A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 17. szám - Sajtó- és esküdtszéki törvénykezés

A JOG. 135 mint a törvény és némely reiuleletek egész terjedelmében egymás után közlésének, annak megjelölése nélkül, hogy közülük melyek vannak érvényben. Nem volt bennük rendszer, nem voltak felvilágosító adatok, hogy a kétes kérdésekben miként határozott a kir. Curia Pedig ha valamikor szükség volt, ugy most nagyon is szükség van arra, hogy a sajtóügyekre vonatkozó törvények és rendeletek rendszerbe foglaltan bocsáttassanak közre, mert hiszen az 1893. év kezdetével 11 sajtóbiróság és ugyanannyi esküdtszék kezdte meg működését, mind a 11 kir. tábla székhelyén állíttatván fel esküdtszék. Tehát nemcsak a sajtóbiróság, hanem az esküdtszék tagjainak száma is igen megszaporodott, ugy, hogy az esküdtek száma most már éveukint meghaladja a másfélezeret (t. i. 1,584"). És az esküdtek nagyobb része nem ismeri még a saját teendőit, kivált oly helyeken, a hol most állíttattak fel a sajtóbíróságok, a milyenek : Győr, Nagv-Várad, Szeged és Temesvár, a hol eddig sajtóbiróságok nem voltak. De a hol voltak is sajtóbíróságok (mint Budapest, Debrecen, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Pécs és Pozsony), — mert az esküdtszéki tagok évenkint változnak — ott is sokan vannak olyan esküdtek, a kik előtt ismeretlenek az esküdtek jogai és kötelességei. Nagyon érezhető volt tehát egy rendszeres kézi könyv, úgyszólván : sajtó-törvénykönyv hiánya, melyben rendszerbe foglalva találják fel jogaikat és kötelességeiket mindazok, a kik a sajtótörvények és rendeletek által bármi részben érdekelve vannak. Szerző nagyváradi kir. törvényszéki biró e hiányon kivánt most segiteni, ki — mint maga is sajtóbiró — tanulmány tárgyává tette a sajtóügyre vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket, valamint a kir. Curia határozatait és ezeket rendezve, egy rendszeres egészbe foglalva, könnyen áttekinthető és megérthető módon ugy állította össze, hogy ebben mindaz csoportosítva legyen, a mire a sajtóügyek által érdekelteknek szükségük van, ugy, hogy e »Sajtó és esküdtszéki törvénykezés« című könyv méltán volna sajtó-törvénykönyvnek nevezhető. E könyv hasznos szolgálatot tehet a sajtó-vizsgálóbirónak, a sajtóbiróságnak, de különösen az esküdteknek, a kik ebből tisztán és világosan láthatják jogaikat és kötelességeiket s ez által meg lesznek mentve sok kellemetlenségtől, a mit a sajtótörvény és rendeletek nem tudása idézhetne elő. Dr. Csarada János rk. egyetemi tanár előfizetési felhívást bocsát ki a következő című munkára : »A nemzetközi jog története a legrégibb időktől a vesztfáli békéig, különös tekintettel Magyarország nemzetközi viszonyaira a középkorban«. A munka tartalma : Első rész. Alapvető bevezetés. — Második rész. A nemzetközi jog történeti fejlődése a legrégibb időktől a római birodalom bukásáig. Első korszak : Az ó-kor. Első fejezet: A keleti népek. .Második fejezet: A görögök. Hárma ik fejezet: A rómaiak. — Harmadik rész. A nemzetközi jog történeti fejlődése a népvándorlástól a vesztfáli békéig. Második korszak. A középkor. Negyedik fejezet : A germánok. Ötödik fejezet : -A frank monarchia. Hatotlik fejezet: A germán császárság. Hetedik fejezet : A hűbériség. Nyolcadik fejezet : A keresztény egyház befolyása a nemzetközi viszonyokra Kilencedik feffeet: A pápaság. Tizedik fejezet: A keresztes háborúk befolyása a nemzetközi viszonyokra. Tizenegyedik fejezet: A szellemi, 'jógi és anyagi érdekeken alapuló nemzetközi viszonyok fejlődése. Tizenkettedik fejezet: A nemzetközi jog általános forrásai a középkorban. Tizenharmadik fejezet: Magyarország nemzetközi viszonyai a középkorban. A munka körülbelül 23— 25 ív terjedelemmel f. évi április második felében fog megjelenni. Előfizetési ára 3 frt 50 kr., bolti ára 4 frt. Az előfizetési pénzek lehetőleg március végéig szerző lakására, Budapest, IV , Szerb-utca 9. sz. a. kéretnek beküldetni. Vegyesek. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara közgyűlésén, mely 1894. március 31-én tartatott, kamarai elnök Csongvay Lajos mindenekelőtt szép és igaz hazafi érzés melegétől áthatott beszédben — melyet a közgyűlés állva hallgatott meg — adott kifejezést a kamara nevében nagy hazánkfia Kossuth Lajos elhunyta alkalmából érzett fájdalmának és részvétének s bejelentvén a közgyűlésnek, hogy a kamara nevében az elhunytnak idősebbik fia Kossuth Ferenczhez részvéttáviratot küldött és a kamara választmánya megbízásából koszorút is küldött a ravatalra : indítványozza, hogy a közgyűlés hazafi fájdalmának és mély részvétének jegyzőkönyvileg is adjon kifejezést és a családhoz intézzen részvétir^ot. . \' A közgyűlés ezen indítványokat egyhangúlag elfogadta és az elnök által tartott s a nagy hazafi érdemeit méltató beszédnek jegyzőkönyvbe iktatását határozta. Második közérdekű határozata volt a közgyűlésnek az, hogy VVekerle Sándor ministerelnököt és_ Szilágyi Dezső igazságügyministert az egyházpolitikai törvényjavaslatok beterjesztés^ alkalmából feliratban üdvözölni határozta, a mely határozat egy szavazat kivételével egyhangúlag hozatott. Előterjesztetett elnök által Jók ag Mór koszorús költőnk köszönő irata azért, hogy 50 éves írói jubileuma alkalmából a kamara őt üdvözölte és díszalbummal tisztelte meg, mit a közgyűlés örömmel vett tudomásul és jegyzőkönyvbe iktatni határozott. Csontos Olivér titkárnak az ügyvédi kamara ügyforgalmáról és tevékenységéről előadott jelentésében, melyet a közgyűlés helyeslő tudomásul vett és jegyzőkönyvbe iktatni határozott, élénk színekkel van ecsetelve az ügyvédi kamarák működésére bénitólag ható, jelenleg érvényben lévő ügyvédi rendtartásnak elavult és több célszerűtlen intézkedései reformálásának szükségessége és a jelentésben azon reménynek adatik kifejezés, hogy az egyház politikai nagy reformok keresztülvitele után bizonyára az igazságügyi kormány legsürgősebb feladatai egyikének fogja tekinteni az ügyvédi rendtartás revisióját. Örömmel constatálja a jelentés, hogy a fegyelmi panaszok száma az ügyvédek ellen évről-évre csökken, de sajnálattal említi föl a kamarai tagok közönyét a kamara közügyei és annak az általános jogéletre kiható föladatai iránt s hogy a tagsági díjak (melyeknek összege évi 14 írtban van megállapítva) pontatlan fizetése és a hátralékok sokasága miatt a kamara anyagi bajokkal kénytelen küzdeni. Az ügyvédi segélyalap kétezer forinton felül emelkedését a közgyűlés örvendetes tudomásul vévén, végül több helyi érdekű törvénykezési bajok orvoslása végett hozott határozatokat. Megemlitendőnek tartjuk e helyen, hogy a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának jelenben 80 ügyvéd, 19 ügyvédjelölt bejegyzett tagja van. A kiskornak honosságukat távollétük által nem vesztik el, mert a távollét rájuk nézve csak nagykorúságuktól kezdődhetik. A m. kir. belügyminister 1894. évi 13,459. sz. határozata : N. város polgármesterének. Kiskorú H. Sándor és János honossága ügyében f. évi február 12-én 129. sz. a. kelt kijelentése kapcsán a közlemények visszazárása mellett értesítem (címedet), hogy nevezett kiskorúak eredeti magyar honossága az iratok szerint kétségtelen; azt távollét által nem vesztették el, mert a távollét reájok nézve csak nagykorúságoktól kezdve folyhat. Nem változtat ez idő szerint magyar állampolgárságukon azon körülmény mit sem, hogy 1878-ban, tehát a Szerbia és Magyarország között a honossági viszonyok szabályozása iránt létrejött és az 1882. évi XXX. t.-cikkbe beiktatott megállapodás előtt atyjuk H. Albert a szerb törvények védelme alá helyeztetett. A budapesti választott tőzsdebiróság ügyforgalmára vonatkozó következő érdekes adatokat közöljük a tőzsde jelentéséből : Választott bitóságunk ügyforgalma a lefolyt évben is azt az állandó szaporodást tanúsította, mely azt már évek óta jellemzi, a mi a következő adatokból tűnik ki legjobban. Választott biróságunknál benyujtatott a lefolyt évben 2,328 kereset, 121 felfolyamodás, 15 igazolási kérvény, 20 különféle beadvány, összesen tehát 2,960 ügydarab, a mi 1892-hez képest 233 drb, szaporodást jelent. A keresetek közül elintéztetett : 1. itélet által és pedig: a) marasztaló itélet által 937 drb, b) részben marasztaló itélet által -'318 drb, c) elutasító itélet által 224 drb, összesen 1,479 drb, 2. bírói egyezség által 87 drb, 3. bíróságon kívüli egyezség által 51 drb, illetékességet leszállító végzés által 64, 5. hivatalbál viszszautasitás által 13, 6. határozathozatal előtt megszűnt 537, 7. függőben maradt 262 darab. A keresetek között vonatkozott: 1. fővárosi felek közötti peres ügyekre 991, 2. fővárosi és vidéki felek közötti peres ügyekre 598, 3. vidéki felek közötti peres ügyekre 67, 4. bel- és külföldi (ausztriai) felek közötti peres ügyekre 690, 5. külföldi (ausztriai) felek közötti peres ügyekre 12 darab. Gabonaneműek és egyéb termények szakértői megbirálása 428 esetben eszközöltetett. A végrehajtási kérvények közül esik Magyarországra 331, Ausztriára és a külföldre 145 darab. Felfolyamodás a tőzsdebiróság határozatai ellen, a lefolyt évben benyujtatott 121. Ebből felterjesztetett: a kir. itélő táblához 96, a kir. Curiához 9, visszavonatott 8, hivatalból visszautasittatott 8 drb. A budapesti kir. itélő tábla a tőzsdebiróság határozatát helybenhagyta 79 esetben, megváltoztatta 8 esetben, megsemmisítette 3 esetben, elintézetlenül maradt 6 felfolyamodás. A kir. Curia helybenhagyta a II. bírósági végzést 3 esetben, a II. bírósági végzés megváltoztatása mellett helybenhagyta a tőzsdebiróság határozatát 4 esetben. Elintézetlenül maradt két felfolyamodás. A tőzsdebirósághoz és a tanácshoz beérkezett ügydarabok összege tett 1893-ban 7,115 darabot. A bírósági végrehajtók ügyvitelének megvizsgálására való illetékességről. Egyik kir. ítélő tábla elnöke felvetette azt a kérdést, vájjon teljesithető-e akár az 1891. évi 32,082. I. M. szám alatt (Igazs. Közi. I. évf. 22. lap) kibocsátott rendelet 8. § ában említett évnegyedes, akár az eme rendelet 9. §-a szerinti felügyeleti vizsgálatot a járásbiró kiküldöttje (albiró) is, avagy minden esetben csak maga a járásbiró és a felsőbb felügyeleti hatósági közeg, illetve ennek kiküldöttje. A kir. igazságügyminiszterium e kérdésre következőképen válaszolt: Tekintettel arra, hogy az 1891 : XVII. t.-cikkben a felügyeletre, az összeférhetlenségre és az együtt-alkalmazást kizáró viszonyokra vonatkozó rendelkezéseknek a bírósági végrehajtókra való kiterjesztése tárgyában 1891. évi december hó 10-én 32,082. I. M. sz. a. kibocsátott rendelet 1. §-a értelmében a kir. járásbíróságnál alkalmazott bírósági végrehajtók felett a közvetlen felügyeletet a járás-