A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 16. szám - Bolgár igazságügy

64 A J O Gr. tekintettel már most arra, hogy vádlott az által, hogy engedély és útlevél nélkül az osztrák-magyar monarchia területét az újoncozás ideje alatt elhagyta és csak az eltávozását követő negyedik évben tért vissza, világos jelét adta annak, hogy hadkötelezettségét távollétének idejére kikerülni törekedett: igy vádlott ellen az 1889. évi VI. t.-c. 45. §-ába ütköző vétség tényálladéka megállapítva lévén, öt bűnösnek kimondani és büntetlen előéletének enyhitő körülményül vételével a rendelkező részben megállapított büntetéssel sújtani kellett stb. Vádlott a lakhelyiség tulajdonosának beleegyezése nélkül abba jogtalanul behatolt a 150 cm.-nyi magasságban álló ablakon át bemászás utján, tehát erőszakkal, ott a pénzes Hókból az 1—2 frtnyi aprópénzkészletből egy 20 krajcárost kezébe Tett, de azt nyomban — megbánván tettét — önként visszadobta: ezen cselekmény miatt a véghezviteltől való önkénytes elállás folytán a lopás vádja alól felmentendő ugyan, azonban a cselekményben a btkv. 330. §-ába ütköző magánlak megsértésének hivatalból üldözendő büntette tárgyilag megvalósult. Az újvidéki kir. törvényszék (1893. évi márc. 16. 639. szám alatt): Lopás bűntettével vádolt V. Uros vádlott elleni bűnvádi ügyben következőleg itélt : V. Uros stb. vádlott a büntető törvénykönyv 333. §-ába ütköző és a btkv. 334. §-a szerint minősülő lopás vétségének a btkv. 65. §-a szerinti kísérletében bűnösnek mondatik ki és a miatt a btkv. 66. §-a alapján az Ítélet foganatba vételétől számi tandó egy (1) havi fogházbüntetésre Ítéltetik stb. Indokok: Vádlott a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy 1890. évi július 10-én H. Fülöp mátyi lakosnak boltjába a nyitott ablakon bement és ott az aprópénzt tartó fiókot, melynek kulcsa a zárban benne volt, kinyitotta és egy darab 20 krajcáros ezüst pénzt a kezébe is vette, de azt nyomban ismét a fiókba visszadobta. Panaszos kimondása szerint az ablak, melyen át vádlott a boltba behatolt, a földszintől 3 — 4 láb magasságban áll. Tekintettel arra, hogy vádlott a kezébe vett pénzdarabot a fiókba nyomban visszadobta, hogy a boltból egyáltalában semmit sem vitt el s miután az ablak, melyen át az üzletbe bejutott, nem oly magas, hogy a bejutás nagyobb akadály leküzdésével járt volna, — a vádbeli cselekményben a nem minősített lopás vétségének kísérlete állapitható csak meg és ebben vádlott beismerése alapján vétkesnek volt kimondandó stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1893. április 18-án 1,768. sz. a.): A királyi törvényszék ítélete, megváltoztatik, vádlott a vád alól felmentetik. Indokok: Vádlott beismerése szerint a megkisérlett lopástól önként elállott, ellenében pedig cselekményét bevégzett bűntetté vagy vétséggé minősítő körülmény nem forog fenn. Minthogy a btkv. 67. §-a szerint a kísérlet az esetben, ha a tettes a véghezviteltől önként elállott, nem bűntettetik : Ennélfogva a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatni s a vádlottat a vád alól felmenteni kellett stb. A m. kir. Curia (1894. évi márc. hó 7. 6,657. sz. a.): V. Uros vádlott a btkv. 333. §., a 336. §. 3. pontja és a 65. §. alá eső lopási kísérlet bűntettének vádja és következményeinek terhe alól a 67. §. 1. pontja alapján felmentetik. Ellenben a 68. §-hoz képest a 330. §-ba ütköző és a 92. §. alkalmazásával a 20. §. szerint vétségnek minősítő magánlak megsértésében mondatik ki bűnösnek s ezért két (2) napi fogházra Ítéltetik. Indokok: Az eljárás fejleményei szerint V. Uros vádlott 1892. évi július hó 10-én Kátyon esti 9 óra tájban bemászott a XII. megállapításhoz képest a,föld színvonalán felül 150cm,-nyire levő nyitott ablakon át H. Fülöp kereskedő zárt szobájába, hogy valamit lopjon. Ott a pénzes fiókot kihúzta, az egy-két forintnyi aprópénznyi aprópénzkészletből egy 20 krajcárost kezébe vett, de azt nyomban — megbánván tettét önkényt visszadobta s azon ablakon, melyen át jött, kimászva távozott. Ez a cselekmény véghezvitt lopássá nem minősül, mert vádlott a fenti tevékenysége által az elvitel tényálladékát teljesen ki nem merítette. De átfoglalja az — a színhelyre jutás módjával — a btkv. 333. §-a, 336. §. 3. pontja és a 65. §. alá eső lopás kísérletének bűntettét, mely azonban a véghezviteltől való önkénytes elállás folytán a 67. §. első pontja szerint — büntethető nem lévén — V. Urost a vonatkozó vád és következményeinek terhe alól föl kellett menteni. Ámde mivel az a körülmény, hogy a kísérleti cselekmény, mint ilyen, büntetés alá nem vonható, annak a 68. §. értelmében oly cselekményül való megbüntetését ki nem zárja, minőt az — a kísérleten kívül — önmagában képez. Minthogy vádlott H. Fülöp beleegyezése nélkül jogtalanul hatolt 150 centiméternyi magasan álló ablakon át bemászás utján, tehát erőszakkal, ugyanazon H. Fülöp zárt üzlethelyiségébe ; Tekintettel arra, hogy e szerint a vádlott cselekményében a 330. §-ba ütköző magánlak megsértésének hivatalból üldözendő bűntette tárgyilag megvalósult; Tekintettel végül arra, hogy V Uros vádlottat a btkv. 330. §-ába ütköző s a 92. §. alkalmazásával a 20. §-hoz képest minősülő magánlak megsértésének vétségében bűnösnek kimondani s bűnössége arányában a fenti büntetésre frélni kellett stb. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,934- Ha a hlkészi javadalomhoz tartozó földek után járó földadót az egyház fizeti, ez az adóösszeg a lelkész IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményei értékéhez hozzá nem üthető. {1893. évi 9,139. sz.) 1.935. Bélyegjegyekben fölösen lerótt és visszafizettetni rendelt összeg után kamattérítésnek helye nincsen. (1893. évi 11,874- szám.) 1.936. Ha névre szóló részvények örökösödés címén iratnak át az új tulajdonosra, az ül. díjj. 89. tétel 1. B. 2. a) pont utolsó bekezdésében megállapított II. fokozat szerinti illeték nem követelhető'. {1893. évi 10,344. szám.) 1.937. Ha valamely illetéktartozás és annak késedelmi ka?tiata jogellenesen oly egyéntől szedetett be, a ki annak fizetésére sem személyesen, sem dologi kezesség címén kötelezve nem volt, nemcsak az illeték és késedelmi kamat fizetendő vissza, hanem ezenfelül a kincstár még az egész illetéktelenül beszedett összeg után is, a befizetés napjától a visszautalványozásról ki\ adott értesítés kézbesítése napjáig 6 °/0-os kamatot is megtéríteni tartozik. (1893. évi 12,045. szám.) 1.938. Az állami kedve'zményben részesített gyárt vállalatok részére megállapított bélyeg- és illetékmentesség, a gyárj tulajdonosok egymás közötti viszonyai rendezése céljából létrejött jogügyletekre nem terjed ki. (1893. évi 12,560. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Vojta Adolfné, szül. Hets Lujza e., veszprémi tszék, bej. máj. 7, félsz. máj. 15, csb. Berky Károly, tmg. dr. Kluge Endre. — Csurcsits Stefau e., újvidéki tszék, bej. máj. 12, félsz. máj. 22, csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Ballá Emil. — Zsigmond Béla e., egri tszék, bej. máj. 10, félsz. máj. 23, csb. Kolozsváry József, tmg. Dobóczky Dezső.— Cziner Grábor e., szolnoki tszék, bej. máj. 5, félsz. máj. 26, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Pásztor Ferenc. — Essigmann Frigyes e., — tszék, bej. máj. 17, félsz. jun. 7, csb. Kovács Károly, tmg. dr. Schmidl Károly. — Orlai Ágoston e., — — tszék, bej. jun. 18, félsz jul. 18, csb. Szikszay György, tmg. dr. Halasi János. — Fischer Lipót e., kaposvárosi tszék, bej. máj. 5, félsz. máj. 19, csb. dr. Krainer József, tmg. Németh István. — Schweighofer Lambert e., szegedi tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 17, csb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Dózsa Sámuel. — Mesko Olyula e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 18, félsz. jul. 18, csb. Szikszay György, tmg. dr. Roth Izsó. — KoÓS Márton e., szatmár-németii tszék, bej. máj. 31, félsz, jun. 12, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Bakó Lajos. — Kazatsay MiklÓSUé e., I marosvásárhelyi tszék, bej. máj. 15, félsz. máj. 31, csb. Horváth Miklós, j tmg. Dósa Lajos. — Zec Antal e., fiumei tszék, bej. jun. 19, félsz. jun. 22, I csb. dr. Zarevich Antal, tmg. dr. Lenae Rikárdó. Pályázatok : A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. ápr. 30-ig. — A miskolci tszéknél jegyzői áll. ápr. 30-ig. — A kolozsvári tszéknél • birói áll. ápr. 30-ig. — A zilahi tszéknél jegyzői áll. ápr. 30-ig. — ' A nagy-kanizsai tszéknél birói áll. ápr. 30-ig. — A nagy-kanizsaitszéknél í a 1 b i r ó i áll. ápr. 30-ig. — A nagy-kanizsai tszéknél jegyzői áll. ápr. 30-ig. — A vaskohi jrbságnál albirói áll. máj. l-ig. — A medgyesi | jrbságnál aljegyzői áll. máj. l-ig. — Az újvidéki tszéknél jegyzői ! áll. máj. l-ig. — A nagy-kikindai tszéknél birói áll. máj. l-ig. - A nagy kikindai jrbságnál albirói áll. máj. l-ig. — A nagy-kikindai tszéknél ; jegyzői áll. máj. l-ig. — A nagy-kikindai tszéknél alj egyzői áll. máj. l-ig. — A zombori tszéknél birói áll. máj. 2-ig. — A zombori I tszéknél aljegyzői áll. máj. 2-ig. — A kulai jrbságnál albirói áll. j máj. 2-ig. — A szabadkai jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — Az ó-becsei jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — Az oravicabányai jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — A verseci jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — A törökbecsei jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. máj. 2-ig. — A modosi jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — A modosi jrbságnál jegyzői áll. máj. 2-ig. — A zentai jrbságnál második járásbirói áll. máj. 2-ig. — A zentai jrbságnál jegyzői áll. máj. 2-ig. — Á hódmezővásárhelyi jrbságnál m á s o d i k j á r á s b i r ó i áll. máj. 2-ig. — Az orsovai jrbságnál aljegyzői áll. máj. 2-ig. — Az orsovai jrbságnál albirói áll. máj. 2-ig. — A törökbecsei jrbságnál jegyzői és aljegyzői áll. máj. 2-ig. — A dettai jrbságnál albirói áll. máj. 3-ig. — A zombori jrbságnál aljegyzői áll. máj. 3-ig. — A temesvári tszéknél aljegyzői áll. máj. 3-ig. — A temesvári tszéknél birói áll. máj. 3-ig. — A zombori jrbságnál második járásbirói áll. máj. 3-ig. — A brassói tszéknél aljegyzői áll. máj. 4-ig. — Az újvidéki jrbságnál aljegyzői áll. máj. 4-ig. — Az újvidéki jrbságnál albirói áll. máj. 4-ig. —' A csíkszeredai tszéknél birói áll. máj. 4-ig. — Az oravicabányai jrbságnál albirói áll máj. 4-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)