A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 16. szám - Bolgár igazságügy
A JOG. 127 sóit, ne iloit efl'rayer celui, qui s'est voué á la science ile l'horame et le ministére sacré du medecin en l'obligeant á tout voir lui permet aussi de tout dire« és bevezetésében hozzáteszi még, hogy e könyv csupán a természet és jogtudományok terén búvárkodó komoly férfiaknak szól. Azonban, hogy illetéktelen szemeknek megnehezittessék a munka olvasása, szerző a hol csak lehet, a verba technikákat juttatta érvényre, söt vaskosabb helyeken igen helyesen latin nyelven tárgyal. Emez épenséggel nem fölösleges óvatossági és elövigyázati intézkedéseket az előttünk fekvő VIU-ik kiadásban még lehetőleg megkétszereztették. A kiváló müvet dr. F i s c h e r Jakab, a pozsonyi országos kórház főorvosa fordította kifogástalan magyarsággal. Ybó. A magyar kereskedelmi jo£ kézi könyve. Itta dr. Klupathy Antal kassai jogakadémiai tanár 1. rész. 8° 541 11. Ara 3 frt 40 kr. Budapest 1894. E g g e n b e r g e r - féle könyvkereskedés. A kereskedelmi jog irodalmát ismét egygyel megszaporító jelen munka szerzője alapos anyagbeli bírásáról s irodalmi ismereteiről tesz tanúbizonyságot. Klupaty a bevezetésen s általános tanokon kívül csak a kereskedelmi jog első részét tárgyalja »kereskedök és kereskedelmi társaságok« nevezete alatt, tizenegy címben. Ezek a címek a következőkép sorakoznak: a kereskedők általában, kereskedelmi cégjegyzések, keresk. cégek, könyvek, cégvezetők és keresk. meghatalmazottak, segédszemélyzet, keresk. társaságok általában, közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság és szövetkezetek. A munka, mely eléggé világítja meg a vitás kérdéseket s a szerző vélem-'nyét is kifejezésre juttatja, röviditési táblázattal is el van látva. Még csak az a megjegyzésünk, hogy sok e könyvben a sajtóhiba. A távollevők közötti szerződéskötés a kereskedő mi jog szerint, tekintettel a magánjogi elméletre. Irta Rá ez Dezső. Budapest 1894. Az ifjú jogászgenerációnak — a melynek irodalmi törekvéseit lapunk mindig kiválóan jóakaratúlag méltányolja s támogatja — egyik tehetséges tagja adta ki fönti cím alatt a Pasquitch-alapból díjat nyert pályamunkáját. A könyvecske a kérdés beható tanulmányozásáról s az erre vonatkozó irodalomban való jeles tájékozottságról tesz örvendetes tanúbizonyságot. Ha a munka egyes részeiben találunk is még egynémely fogyatékosságot, praecis, világos nyelvezete, valamint alapossága arra nyújtanak reményt, hogy szerzőjéből aonak idején még jeles civilista válhatik. A távollevők közti szerződéskötés tárgyalását a kereskedelmi jog szerint és alapján eszközli, kellő tekintettel lévén az egyes részleteknél annak állására a magánjogi elméletben. Ismerteti a szerződéskötés perfectiójának elméleteit, azonban kissé egyoldalúlag. Nagy kiterjedésben adja elő ugyanis a német elméleteket: a Vernehmungs, Ausserungs, Uebermittlungs stb theoriákat, mig a francia és olasz elméleteket meglehetős lapos módon tárja elénk s a mit hibaszámba veszünk, nem emlékezik meg az angol viszonyokról s csak nagyon röviden érinti a hollandi viszonyokat. Annál megdicsérendőbb a munkácska azon része (a II. rész), mely az ajánlatokról, elfogadásról, a távollevők közötti szerződés létrejöttéről s a^nak bizonyításáról szól. A telephon segélyével megkötött ügyletet nem tekinti távollevők közti ügyletnek, dacára annak, hogy a felek physikailag távol állanak egymástól, mig sürgönyzést, minthogy itt a felek nem érintkeznek egymással közvetlenül, távollevők közti ügyletnek veszi. Az érdekes, 88 oldalra terjedő értekezés az Egyetemi Kör jog- és államtudományi szakosztálya kiadványaként jelent meg. Ybó. Vegyesek. 7 Sánta (iábor curiai bíró, a magyar legfőbb ítélőszék egyik kiváló tagja, egykor Pest városa tanácsnoka, meghalt. Kiváló jogász volt és a legszeretetreméltóbb modor és szerénység jellemeztek az elhunytat. Sánta Gábor 1835-ben Kecskeméten született. Középiskolai tanulmányainak befejezése után jogot hallgatott, megszerezte az ügyvédi oklevelet, azonban hajlamainak engedve, a birói pályára lépett. Egyideig jegyző volt az egykori pesti városi törvényszéknél, 1866-ban pedig bírónak nevezték ki. Midőn 1868-ban az uj polgári törvénykezési eljárást életbe léptették, Sántát az akkor felállított Pest-terézvárosi járásbíróság vezetésével bizták meg, a hol köiülbelül egy évig maradt. Innen áthelyezték a városi törvényszék árvaszéki osztályába, s ottan működött budapesti táblai bíróvá történt kineveztetéséig, a mi 187ó-ben következett be. Később kisegítő előadó-biró lett a semmitőszéknél, 1887-ben pedig curiai bírónak nevezték ki. Az elhunyt jeles készültségi! jogász volt, ki az igazságszolgáltatás minden ágazatában otthonosan érezte magát és tiszta pártatlan judiciumánál fogva a curiának mindvégig díszére szolgált. Az elhunytban dr. Sántha Elemér, kir. alügyesz Budapesten, siratja édes atyját. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara kö/gyiilésén, mely 1894. marc. 31-én tarta-ott, kamarai elnök Csongvay Lajos mindenekelőtt szép és igaz hazafi érzés melegétől áthatott beszédben, melyet a közgyűlés állva hallgatott meg, adott kifejezést a kamara nevében nagy hazánkfia Kossuth Lajos elhunyta alkalmából érzett fájdalmának és részvétének s bejelentvén a közgyűlésnek, hogy a kamara nevében az elhunytnak idősebbik fia Kossuth Ferenchez részvét táviratot küldött és a kamara választmánya megbízásából koszorút is küldött a ravatalra : indítványozza, hogy a közgyűlés hazafi fájdalmának és mély részvétének jegyzőkönyvileg is adjon kifejezést és a családhoz intézzen részvétiratot. A közgyűlés ezen indítványokat egyhangúlag elfogadta és az elnök által tartott s a nagy hazafi érdemeit méltató beszédnek jegyzőkönyvbe iktatását határozta. Második közérdekű határozata volt a közgyűlésnek az, hogy Wekerle Sándor ministerelnökót és Szilágyi Dezső igazságügyministert az egyházpolitikai törvényjavaslatok beterjesztése alkalmából feliratban üdvözölni határozta, a mely határozat egy szavazat kivételével egyhangúlag hozatott. Előterjesztetett elnök által Jókai Mór koszorus költőnk köszönő irata azért, hogy 50 éves irói jubileuma alkalmából a kamara őt üdvözölte és diszalbummal tisztelte meg, mit a kös gyűlés örömmel vett tudomásul és jegyzőkönyvbe iktatni határozott. Csontos Olivér titkárnak az ügyvédi kamara ügyforgalmáról és tevékenységéről előadott jelentésében, melyet a közgyűlés helyeslő tudomásul vett és jegyzőkönyvbe iktatni határozott, élénk színekkel van ecsetelve az ügyvédi kamarák működésére bénitólag ható jelenleg érvényben levő ügyvédi rendtartásnak elavult és több célszerűtlen intézkedései reformálásának szükségessége és a jelentésében azon reménynek adatik kifejezés, hogy az egyházpolitikai nagy reformok keresztülvitele után, bizonyára az igazságügyi kormány legsürgősebb feladatai egyikének fogja tekinteni az ügyvédi rendtartás revisióját. Örömmel constatálja a jelentés, hogy a fegyelmi panaszok száma az ügyvédek ellen évről-évre csökken, de sajnálattal emliti föl a kamarai tagok közönyét a kamara közügyei és annak az általános jogéletre kiható föladatai iránt s hogy a tagsági díjak (melyeknek összege évi 10 frtban van megállapítva) pontatlan fizetése és a hátralékok sokasága miatt, a kamara anyagi bajokkal kénytelen küzdeni. Az ügyvédi segélyalap kétezer forinton felül emelkedését a közgyűlés örvendetes tudomásul vévén, végül több helyi érdekű törvénykezési bajok orvoslása végett hozott határozatokat. Megemlitendőnek tartjuk e helyen, hogy a marosvásárhelyi ügyvédi kamarának jelenben 80 ügyvéd és Í9 ügyvédjelölt bejegyzett tagja van. A budapesti rabsegélyző egylet fennállásának 20-ik évét töltötte be. Vagyona, a 35,000 frt értékű menedékházat is beleszámítva, 95,873 frtot tett ki. A kormány a mult évben is 6,000 forinttal segélyezte az egyletet. Ezenkivült befolyt adományokból 302 frt, tagsági díjakból 502 frt, kamatokból 2,305 frt, a menedékház bevételeiből 1,465 frt 20 kr. Az összbevétel 10,630 frt 38 krt tett ki. Ezzel szemben a főbb kiadási tételek: a menedékház költségeire 4,729 frt, pénzbeli segélyekre 1,163 frt, titkár tiszteletdíjára 600 frt, nyomtatási és kezelési költségre 205 frt. Az egylet vagyona a lefolyt évben 7,700 frttal gyarapodott, miből 3,850 frt esik az egylet tulajdonát képező értékpapírok konvertálásából felmerült haszonra. Ismét hangsúlyoznunk kell, a mit már évek óta hangoztatunk, hogy az ily célú egyleteknek nem feladata a tőkegyűjtés, hogy rendes évi bevétele arra való, hogy egyleti célokra fordittassék, nem pedig hogy holt tökeként leköttessék. Az állam sem azért adja az államsegélyt, hogy annak egy részét az egylet évről-évre az alaptőkéhez csatolja. Az egyleti menedékházban megfordult lU2 ember. Ezek közül elmenetelét bejelentette 58, az év végén benmaradt 14, kiutasittatott 16, megszökött 1, elfogatott 2, kórházba szállíttatott 11. A menedékház látogatottsága évről-évre csökken. A benlakók kerti és házi munkával, valamint szalmátok - készítéssel foglalkoztak. Munkakeresmény címén 763 frt 44 kr. fizettetett ki összesen. Pénzbeli segély 108 esetben 1,163 frt erejéig osztatott ki. A mult évben az egylet nagyobb összeggel segélyzett két intelligens egyént, azon célból, hogy a fővárosban üzletet nyissanak. Az üzlet most 40 munkással dolgozik. Az egylet a kiszabadult intelligensebb egyéneket ezen üzletben foglalkoztatja. Fiume törvénykezési viszonyait figyelmébe ajánlja a budapesti ügyvédi kamara évi jelentése az igazságügyi kormánynak. »Elkerülhetlenül szükséges, — igy szól a jelentés — hogy Fiume törvénykezési viszonyai is mielőbb törvény utján rendeztessenek. A rendezetlen állapotokra vezethető részben vissza az a kellemetlen összeütközés, a mely a fiumei birói és ügyvédi karban felmerült és oly sok kellemetlenséggel járt az igazságszolgáltatás tekintélyének rovására. A fiumei ügyvédi kar tagjai jobbára ma is külföldön nyerik kiképeztetésüket és minősítésüket; fegyelmileg a kar a törvényszéknek van alárendelve, a hazai ügyvédi karral szerves összeköttetésbe nincsenek hozva. Helyesnek vélnők tehát, ha az ügyvédi rendtartás Fiume területére is kiterjesztetnék és a fiumei ügyvédek a budapesti ügyvédi kamarához osztatnának be,_mi által ők is autonómiát nyernének és az anyaországgal e téren is szorosabb kapcsolatba jönnének. Felcbbezési indokok a bűnperben. A debreceni kir. ítélő tábla 1893. évi január hó 4-én, 3,527/1892. bf. sz. a. hozott végzésében kimondta, hogy »... vádlottnak felebbezési indokai elfogadandók voltak, mert az érvényben levő bűnvádi eljárási gyakorlat szerint vádlottak a kellő időben bejelentett felébb ezésüket tekintet nélkül a felebbezési határ-