A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 11. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Befejezés december végéig.)

44 /v JÜÖ. Bűn-ügyekben. Vádlott nőm kincstári kezelés alatt álló postahivatalnál az oltani postamester által, annak szervezetszerű jogosítványánál lom a mint postai kiadó alkalmaztatván ős a postamester ezen hivatalos tényének bejelentése a m. kir. posta- és távirdaigazgatóság által tudomásul vétetvén: tekintve, hogy ugy a kincstárilag kezelt, mint a nem kincstári kezelés alatt álló postahivatalok egyaránt az állami igazgatás egyik áüát képezd teendőket végezvén, az ily postahiva­taloknál alkalmazott az államhatóság hozzájárulásával közhivatal körébe tartozó teendőket végező egyének is közhivatalnokoknak tekintendők : a fenti postai kiadó a btkv. H>'2. §-ába ütköző hivatali sikkasztás alanya is lehet. A kalocsai kir, törvényszék (1892. szeptember hó 20-án, 3,690 B. 92. sz. a.): Hivatali sikkasztás büntette miatt vádolt H. József elleni bűnügyben következőleg ítélt: H. József az ellene emelt sikkasztás bűntettének vádja s következményei alól felmente­tik stb. Indokok: A vizsgálat s végtárgyalás során vádlott be­ismerte, hogy mint a majsai reáljogú postánál B. Lajos posta­mester által alkalmazott postakiadó 1892. július hóban 19 izben összesen 319 frt 82 krt sikkasztott el, oly módon, hogy a külde­ményért vagy levelekért az átvevők által lefizetett utánvéieli ösz­szegeket magához vette és a vonatkozó vényeket és szállító-leve­leket elrejtette. B. Lajos postamester a végtárgyalás alkalmával kijelentette, hngy vádlott megbüntetését nem kívánja. E tény­állás mellett cl öntendő kérdést képez itt az: vájjon vádlott köz­hivatalnok-e s mint ilyen követte-e el a sikkasztást, vagy pedig csak egyszerű felfogadott alkalmazottja volt-e B. Lajos postames­ternek. E tekintétben a vizsgálat adata'val megállapítva van az, hogy B. Lajos mint a majsai reáljogú pos a tulajdonosa, 1891. év nyarán egy poslakiadói állásra önállóan pályázatot hirdetett és a midőn ennek folytán H. József jelentkezett, őt felfogadta, vele a fizetésre nézve megállapodott és azután a nélkül, hogy hivatali esküt tett volna, mint leendő alkalmazottját a postaigazgatóság­hoz csak egyszerűen tudomásvétel végett bejelentette. Megálla­pítva lett továbbá, hogy a mint a kérdéses sikkasztás nyomára jött a postaigazgatóság, a hiányzó összeget B. Lajos postamester az állásával járó felelősségnél fogva azonnal befizette a nélkül, hogy a sikkasztó ellen e tekintetben a postaigazgatóság lépéseket tett volna, vagy erre felszólította volna. Ezek folytán tekintve, hogy vádlott nem államilag illetve a ministerium által kinevezett hivatalnok volt; továbbá tekintve, hogy fizetését nem az állam­pénztárból kapta és végül tekintve, hogy hivatali esküt nem tett, e nélkül pedig államhivatalnok hivatali működését meg nem 1 ezdheti: megállapított tényként kell elfogadni azt, hogy vádlott nem mint közhivatalnok, hanem csakis min*-, egyszerű felfogadott egyén működött a B. Lajos postamester közvetlen s kizárólagos felügyelete s felelőssége alatt álló majsai postahivatalban és kö­vetkezésképen, hogy vádlott nem mint közhivatalnok, hanem mint magánúton felfogadott egyén követte el a sikkasztást; mert az a körülmény egymagában, hogy vádlott a postán hivatalos teendő­ket végzett, a vádlott közhivatalnoki jellegét meg r.em állapítja és pedig annál kevésbbé, minthogy ezen teendőket nem saját, hanem a postamester nevében és felelőssége alatt végezte. Nem lévén tehát vádlott ezek szerint közhivatalnoknak tekintendő, cselekménye is csupán a btk. 355. §-ba ütköző egyszerű sikkasz­tást képez és miután a sértett fél, B. Lajos, vádlottnak megbün­tetését nem kívánta s vádlott, mint a sértett fél szolgálatában álló egyén ellen ennek folytán a bűnvádi eljárás a btk. 343. és 358. §-ai szerint csak a sértett indítványára indítható és üldözhető a ténye: ennélfogva vádlottat az ellene emelt vád és következmé­nyei terhe alól felmenteni kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1893. január hó 18-án, 337/1893. B. sz. a.) : Az eljáró kir. törvényszék Ítélete helyben­hagyatik. Indokok: Tekintve azt, hogy a vizsgálati adatok szerint a majsai postahivatal az úgynevezett reáljogú postahivatalok közé tartozik, a melynek főnöke mint szerződéses postamester fel van jogosítva arra, hogy segédi, nevezetesen postakiadói teendők tel­jesítésére alkalmas egyént magánszerződés utján alkalmazzon, de jogosultsága nem terjed ki odáig, hogy a személyéhez kötött ha­tósági és hivatali jogkört s illetve azzal járó felelősséget önhatal­múlag átruházza, sőt épen annak jeléül, hogy az ily módon alkal­mazott csak magánjogi viszonyt megállapító szerződés mellett felfogadott egyénnek tekintendő, fenn van tartva azon megálla­pítás, mely szerint az alkalmazott által esetleg okozott károkért a kincstárral szemben első sorban a szerződéses postamester fele­lős ; tekintve azt, hogy B. Lajos majsai postamester vádlottat postakiadói teendők teljesítése végett a maga felelősségére alkal­mazta, saját ellenőrzése s felügyelete alatt foglalkoztatta, neve­zettnek mint minősitettnek alkalmazását a kir. postaigazgatóság­nak egyszerűen bejelentette, a mit a postaigazgatóság tudomásul vett, de a majsai postánál hivatalos minőségben való szolgálatra jogosítványt vádlott részére nem adott s ehhez képest a hivatali állásban való alkalmazás esete nem forogván fenn, vádlott a hivatali eskü letételével nem is alkalmaztatott és az olyat (31. n. sz.) nem is tett le : a kir. itélő tábla is elfogadta azon meg­állapítást, mely szerint vádlott az emiitett postánál a kérdéses időben csak mint a postamester conveutionatus alkalmazottja és nem közhivatalnoki minőségben szedte be és sajátította el a ter­hére megállapított utáuvételi összegeket, következőleg vádlott a btk. 462. § a alapján jogszerüleg felelősségre nem vonható. Ezért s az abban felhozott indokok alapján az első bíróság ítélete helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia (1894. február 15-én 6,374/B. 1893 sz. a.): Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával H. József a btk. 462. §-a első bekezdésébe ütköző és a 463. §. szerint bün­tetendő hivatali sikkasztás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért a most idézett, továbbá a 484. és 92. §. alapján hat havi börtönnel és ennek kiállásától számítandó 3 évre terjedő hivatal­vesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével fenyit­tetik stb. Indokok: Ugy a kincstárilag kezelt, mint a nem kincs­tári kezelés alatt álló postahivatalok egyaránt az állami igazgatás egyik ágát képező teendőket végezvén, az ily postahivataloknál alkalmazott és államhatóság hozzájárulásával közhivatal körébe tartozó teendőket végező egyének is közhivatalnokoknak tekin­tendők. Tekintve a fenforgó esetet az első bíróság Ítéletében helyesen előadott tényállás szerint kétségtelen, hogy vádlott a majsai postahivatalnál az ottani postamester által szervezetszerű jogosítványánál fogva nem csupán magánjogi szolgálattételre alkalmaztatott és e hivatalos tény a m. kir. posta- és távírda igazgatóságnál bejelentetvén, ez által tudomásul vétetett. Vádlott­nak a közigazgatási teendőkkel való különös megbízatása tehát a fennálló szabályoknak megfelelően történvén, teljesen aláren­delt jelentőséggel bír az, vájjon vádlott tett-e hivatalos esküt és vájjon fizetését közvetlenül az állampénztárból vagy közvetve a postamestertől nyerte és pedig különösen azért, mert a btk. 461. §-ában a közhivatalnoki minőség kellékei között ezen előfeltételek fel nem említtetnek, hanem a fősúly arra fektettetik, volt-e az illető egyén ez esetben állami közigazgatási teendők teljesítésére különös megbízatásánál fogva kötelezve. Hozzájárulván ehhez, hogy vádlott a fentebbi módon kifogástalanul nyert megbízatása körében közokiratokat képező elismervényeknek kiállítására jogo­sított és szintén közokiratokat képező számadások és jegyzé­kek vezetésére, valamint hivatalos pénzek kezelésére kötelezve volt : meg kellett állapítani azt is, hogy vádlott az általa elsik­kasztott pénzt közhivatalnoki minőségben vette kézhez, tehát hivatali sikkasztást követett el. Vádlott e cselekménye a 463. §. szerint büntetendőnek volt felismerendő, mert bebizonyittatott, hogy ö cselekményének elpalástolása végett a kezéhez befolyt összegek egy részét a számadásból kihagyta és a bevezetéseknek emez elmulasztásával a vezetésére bízott számadásokat akként hamisított meg, hogy a bevételt szándékosan hamis összeg be­jegyzésével 319 frt 82 krral kisebbnek tüntette fel, mint az való­ban volt, továbbá, hogy a számadási mellékleteket képező 19 drb okmányt elrejtette és azokat csak akkor adta elő, midőn cselek­ménye a hatósági vizsgálat által már felderittetett. A. büntetés kimérésénél súlyosító körülmények hiányában mint enyhítők figye­lembe veendők : vádlott büntetlen előélete, ifjú kora, töredelmes beismerése, a kár megtérithetősége, valamint az is, hogy posta­kezelői jogosítványának közigazgatási uton történt megvonása által máris érzékenyen sújtatott. Ehhez képest vádlott javára a btk. 92. §-a alkalmazandó, büntetése az ítéletben kitett mérték­ben kiszabandó volt stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-1>ől. Csődök : Zillts Ede e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 15, csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Vajda Adolf. — Weigel Paula e., eperjesi tszék, bej. ápr. 3, félsz. ápr. 9, csb. Molitorisz István, tmg. Kubinyi Aurél. — Dmcker Lipinann e., budapesti keresk. és váltó­tszék, bej. ápr. 18, félsz. máj. 17, csb. dr. Baumgarten Károly, tmg. dr. Hannibál József. — BenyÓ Rozál e., egri tszék, bej. máj. 5, félsz, máj. 25, csb. dr. Miskovics Mór, tmg. dr. Pásztor Bertalan. - Schwai'CZ Mihály e., balassa-gyarmati tszék, bej. ápr. 9, félsz. ápr. 2 7, csb. dr. Vida Géza, tmg. Luby Mátyás. — Kenessey és Hartenstein e., székesfehérvári tszék, bej. ápr. 20, félsz. máj. 16, csb. Balog Ferenc, tmg. dr. Fejér Ferenc. — Athanaczkovics Tivadar e., szabadkai tszék, bej. ápr. 2, félsz, ápr. 12, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Demidor Imre. — Mandula Lajos e., beregszászi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 18, csb Tolvay Gyula, tmg. Lukács János. — Neufeld Adolf e., kalocsai tszék, bej. máj. 30, félsz, jun. 25, csb. dr. Papp Gyula, tmg. Szabóky Károly. — Rosenfeld Jakab e., nagy-kikindai tszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 21, csb. dr. Schulek, tmg. Burger István. — Stcuer Sámuel e., nagyváradi tszék, bej. ápr. 16, félsz, ápr. 28, csb. Jelentsik István, tmg. Paczauer József. — HernyakOVÍCS Szava e., újvidéki tszék, bej. ápr. 21, félsz. ápr. 27, csb. dr. Perczel János, tmg. Koller Károly. — Hoff J. Károly e , budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 17, félsz. máj. 17, csb. dr. Szüts István, tmg. dr. Pásztélyi Jenő. Pályázatok : A székesfehérvári ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 23-ig. — A szegedi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 29-ig. — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. márc. 29-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 30-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. márc. 30-ig. — A temesvári itélő táblánál joggyakornoki áll. márc. 30-ig. — A gyöngyösi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 30-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents