A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 12. szám - A szemérem elleni bűncselekmények

95 nélkül a bérbeadó könnyen kijátszható, különösen akkor, ha a bérlő felette ócska, úgyszólván értéktelen bútorokat vitt a lakásba. Szerintem azonban a kiterjesztő magyarázat nem terjedhet annyira, hogy a lakbérpénzre é s a bérelt lakásban levő ingóságoKra is elrendeltethetnék a biztosítási végrehajtás a veszély kimutatása nélkül; ebben már jogsérelmet látnék, mert ez nemcsak az előzetes biztosítéknak helyettesítése, hanem annak növelése, illetve kétféle biztosíték kreálása volna, ezt pedig veszély kimutatása nélkül nem tartom sem a méltányossággal, sem a törvény szellemével összeegyeztethetőnek. Abban azonban, hogy a bérbeadó bérlőjének ingóságai helyett mindenekelőtt a lakbérpénzt választja biztosítékul, csupán a bérbeadó jogának a törvény szellemével nem ellenkező s a bérlő legcsekélyebb jogsérelmével sem járó érvényesítését látom. Dr. Berzsenyi Jenő, ügyvéd, pécsi kir. tszéki j'gyz'ó. Irodalom. /^A szemérem elleni bűncselekmények. (Dei reati con'tro il buon costume.) Irta Precone Fortunato. Milánóban 1892. Vallardi kiadásában, 208. 1. A szerző következő szeméremsértő cselekményeket különböztet meg : a nyilvános szemérmetesség elleD, fajtalan iratok terjesztése, fajtalanságra való csábítás, nemi erőszak kiskorúak ellen. A mű bevezetésében szerző egy felette kimerítő bibliográfiai áttekintést nyújt az egész irodalomról. Az in fraudem legia agere tanához. (Zur Lehré vom sogeuannten in fraudem legis agere.) Irta dr. l'faff Ivo. Bécs, Maii z-féle kiadás, 1892. Szerző az in fraiulem iegis agere tanát, mely még eddig alig éidemesittetett az irodalomban, önálló monographicus feldolgozásra, de mely a forgalomban felette nagy jelentőségű, fogalmilag igen alaposan dolgozza fel a forrásokból. De nemcsak a római forrásokét, de az ujabb irodalmat is csaknem teljesen aknázza ki a tannak kidomboritására. Ezt a tant, Mélyreható bizonyítások után, szerző abban foglalja össze, hogy minden csalárd eljárás lényegileg egyet foglal magában, a látszatot, hogy helyes volt az eljárás. Szerző igen éleseszüen tárgyalja a csalárd eljárás minden cathegoriáját. Munkája úttörőnek mondható. A Márkus-féle "Felsőbíróságaink elvi határozatai« című munka első kiadásához a Grill-féle udv. könyvkereskedés pótköteteket készíttet, melyek e kiadást a második 6 kötetes kiadás teljességére egészítik ki. Felhivatnak tehát e munka első kiadásának birtokosai, hogy a 3 kötetből álló pótkiadásra mielőbb fizessenek elő, mert a kiadócég csak annyi példányt nyomat, mint a mennyire az előfizetés beérkezik, és igy később a Márkus-féle Döntvénytár I. kiadása pótolható nem lesz. Az előfizetési összeg a 3 kötetért fűzött példányért 10 frt, kötöttérc 13 frt, a Grill-féle udv. könyvkereskedéshez küldendő Budapest, Dorottya-utca 2. Determinizmus a büntető-jogban cím alatt a budapesti »egyetemi kör« jog- és államtudományi szakosztályának kiadásá ban megjelent egy füzet, mely az egyetemi körben ezen tárgy felett tartott felolvasásokat tartalmazza. Felolvasásokat tartottak : Hoffner Sándor, Moskovitz Iván, Rácz Dezső, Hercz Emil és Kégl János joghallgatók. Dr. Fayer László büntetőjogi szaktanár nyilatkozatát is hozza a füzet. Ki legyen anyakönyvvezető? Irta Muttnyánszky Béla ügyvéd. Pécsett 1894. Szerző ezen kis füzetében sorompóba száll azon eszme keresztülviteleért, hogy a kir. közjegyzők bízassanak meg az anyakönyvvezetéssel. Elég alapos módon indokolja indítványát. Athenaeum philosophiai és államtudományi folyóirat. A magyar tud. Akadémia megbízásából szerkeszti dr. Pauer Imrt III. évf. L sz. Ezen füzetből kiemeljük Schwarz Gyula nagytudományú értekezését »az alkotmánypolitika köréböu, továbbá Várnai Sándor nagyérdekű cikkét »függő kérdések az állam és egyház ujabb viszonyában^. Vegyesek. Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1894-ik évi március 29-éu, csütörtökön, d. u. 5 órakor, saját helyiségében, VII. kerepesi-út, 8. sz. a tartandó rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. Az 1893. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztármaradvány fölötti rendelkezés. 3. A költség-előirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása s ezzel kapcsolatosan: 4. A tisztviselők és kezelő-személyzet fizetésének megállapítása. Budapest, lö94. inárc. 12-én. Dr. Györy Elek, elnök. Az évi jelentés nyomtatott példányai a kamara irodájában folyó évi március 19-lől a hivatalos órákban a kamara tagjainak rendelkezésére állanak. Egy albiró fegyelmi ügye. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: A kir. ítélő tábla fegyelmi bíróságának határozata megváltoztattatik és kir. járásbirósági albiró ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat az 1871. évi VIII. t.-c. 20. § ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt elrendeltetik ; mert a kir1 törvényszék elnökének a kir. ítélő tábla elnökéhez intézett s 1893. szept. 4-ik napján kelt jelentésében albiró ellenében panaszolt azon cselekvények, hogy nyilvános helyen tilos kártyajátékot folytatott s egy vele játszó díjnokkal erőszakoskodott, valamint hogy hivatali felebbvalójával szemben a köteles tisztelet megszegésével illetlen viseletet tanúsított és indulatosan sértő szavakat használt, bebizonyításuk esetében az 1871. évi VIII t.-c. 20. §-ának b) pontja alá eső fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak lehetnek; azt pedig, hogy e cselekményekre vonatkozóan a kir. törvényszék elnökének feljelentésében, avagy a panaszlott albirónak nyilatkozatában előadottak felelnek-e meg a valónak, a fegyelmi vizsgálat van hivatva kideríteni. (1894. febr. 17-, 52. sz.) Ministeri rendelet az uj sommás eljárás életbeléptetéséhez. Az uj sommás eljárással kapcsolatosan kibocsátandó birói ügyviteli szabályzaton és utasításon most taoácscoznak az igazságügyministeriumban. Az ankét Erdély Sándor államtitkár elnöklete alatt ülésez. Tagjai: Imling Konrád curiai bíró, Vági Mór ministeri tanácsos, P 1 ó s z Sándor egyetemi tanár, Lányi Bertalan táblai bíró, Fodor Ármin és Márkus Dezső törvényszéki bírák; jegyző Lukács Jenő. Az ügyviteli szabályzatot a jövő hónap elején teszik közzé. A magyar szent korona területének csőd-statisztikája. A mullt 1891. év folyamán Magyarországon, ideértve Horvátországot is, a törvényszékek és horvátországi járásbíróságok által Összesen 475 csőd nyittatott, melyekből a fővárosra 45, a vidékekre 435 esik. E csődök az egyes törvényszékek, illetve járásbíróságok területein következőleg oszlanak meg: Arad 9, Aranyos-Maróth 4, Budapest (keresk. és váltótörvényszék) 32, Budapest (törvényszék) 15, Beregszász 8, B.-Gyarmat 3, Brassó 3, Beszterce 1, Besztercebánya 5, Bosnyák 2, Csíkszereda 1, Debrecen 14, Déva 2, Deés 1, Eszék 5, Eger ll, Eperjes 3, Erzsébetváros 4, Fehértemplom 2, Fiume 3, Goszpics 2, Győr 2, Gyula 14, Gyulafehérvár 4, Gyergyó-Szt.-Miklós 1, Garesnica 1, Gracsán 1, Gradiska 1, Kaposvár 14, Komárom 9, Kassa 5, Kalocsa 7, Kézdi-Vásárhely 1, Kecskemét 2, Kolozsvár 1, Károlyváros 1, Lőcse 2, Lúgos 1, Miskolc 13, Mármaros-Sziget 9, Maros-Vásárhely 2, Nagy-Becskerek 3, Nagyvárad 21, Nagykanizsa 4, Nagykikieda 14, Nyitra 10, Nyíregyháza 9, Nagyszeben 8, Novoszka 1, Novi-Mara 1, Pécs 9, Pancsova 12, Pozsony 13, Pozsega 1, Rimaszombat 2, Rózsahegy 2, Sopron 9, S.-A.-Ujhely 6, Szabadka 12, Szegzárd 10, Szeged 9, Szatmár 8, Sz.-Udvarhely 3, Szolnok 14, Székesfehérvar ő, Szombathely 7, Sziszek 1, Temesvár 15, Trencsén 6, Újvidék 3, Veszprém 3, Várasd 1, Vinkovce 2, Verőce 1, Vukovár 1, Zilah 8, Zombor 5, Zágráb 7, Zalaegerszeg 4, Zimony 3. Helybenhagyó ítéletek a decentralisált táblákon. Míg a budapesti kir. ítélőtáblánál 1875. évben hozott 45,308 it'-let közül 1876. » » 46,156 » » 1877. » » 47,393 » » volt helybenhagyó, addig az 1888. évben hozott 41,873 » 1889. » » 45,626 » » 1890. » » 45,042 » » volt helybenhagyó. A decentralisált kir. táblák által pedig 1891. évben hozott 52,244 ítélet közül csak 27,228, vagyis 52°/o volt helybenhagyó. Ebből nem azt következtetjük, hogy az alsóbb bíróságok judicaturája lett rosszabb, hanem hogy a táblák judicaturája lett jobb és alaposabb. A földmívelésügyi m. kir. minisztériumban új ügy- és személybeosztás lépett életbe, melyből a következőket közöljük : V. Főosztály. Vízi ügyek. Főnök : R a p a i c s Radó, min. tanácsos. Helyettese: Balogh Vilmos, osztálytanácsos. Személyügyi előadó : Harsányi Imre, titkár. 1. Ügyosztály. Dunai ügyek. A Dunán és mellékfolyóin, ide értve a Temes-Béga ügyeit is (a Tisza és mellékfolyói ügyeinek kivételével) akár az állam által, akár az erre hivatott vizrendező társulatok által végrehajtandó összes szabályozási munkák, az aldunai Vaskapu szabályozása és kezelése kivételével. — A Duna és mellékfolyói mentén létező vizrendező és vízhasználati társulatok ügyei s az azok keretében előforduló vizlevezetési ügyek. — A Duna völgyén létező folyóvizeknél egyesek és hatóságok által végrehajtaudó minden vízrendezési munkálat. — A Ferenc csatorna vizépitészeti, vagy vízjogi természetű ügyei. — Az összes folyókon létező hajómalmok ügyei. A/, országos határt képező folyók ügyei. -- Az országos vizépitészeti hivatal, valamint a in. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatalok, kirendeltségek stb. összes személyzeti és dologi ügyei. Osztályvezető: dr. Szinyey József, osztálytanácsos. Személyzet: Segédtitkár: dr. Gedeon Mihály, Csabay Béla. Fogalmazó-gyakornok : Bittó István. 2. Ügyosztály. Tiszai ügyek. A Tiszán és mellékfolyóin akár az állam, akár az erre hivatott vizrendező társulatok által végrehajtandó összes szabályozási munkák. A Tisza és mellékfolyói mentén létező vizrendező és vízhasználati társulatok ügyei s azok keretében előforduló vizlevezetési ügyek. — A Tisza völgyén létező folyóvizeknél egyesek és hatóságok által végre33,664 (vagyis 74°/o), 35,891 ( » 78o/o), 39,859 ( » 80°/o), csak 23,973 (57»/u), » 26,623 (58°/o), 26,998 (590/o)