A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 11. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Befejezés december végéig.)

44 /v JÜÖ. Bűn-ügyekben. Vádlott nőm kincstári kezelés alatt álló postahivatalnál az oltani postamester által, annak szervezetszerű jogosítványánál lom a mint postai kiadó alkalmaztatván ős a postamester ezen hivatalos tényének bejelentése a m. kir. posta- és távirdaigazgatóság által tudomásul vétetvén: tekintve, hogy ugy a kincstárilag kezelt, mint a nem kincstári kezelés alatt álló postahivatalok egyaránt az állami igazgatás egyik áüát képezd teendőket végezvén, az ily postahivataloknál alkalmazott az államhatóság hozzájárulásával közhivatal körébe tartozó teendőket végező egyének is közhivatalnokoknak tekintendők : a fenti postai kiadó a btkv. H>'2. §-ába ütköző hivatali sikkasztás alanya is lehet. A kalocsai kir, törvényszék (1892. szeptember hó 20-án, 3,690 B. 92. sz. a.): Hivatali sikkasztás büntette miatt vádolt H. József elleni bűnügyben következőleg ítélt: H. József az ellene emelt sikkasztás bűntettének vádja s következményei alól felmentetik stb. Indokok: A vizsgálat s végtárgyalás során vádlott beismerte, hogy mint a majsai reáljogú postánál B. Lajos postamester által alkalmazott postakiadó 1892. július hóban 19 izben összesen 319 frt 82 krt sikkasztott el, oly módon, hogy a küldeményért vagy levelekért az átvevők által lefizetett utánvéieli öszszegeket magához vette és a vonatkozó vényeket és szállító-leveleket elrejtette. B. Lajos postamester a végtárgyalás alkalmával kijelentette, hngy vádlott megbüntetését nem kívánja. E tényállás mellett cl öntendő kérdést képez itt az: vájjon vádlott közhivatalnok-e s mint ilyen követte-e el a sikkasztást, vagy pedig csak egyszerű felfogadott alkalmazottja volt-e B. Lajos postamesternek. E tekintétben a vizsgálat adata'val megállapítva van az, hogy B. Lajos mint a majsai reáljogú pos a tulajdonosa, 1891. év nyarán egy poslakiadói állásra önállóan pályázatot hirdetett és a midőn ennek folytán H. József jelentkezett, őt felfogadta, vele a fizetésre nézve megállapodott és azután a nélkül, hogy hivatali esküt tett volna, mint leendő alkalmazottját a postaigazgatósághoz csak egyszerűen tudomásvétel végett bejelentette. Megállapítva lett továbbá, hogy a mint a kérdéses sikkasztás nyomára jött a postaigazgatóság, a hiányzó összeget B. Lajos postamester az állásával járó felelősségnél fogva azonnal befizette a nélkül, hogy a sikkasztó ellen e tekintetben a postaigazgatóság lépéseket tett volna, vagy erre felszólította volna. Ezek folytán tekintve, hogy vádlott nem államilag illetve a ministerium által kinevezett hivatalnok volt; továbbá tekintve, hogy fizetését nem az állampénztárból kapta és végül tekintve, hogy hivatali esküt nem tett, e nélkül pedig államhivatalnok hivatali működését meg nem 1 ezdheti: megállapított tényként kell elfogadni azt, hogy vádlott nem mint közhivatalnok, hanem csakis min*-, egyszerű felfogadott egyén működött a B. Lajos postamester közvetlen s kizárólagos felügyelete s felelőssége alatt álló majsai postahivatalban és következésképen, hogy vádlott nem mint közhivatalnok, hanem mint magánúton felfogadott egyén követte el a sikkasztást; mert az a körülmény egymagában, hogy vádlott a postán hivatalos teendőket végzett, a vádlott közhivatalnoki jellegét meg r.em állapítja és pedig annál kevésbbé, minthogy ezen teendőket nem saját, hanem a postamester nevében és felelőssége alatt végezte. Nem lévén tehát vádlott ezek szerint közhivatalnoknak tekintendő, cselekménye is csupán a btk. 355. §-ba ütköző egyszerű sikkasztást képez és miután a sértett fél, B. Lajos, vádlottnak megbüntetését nem kívánta s vádlott, mint a sértett fél szolgálatában álló egyén ellen ennek folytán a bűnvádi eljárás a btk. 343. és 358. §-ai szerint csak a sértett indítványára indítható és üldözhető a ténye: ennélfogva vádlottat az ellene emelt vád és következményei terhe alól felmenteni kellett stb. A budapesti kir. itélö tábla (1893. január hó 18-án, 337/1893. B. sz. a.) : Az eljáró kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintve azt, hogy a vizsgálati adatok szerint a majsai postahivatal az úgynevezett reáljogú postahivatalok közé tartozik, a melynek főnöke mint szerződéses postamester fel van jogosítva arra, hogy segédi, nevezetesen postakiadói teendők teljesítésére alkalmas egyént magánszerződés utján alkalmazzon, de jogosultsága nem terjed ki odáig, hogy a személyéhez kötött hatósági és hivatali jogkört s illetve azzal járó felelősséget önhatalmúlag átruházza, sőt épen annak jeléül, hogy az ily módon alkalmazott csak magánjogi viszonyt megállapító szerződés mellett felfogadott egyénnek tekintendő, fenn van tartva azon megállapítás, mely szerint az alkalmazott által esetleg okozott károkért a kincstárral szemben első sorban a szerződéses postamester felelős ; tekintve azt, hogy B. Lajos majsai postamester vádlottat postakiadói teendők teljesítése végett a maga felelősségére alkalmazta, saját ellenőrzése s felügyelete alatt foglalkoztatta, nevezettnek mint minősitettnek alkalmazását a kir. postaigazgatóságnak egyszerűen bejelentette, a mit a postaigazgatóság tudomásul vett, de a majsai postánál hivatalos minőségben való szolgálatra jogosítványt vádlott részére nem adott s ehhez képest a hivatali állásban való alkalmazás esete nem forogván fenn, vádlott a hivatali eskü letételével nem is alkalmaztatott és az olyat (31. n. sz.) nem is tett le : a kir. itélő tábla is elfogadta azon megállapítást, mely szerint vádlott az emiitett postánál a kérdéses időben csak mint a postamester conveutionatus alkalmazottja és nem közhivatalnoki minőségben szedte be és sajátította el a terhére megállapított utáuvételi összegeket, következőleg vádlott a btk. 462. § a alapján jogszerüleg felelősségre nem vonható. Ezért s az abban felhozott indokok alapján az első bíróság ítélete helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia (1894. február 15-én 6,374/B. 1893 sz. a.): Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával H. József a btk. 462. §-a első bekezdésébe ütköző és a 463. §. szerint büntetendő hivatali sikkasztás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért a most idézett, továbbá a 484. és 92. §. alapján hat havi börtönnel és ennek kiállásától számítandó 3 évre terjedő hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével fenyittetik stb. Indokok: Ugy a kincstárilag kezelt, mint a nem kincstári kezelés alatt álló postahivatalok egyaránt az állami igazgatás egyik ágát képező teendőket végezvén, az ily postahivataloknál alkalmazott és államhatóság hozzájárulásával közhivatal körébe tartozó teendőket végező egyének is közhivatalnokoknak tekintendők. Tekintve a fenforgó esetet az első bíróság Ítéletében helyesen előadott tényállás szerint kétségtelen, hogy vádlott a majsai postahivatalnál az ottani postamester által szervezetszerű jogosítványánál fogva nem csupán magánjogi szolgálattételre alkalmaztatott és e hivatalos tény a m. kir. posta- és távírda igazgatóságnál bejelentetvén, ez által tudomásul vétetett. Vádlottnak a közigazgatási teendőkkel való különös megbízatása tehát a fennálló szabályoknak megfelelően történvén, teljesen alárendelt jelentőséggel bír az, vájjon vádlott tett-e hivatalos esküt és vájjon fizetését közvetlenül az állampénztárból vagy közvetve a postamestertől nyerte és pedig különösen azért, mert a btk. 461. §-ában a közhivatalnoki minőség kellékei között ezen előfeltételek fel nem említtetnek, hanem a fősúly arra fektettetik, volt-e az illető egyén ez esetben állami közigazgatási teendők teljesítésére különös megbízatásánál fogva kötelezve. Hozzájárulván ehhez, hogy vádlott a fentebbi módon kifogástalanul nyert megbízatása körében közokiratokat képező elismervényeknek kiállítására jogosított és szintén közokiratokat képező számadások és jegyzékek vezetésére, valamint hivatalos pénzek kezelésére kötelezve volt : meg kellett állapítani azt is, hogy vádlott az általa elsikkasztott pénzt közhivatalnoki minőségben vette kézhez, tehát hivatali sikkasztást követett el. Vádlott e cselekménye a 463. §. szerint büntetendőnek volt felismerendő, mert bebizonyittatott, hogy ö cselekményének elpalástolása végett a kezéhez befolyt összegek egy részét a számadásból kihagyta és a bevezetéseknek emez elmulasztásával a vezetésére bízott számadásokat akként hamisított meg, hogy a bevételt szándékosan hamis összeg bejegyzésével 319 frt 82 krral kisebbnek tüntette fel, mint az valóban volt, továbbá, hogy a számadási mellékleteket képező 19 drb okmányt elrejtette és azokat csak akkor adta elő, midőn cselekménye a hatósági vizsgálat által már felderittetett. A. büntetés kimérésénél súlyosító körülmények hiányában mint enyhítők figyelembe veendők : vádlott büntetlen előélete, ifjú kora, töredelmes beismerése, a kár megtérithetősége, valamint az is, hogy postakezelői jogosítványának közigazgatási uton történt megvonása által máris érzékenyen sújtatott. Ehhez képest vádlott javára a btk. 92. §-a alkalmazandó, büntetése az ítéletben kitett mértékben kiszabandó volt stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-1>ől. Csődök : Zillts Ede e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 15, csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Vajda Adolf. — Weigel Paula e., eperjesi tszék, bej. ápr. 3, félsz. ápr. 9, csb. Molitorisz István, tmg. Kubinyi Aurél. — Dmcker Lipinann e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 18, félsz. máj. 17, csb. dr. Baumgarten Károly, tmg. dr. Hannibál József. — BenyÓ Rozál e., egri tszék, bej. máj. 5, félsz, máj. 25, csb. dr. Miskovics Mór, tmg. dr. Pásztor Bertalan. - Schwai'CZ Mihály e., balassa-gyarmati tszék, bej. ápr. 9, félsz. ápr. 2 7, csb. dr. Vida Géza, tmg. Luby Mátyás. — Kenessey és Hartenstein e., székesfehérvári tszék, bej. ápr. 20, félsz. máj. 16, csb. Balog Ferenc, tmg. dr. Fejér Ferenc. — Athanaczkovics Tivadar e., szabadkai tszék, bej. ápr. 2, félsz, ápr. 12, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Demidor Imre. — Mandula Lajos e., beregszászi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 18, csb Tolvay Gyula, tmg. Lukács János. — Neufeld Adolf e., kalocsai tszék, bej. máj. 30, félsz, jun. 25, csb. dr. Papp Gyula, tmg. Szabóky Károly. — Rosenfeld Jakab e., nagy-kikindai tszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 21, csb. dr. Schulek, tmg. Burger István. — Stcuer Sámuel e., nagyváradi tszék, bej. ápr. 16, félsz, ápr. 28, csb. Jelentsik István, tmg. Paczauer József. — HernyakOVÍCS Szava e., újvidéki tszék, bej. ápr. 21, félsz. ápr. 27, csb. dr. Perczel János, tmg. Koller Károly. — Hoff J. Károly e , budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 17, félsz. máj. 17, csb. dr. Szüts István, tmg. dr. Pásztélyi Jenő. Pályázatok : A székesfehérvári ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 23-ig. — A szegedi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 29-ig. — A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. márc. 29-ig. — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 30-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. márc. 30-ig. — A temesvári itélő táblánál joggyakornoki áll. márc. 30-ig. — A gyöngyösi jrbságnál aljegyzői áll. márc. 30-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)