A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 10. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Folytatás.)

A JOG. 79 U-sát határozta el azon módosításokkal s változatokkal a melyek — mint közöltük — az egyes szakaszoknál tétettek. Ezek után áttért a bizottság azon általános szabályok tárgyalására, a melyek a házasság joghatályáról rendelkeznek. Ezek köréből előlegesen kiemeljük azon fontos alapelvet, mely szerint a házastársak egymás irányában a házaséleti közösségre kötelezve vannak ; melytől azonban eltérni jogosultak a házastársak bizonyos esetekben. Az 1893. év az alább közlendők szerint a polgárjogi eodextervet másod izben revideáló németbirodalmi bizottságban nagyérdekű vitatkozásokkal végződött, a megszokott német jogászi serupulositással s kimerítő tüzetességgel, különösen, miután a házassági jogviszonyok hatályának általános szabályairól átmentek a házassági vagyonjog tárgyalására, igen tanulságos tanácskozások keletkeztek s ezek a kormány • tervezetnek számos esetbeni megváltoztatására vezettek. A mi az említett általános szabályokat illeti, az 1,272. § hoz, mely a kötelező házastársi életközösség elvét állapiotta meg, több indítvány tétetett, nevezetesen, hogy a meg nem kezdődött életközösséget megtagadni lehessen ha a házastárs az egyházi esketés iránti igéretét megszegte; továbbá, hogy azon esetben, midőn kitűnvén, hogy az egyik házastársnak a közösség helyreállítása iránti kívánsága jogávali visszaélést képez, a másik annak eleget tenni nem köteles, ezen szabályhoz hozzátétessék, miszerint ily visszaélés forog fenn akkor is, ha az az esketés előtt igényeltetett. Ezen indítványok mellőztettek. Az, hogy a férj nevének viselhetési joga (1,274) a férj polgári állására is kiterjesztessék, nem fogadtatott el. A nő állása a házaséletben különös jogaival s kötelmeivel a háztartás vezetésére nézve (1,275. §.) szinte helyeseltetett és a nő perjogi képességére s képviseletere vonatkozó szabályok (1,276.) a perrendbe utasíttattak. De a terv azon elvétől, hogy a nő üzleti képessége nem korlátolt, eltérőleg az 1,277. §-ban kimondatott, hogy a nő személyes cselekvények teljesítésére 3-ik személyek irányában csak férje beleegyezésével kötelezheti magát; különben a férj jogosult az annak alapjául szolgált jogügyletet megtámadni a jövőrei megszüntetés hatályával. A második felolvasáson ezen §. töröltetni javasoltatott, mindamellett megtartatott azon változtatással, fiogv ily esetben a férjet nem megtámadási, hanem felmondási jog illesse és azon toldalékkal, hogy ha a férj beleegyezése távollét vagy betegség miatt meg nem szerezhető, vagy ha annak megtámadása jogávali visszaélésnek mutatkoznék, beleegyezés a nő kérelmére a gyámhatóság által pótolható. Megtartatott a régi német családi intézmény a »Sehlüsselgewalt der Frau«, mely szerint a nő jogosult a női házi hatáskörben a férj ügyeit helyette végezni s őt helyettesíteni (1,278.) azon módosítással, hogy ha a férj azt korlátolná vagy megvonná s ez jogávali visszaélésnek bizonyulna, a nő kértére a gyámsági hatóság azt megszüntethesse. A házastársak viszonos létfentartási kötelezettségének biztosítása (1,280., 1,281.) azzal egészíttetett ki, hogy ha házi közösségben nem élnek s a létfentartásra jogosult a közösség visszaállítását nem követelheti, akkor az itéletneg kimondott ágy-asztal tóli elválasztás fentartási szabályai alkalmazandók ; de mellőzésével azon indítványnak, hogy azon házastárs, ki a létfentartási kötelmek teljesítésére a közös leszármazók irányában kötelezve van, az a másik házastárs irányában is arra kötelezve legyen. Az 1,282. §-ban kimondott »praesumtio muciana« nem kifogásoltatott, mely szerint a férj s hitelezői részére azon jogvélelem szolgál, hogy a férj, vagy neje, vagy miudkettejök birtokában levő dolgok a férjet illetik. Ezzel kapcsolatban a csődtörvény 37. §-a is szőnyegre hozatott, inditványoztatván, hogy a nő előnyére korlátoztassék azon szabálya, mely szerint a közadós neje által a házasság tartama alatt szerzett dolgok általa csak akkor igényelhetők, ha bebizonyíttatott, hogy azok nem a közadós pénzén szereztettek; mások pedig a 37. §. csődön kívüli alkalmazását javasolták a hitelezők előnyére, ha azok a férj más vagyonából végrehajtásnál teljes kielégítést nem nyerhetnének. A 37. §-nak csödönkivüli esetekre kiterjesztése elvettetett. Ezután áttért a bizottság a »Házassági vagyonj og« (1,283. s köv. §.) tárgyalására. A tervezetnek kiindulási pontja, hogy ezen vagyonjog az egész Németbirodalomra egységesen szabályoztassék, helyeseltetett; de ezen törvényi vagyonjog mellett, a vagyonrendszernek a német államokban érvényben levő különféle alakulása (Gütertrtnnung alig. Gütergemeinschaft, Errungenschaftsgemeinschaft, Wobiliargemeinschaft) mint szerződéses vagyonjog van rendezve. A kiküldve volt albizottság tanulmányozása s megállapodásai kapcsán következő határozatok hozattak. Összhangzásban az 1,283. §-al, a rendszer élére azon elv állíttatott, hogy : »a házasságkötés által, ha a házassági szerződésben más nem rendeltetik, a nő vagyona, az is, melyet a házasság idejében szerez, a férjnek kezelése s haszonvétele alá tartozik.« De nem fogadtatott el, hogy ezen a férj jogkörébe utalt vagyon, akár a tervezet szerinti »E h e g u t n a k«, akár egyesek által javaslatba hozott »F r a u e ngutnah jeleztessék; hanem az mint »Eingebrachtes (J u t« szerepeljen. Az, hogy a nő kizárólagos használatára szolgáló dolgok a férj használati joga alól kivétessenek (1,285.), helyeseltetett. Az 1,287 — 1,291. §. (a női Vorbehaltsgut) szintén megtartattak azon toldalékkal, hogy a nő annak jövedelméből tartozik hozzájárulni a háztartáshoz, ha a hozomány! jószág megfelelő jövedelmet nem hozna. Kimondatott az is, hogy a nő kárpótlást nem követelhet, ha azon vagyonból hozzájárul a házassági költségekhez, vagy azt e célra férjének átadta. (Vége köv.) Dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. Vegyesek. Igazságügyi kinevezések. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére M a y r h o f e r Ferenc, győri törvényszéki albirót ésVlassics Sándor, székesfehérvári ügyészségi alügyészt a székesfehérvári törvényszékhez bírákká; dr. Meszlényi Antal, erdődi járásbirósági albirót a gyulai és d r. Magyar János, nagy-becskereki törvényszéki jegyzőt az újvidéki ügyészséghez alügyé székké; végül K 1 e t z á r Lajos, pécsi törvényszéki jegyzőt a dárdai járásbírósághoz, Szabó Imre, zombori törvényszéki aljegyzőt a zombori és dr. Füzesséry Zoltán, sátoraljaújhelyi töivényszéki aljegyzőt a szegedi törvényszékhez a 1 b i r á k k á kinevezem. Kelt Bécsben, 1894. évi február hó 22-én. Ferencz József, s. k., Szilágyi Dezső, s. k. ,,1'écsi Jogi Közlöny" cím alatt új jogi szaklap indult meg a pécsi ügyvédi kamara derék titkára, Pl e i n i n g e r Ferenc ügyvéti szerkesztése és egy 14 tagból álló felügyelő-bizottság közreműködése mellett. Sok szerencsét kívánunk legifjabb laptáisunknak. A lap első száma lendületes üdvözlettel köszönt be. Nagy szolgálatot tennének vidéki szaklapjaink az igazságszolgáltatásnak, ha főfeladatukat voltaképen arra irányítanák, hogy egyrészt székhelyük kir. táblájának judicaturáját és másrészt az illető vidék jogszolgáltatását ismertetnék. Pedig az eddig kifejezésre jutott felfogás szerint ép ezeket hanyagolják el és azért céljukat eltévesztik. A pécsi jogi közlöny ez irányban is helyesen kezdi új pályafutását. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia tanrendje az 1803 —94-ik tanév Il-ik felében, a) Kötelezett tárgyak. I. Első évi jogi tanfolyam. Római jog; hetenként 8 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 8—9-ig és hétfő, kedd, szerda d. e. 9 —10-ig az I-ső számú teremben; előadja d r. H e 11 e Károly. Európai jogtörténet; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 10 —1 l-ig az I-ső számú teremben; előadja d r. M ó r i c z Károly. L e g ú j a b likőr i egyetemes történet; hetenként 4 óra, hétfő, szerda, péntek, szombat d. e. ll — 12-ig az I-ső számú teremben ; előadja d r. Móricz Károly. Bölcsészeti erkölcstan; hetenként 4 óra, péntek, szombat d. e. 9—10-ig, kedd d. e. 11 — \2-ig, szombat d. u. 2—3-ig az I-ső számú teremben; előadja d r. Magyar István. II. Második évi jogi tanfolyam. Pénzügytan; hetenként 4 óra, hétfő, kedd, szerda, péntek d. e. 8—9-ig a Il-ik számú teremben; előadja d r. Szigethy Lehel. Magyar magánjog; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével d. e. 9—10-ig a 11-ik számú teremben ; előadja C s i 11 é r y Benő. Magyar közjog; hetenként 6 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 10 —11 ig és szombat d. u. 3—4-ig a Il-ik számú teremben ; előadja d r. J á s z y Viktor. Nemzetközi jog; hetenként 3 óra, hétfő, kedd és szerda d. e. 11 —12-ig a Il-ik számú teremben; előadja d r. J á s z y Viktor. Közegészségtan; hetenként 2 óra, hétfő, kedd d. u. 3—4-ig a Il-ik számú teremben ; előadja dr. Horváth Mihály. III. Harmadik évi jogi tanfolyam. Büntetőjog; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 8 — 9-ig a Ill-ik számú teremben; előadja d r. Magyar István. Magyar állam statisztikája, hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 9 —10-ig a Ill-ik számú teremben; előadja dr. Kovács Pál. Peres és peren kívüli eljárás, a telekkönyvi eljárással; hetenként 5 óra, naponként — csütörtök kivételével — d. e. 10—11-ig a Ill-ik számú teremben ; előadja d r. B a g i Béla. IV. Negyedik évi jogi tanfolyam. Csakis azokra kötelező, kik egyéves önkéntesi szolgálatot nem teljesítenek; ezek a kötelezett heti 20 óraszámot az alábbi special-collegiumok sorából tartoznak kitölteni. b) Nem kötelezett tárgyak. Magyar bányajog; hetenként 3 óra, hétfő, kedd, szerda d. u. 2 —3-ig a Il-ik számú teremben; előadja Csilléry Benő. Házassági vagyonjog; hetenként 2 óra, péntek, szombat d. u. 2 — 3-ig a 11-ik számú teremben; előadja Csilléry Benő. Új sommás eljárás; hetenként 2 óra, szerda, szombat d. e. 11—12-ig a Ill-ik számú teremben; előadja d r. Bagi Béla. Magyar csődeljárás; hetenként 2 óra, kedd, péntek d. e. 11 —12-ig a Ill-ik számú teremben; előadja d r. Bagi Béla. Büntetőjogi seminarium; hetenként 2 óra, hétfő d. e. ll — 12-igés szombat d. u. 3 -4-ig a III ik számú teremben ; előadja d r. Magyar István. Magánjogi practicum; hetenként 3 óra, szerda, péntek, szombat d. u. 2—3 ig a IV-ik számú teremben; előadja dr. Helle Károly. Büntetőjogi lélektan; hetenként 1 óra, hétfő d. u. 3 —4-ig a Ill-ik számú terem-