A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 4. szám - Vajkay Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

A JOG. 31 Irodalom. Bűnügyi esetek seminariuma Irta dr. Fayer László egyet, t már. Második átdolgozott és kibővített kiadás. Budapest. Tudvalevőleg Fayer volt az első, ki a jogi egyetemen a seminariumok intézményét meghonosította, mely azóta oly szép virágzásnak indult és oly szép gyakorlati eredméuyeket tűntet fel. A jelen kiadás több érdekes esettel meg vau toldva. Kívánjuk, hogy ez intézmény a jogi főiskoláinkon mindenütt meghonosodjék; de meghonosodjék azon kísérlet is, melyet Porubszky Jenő a rózsahegyi kir. törvényszék derék elnöke — a mint ezt annak idején jelentettük — a gyakorlati seminariummal a törvényszék jegyzői és joggyakornoki karának körében tett és mely a bírói kar gyakorlati kiképeztetésére jó iskolául szolgálna. A német birodalmi törvényhozás hiányai a kereskedői könyvelésre nézve. (Die Mángel uuserer Gesetzgebung über die kaufm'ánnische Buchhaltung). Irta Brauné Albert tanár. (A plaueni kereskedelmi iskola 1891/92. évi értesítőjében.) Egy a maga nemében igen érdekes és kiváló értekezés az, mely a német kereskedelmi törvény kevéssé kommentált 28. és 29. §-ait tárgvazza. A jelzett szakaszok a kereskedelmi könyvvezetés tekintetében, a mint Braunén kivül még Riesser is kimutatta, nem fejeznek ki eleget ^megfelelöleg a magyar ker. törv. illető szakaszai sem) és a keresk. törvénykönyv revíziójánál okvetlenül figyelembe veendők. A 28. §. azt moudja, hogy minden kereskedő tartozik könyveket vezetni, melyekből kereskedelmi ügyletei teljesen kitűnjenek. Breune szépen fejti ki ez intézkedés hiányosságát. Egyrészt sokat mond ez, másrészt meg keveset. Sokat annyiban, mert a könyvek tulajdonkép nem tartalmaznak kereskedelmi ügyleteket, hanem »üzleti eseteket«. íme a példa : ha egy vételügylet köttetik meg, ez a tény maga nem lesz elkönyvelve (legfölebb csak megemlítve a segédkönyvekben), hanem csak akkor jön az ügylet a naplóba, illetőleg a főkönyvbe, midőn az árú szállíttatik, vagy az ár fizettetik. Finom disztinkcióval fejti ki továbbá szerző, hogy a jelzett szakasz további rendelkezése, hogy a könyvekből a kereskedő vagyoni állapota tökéletesen tűnjék ki, sohasem valósulhat meg, mert a vagyoni állapot átnézetének két főkriteriuma nincs érvényre juttatva Ezek pedig: a vagyon elemeinek és ezek értékének konstatálása. Ennek azonban nézetünk szerint a szövegezés az oka, mert merőben e szó vagyon fejezi ki a nehézséget a tökéletes és kifogástalan könyvvezetés tekintetében. Okvetlenül precízebb lett volna a törvény rendelkezése, ha azt követelné, hogy a kereskedő által vezetett könyvekből a vagyon elemeinek kell kitűnnie. A munka sok figyelemre méltó gondolatot tartalmaz. Keküldetett. 1 -lj2-d i k i törvények. A lefolyt évben alkotott törvények legelső teljes gyűjteménye van előttünk, mely a L a m p e 1-féle törvénygyűjtemények sorozatában látott napvilágot. A jogász közönség jól ismeri e törvény-kiadványok számos előnyét. Csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy kivált a valuta-rendezéssel kapcsolatos törvényekhez fűzött magyarázatok a legnagyobb dicséretet érdemlik. A törvények 8" és 16° kiadásban jelentek meg. Ara bármelyik alaknak fűzve 3 frt 20 kr., vászonkötésben 4 frt 20 kr. Vegyesek. Becsületsértést tartalmaz-e ezen kifejezés »izgató« (agitátor) ? Ezen kértléssel foglalkozott a napokban a lipcsei Landsgericht felebbezési hatósága. Az ott megjelenő egyik hírlap a munkások gyűlésének egyik szónokát izgatónak nevezte. A szónok erre az illető hírlap felelős szerkesztője ellen becsületsértés miatt feljelentést tett. A schöffenbiróság, a mely az »izgató« fogalomban az emberi társadalom egy lázitó, háborgó elemét határozta meg, vétkesnek mondta a szerkesztőt és 20 márka pénzbüntetésre Ítélte. A felebbezési hatóság azonban más véleményen volt, oda nyilatkozván, hogy e szóban »izgató« (agitátor) semminő becsületsértés sem foglaltatik és felmenté a vádlottat. A marosvásárhelyi iigyvédvizs^áló bizottság az 1893. évre következőkép alakult meg: Az igazságügyminiszter kinevezte elnöknek Fekete Gábor kir. táblai tanácselnököt, a bizottság tagjaivá pedig Ziegler Emil (ki egyszersmind elnökhelyettes), Kozma Gyula, Dósa Gábor, Péterfi Dénes, Ouaciu Sándor, Boros Elek, Jánosi Gyula, Todorfi Domokos és Dobai Albert kir. táblai bírákat. Az ügyvédi kamara megválasztotta a bizottságba tagokul : Csongvai Lajos, Gridi Papp Máté, Csontos Olivér, Dájbukát János, Darkó Ákos, Debreczeni Nagy János, Blumenfeld József, Schönstein Gyula és dr. Láni Oszkár marosvásárhelyi ügyvédeket. Ügyvédi kamara ügyészi lemondása esetén, nem ideiglenes helyettesítésnek, hanem az állás törvényszerű betöltésének van helye. A kir. igazságügyminiszter figyelmeztette az ügyvédi kamarák egyikét, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 30. §-a értelmében a kamara elnöke csak az ügyész »akadályoztatása« esetében nevezhet helyettest, ha ellenben az ügyész állásáról lemond és lemondása elfogadtatott, nem az ügyész akadályoztatása, hanem az ügyészi állásnak üresedésbe jötte forog fenn, mely esetben nem helyettesítésnek, hanem az állás törvényszerű betöltésének van helye. (29,643/1892. I. M. sz.) A bíróság iránti féltékenyen őrzött tisztelet. Az előke'ő társadalmat első sorban az udvarias társalgási formák különböztetik meg a nagy tömegtől, írja a »Budapesti Ellenőr«. Hogy pedig azokat a tárgyalási termekben soha szem elől téveszteni nem szabad, az tagadhatatlan. Nem ritkán azonban azt tapasztaljuk, hogy egyes bírák — jelesül akkor, ha az ügyvéd viselkedéséről van szó — a fogalmakat irgalmatlanul összezavarják és tiszteletlenségnek jellemeznek olyasmit, a mit az ügyvéd jogvédői és ellenőri minőségében nemcsak jogosan mondhat, hanem mondani köteles s ha szerit tehetik, legott készen állanak a birsággal. Önmagukkal szemben az olyan bírák, rendszerint sokkal elnézőbbek szoktak lenni. Hasonló eset a következő is: O. K. ügyvéd egyik járásbíróság előtt ügyfelének képviseletében a járásbiró által vezetett jegyzőkönyvre nézve azt a nyilatkozatot tette, hogy ő a felvett jegyzőkönyv tartalmát el nem fogadhatja, hanem mint valótlan tartalmút kifogásolja. Az eljáró bíró azért O. K. ügyvédet a bíróság iránti tiszteletlenség miatt 23 frt pénzbüntetésre ítélte. Az ügyvéd felebbezése folytán a pécsi kir. tábla a járásbíróság határozatát 3,268/1892. szám alatt hozott határozatával megsemmisítette, mert a védő ügyvéd részéről tett azon kijelentés, hogy a jegyzőkönyv valótlanságot tartalmaz, mint a fél érdekében tett kifogás, rendbüntetés alá eső tiszteletlenséget nem képez. A fiókban felejtett bűnügy. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a kbtk. 31. §-a szerint a kihágásokra vonatkozó büntető eljárás megindithatása s illetőleg folytatása hat hó alatt elévül; tekintve, hogy jelen bűnvádi ügyben az 1888. jnnius 28-án tartott vég tárgyalás alkalmával 3,445. sz. a. első izbeu hozott Ítélet, a napló 23. sz. a. levő fogalmazványra vezetett feljegyzés szerint csak 1889. február 24-én vagy 2j-án tétetett át lemásolás végett a törvényszék kiadóhivatalába s a közbeeső több mint hét havi időköz alatt az ügyben semmi bírói intézkedés nem történt, trinélfogv i a vádlottat terhelő s a kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás büntethetősége a beállt elévülés folytán megszűnt; mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének a fentebb említett kihágást illető része megsemmisíttetik s az ez irányban folyt bűnvádi eljárás megszűntnek mondatik ki. 1892. december 22-én, 5,500. sz.) 2,105 frtnyi bírság. A szegedi kir. ítélő tábla az 1892. évben 90 esetben 2,105 frtnyi bírságot szabott ki az alaptalanul jogorvoslattal élő ügyvédek és felek ellen. Kassai kir. itélő tábla tanácsbeosztása.* Polgári ügyek szakosztálya. I. tauács iközpolgári, úrbéri, váltó, kereskedelmi, csőd- és bányaügyek). Elnök: Oberschall Adolf, kir. itélő táblai elnök. Bírák: Hánrich József, dr. Rózsa Kálmán, Horánszky Adolf, Rökk Gyula. Tanácsjegyzők: Olsavszky Lajos fogalmazó, dr. Bessenyey Béla albiró. — II. tanács (közpolg. ügyek). Elnök: B e r n á t h Elemér, kir. itélő táblai tanácselnök. Bírák : Harmos Gábor, Pitroff Rezső, Balázsovits József, Dualszky Gyula, Kolos Gyula, Taug Emil, Oroszy Géza, Bethlenfalvi Antal. Tanácsjegyzők : dr. Haas Béla albiró, Keczer László albiró. — Büntetőügyek szakosztálya. Elnök : K r i s z t János, kir. it. táblai tanácselnök. Birák : Fekete Ödön, Simon Géza, Bök János, dr. Podhorányi Gyula, Zachár Gyula, Raisz Andor, Madarassy Dezső. Tanácsjegyzők: Horváth Bódog fogalmazó, dr. Pap Sándor albiró. A szegedi kir. itélő tábla tanácsbeosztása. Polgári ügyek szakosztálya. I. Közpolgári ügyek szaktanácsa. Elnök : S é 1 1 e y Sándor, kir. itélő táblai elnök. Birák: dr. Raics Milos, Frits Róbert, dr. Avarfy Károly, Káplány Géza, Grecsák Károly, Klimkó Ede, Veress Károly, dr. Hódossy. Jegyzők: Szendrődy Gábor, kir. albiró, dr. Gaál-Homoky Kálmán kir. albiró, Zehery Lajos kir. albiró. — II. Úrbéri ügyek szaktanácsa. Elnök : dr. Bernáth (Uza tanácselnök. Birák: Skoff Iván, Pichler Lipót, Wargha Imre, Buday jános, Varasdy Károly. Jegyzők: Grün József kir. albiró, Szedressy Ödön kir. albiró, Kovácsics Ferenc kir. törvényszéki jegyző. — III. Váltó, kereskedelmi és csődügyek szaktanácsa. Elnök: Bernáth Géza tanácselnök. Birák: dr. Despinits Péter, Piukovits Ödön, Retel Jenő, Huszka Ödön. Tanácsjegyzők ugyanazok, mint a II. tanácsban. — Büntetőügyek szakosztálya. Elnök: Gottl Ágoston tanácselnök. Birák : Zsigmondovics Mihály, dr. Szegheő Ignác, Nesztor Jáuos, Szeles Elek Kisegítő szavazó: Varasdy Károly. Jegyzők: dr. Kecskeméty Dániel kir. albiró, Kiss Bertalan kir. albiró, Junker János kir. aljegyző. A temesvári kir. itélő tábla tanácsbeosztása. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács (polgári és úrbéri ügyek). Elnök : Horváth Jenő, kir. itélő táblai tanácselnök. Polgári előadók: Burián Pál, Istvánffy József, Scherff János. Ludvig János, dr. Gedeon László. Szavazó biró : Gidró László. Úrbéri előadók : Istvánffy József, dr. Gedeon László. Szavazó birák : Huszka Mihály, Scherff János, Ludvig János. Tanácsjegyzők : Scholmáschi Adolf, dr. Pavlovits Márk. — II. tanács (polgári, kereskedelmi, váltó, csőd és bányaügyek). Elnök : Fiuk Ádám, kir. itélő táblai tanácselnök. Polgári előadók: Jekelfalussy Andor, Ternovszky Béla, Dogáriu Tamás, Avarffy Gyula, Gál Lajos, Fronius Károly. * Lapunk ezen számában közlött táblai tanácsbeosztásokkal befejeztük az összes kir. táblák tanácsbeosztásának közlését.