A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 53. szám - A nagy munka után

A joa 1. és 23. §-aiban kifejezést nyert, az állam közérdekeinek képviseletére vonatkozó sarkalatos tétel; mig azzal merőben ellenkezik és azért tételes rendelkezés hiányában teljesen tarthatatlan az a felfogás, hogy a kir. ügyészség csak akkor bir perjogi állással, ha ez számára kifejezetten megadatik. Kelt Budapes'en, a kir. Curia büntető tanácsainak 1893. évi október hó 26-áu tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 12-én tartott teljes ülésben. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt látva, hogy anyját sérült torkon ragadta és fojtogatni kezdette, ijedtségében sótöröt kapott fel és anyját megszabadítandó, azzal sérültet kétszer megütötte : vádlott ezen cselekménye anyjának jogos védelmében elkövetettnek tekintendő. Az aranyosmaróthi kir. törvényszék, mint büntető bíróság (1892. szept. 13., 2,155/B. sz. a.): súlyos testi sértés bűntettével vádolt Sz. szül. K. Julianna és társa ügyében következőleg itélt: K. szül. K. Julianna és Sz. János ellen becsületsértés vétsége miatt kölcsönösen emelt vád tekintetében a blk. Ilii. §-a alapján megszüntettetik. Ellenben Sz. Sándorné szül. K. Julianna a btk. 301. §-áha ütköző s a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimOndatik és a btk. 302. §-a alapján az Ítéletnek jogirőre emelkedésétől számítandó 6 havi börtönbüntetésre ítéltetik, stb. Indokok: Ugy a már élőbbről, valamint az ezúttal megtartott bizonyítási eljárás adatai szerint vádlott Sz. Sándorné szül. K. Julianna a vele viszál) kod-isban élő férje, Sz. Sándor házát odahagyta és libáit anyja, K. szül. K. Julianna házához magával vitte. Mult 1890. évi május 2-án a délutáni órákban Sz. Sándor a neje, szül. K. Julianna és ennek anyja, szül. K. Julianna lakását felkereste és a libák miatt közöttük heves szóvita keletkezett, miközben az odavetődött Sz. János a kaputól testvérét, Sz. Sándort, nehogy — mint más alkalommal — az asszonyok megverjék, hazahívta, azonban hazamenni vouakodott, mig — kijelentése szerint — a csendőr meg nem jön. E közben K. szül. K. Julianna meghívására a csendőr a helyszínére megjelenvén, mindkettőt azon kijelentéssel, hogv baj ne legyen, csendre intette s ez alkalommal csend is lett, alig hogy azonban a csendőr eltávozott, mindketten elkezdettek garázdálkodni, »a kurvák Istenét! leszedjük még a felhőket is:< kifejezésekkel az udvaron futkostak és Sz. Sándor a libákat kez dette fojtogatni, miért is neje őt megütötte, arra a kaputól Sz. János odaugrott s 8 anyjával a szobába zárkózott és akkor mind a ketten az ablakokat kezdették beverni, mire nagy lárma keletkezett s St. Sándor tanú vallomása szerint az ablakok c-örömpölését is lehetett hallani, sőt B. szül. M. Mária tanú előadása szerint az ablaknál levő teknőben a liszt között üvegcserepek is voltak láthatók. Tanuként kihallgatott K. szül. K. Julianna előadása szetint az ablakbeverésre egy fanyelű seprővel kezében a szobából kirontva, Sz. János őt torkon ragadta, mire a seprő nyelével — nem tudja, hol — egyszer megütötte, a nyomban ott termett vádlott leánya pedig, előadása szerint, látva, hogy Sz. j János anyját torkonragadta, a bűnjelként beszerzett, a tanuk állítása szerint azonban egy másik sótörövel Sz. Jánost egyszer | megütötte, mire Sz. János a sótörö után kapott; vádlottnő pedig, j tartva attól, hogy visszaüti, még egyszer fején megütötte, erre i sérült a vértől elborítva a földre esett s vádlottnő sérültet, G., szül. Cs. Eszter tanú vallomása szerint, még a földön is négyszer, ha nem ötször megütötte. Vádlottnő védelmére azt hozta fel, hogy akkor ütötte meg sértettet a sótörövel, a mikor látta, hogv anyját torkon ragadta 8 igy cselekményét anyjának jogos { védelmében követte el, azonban ez a védekezése elfogadható i nem volt, mert állítása az e tekintetben kikérdezett tanuk egy- \ értelmű vallomásával megcáfoltatott. Miután pedig a törvényszéki orvos véleménye szerint a sérült Sz. János fején ejtett, rendszerint 20 napon belül gyógyuló, de egyenkint tovább is tartható és jelen cetben F. János és neje K. Zsuzsanna tanuk vallomása szerint még 1890. évi június ü-én is látható nyílt sérülések csakis a vádlott által használt sótörő s nem K. szül. K. Julianna kezében volt fanyelű seprű ütésétől származhattak, miután továbbá a F. János lóherélő által már csak is szentháromság vasárnapjától, vagyis 1890. évi június 1-től használt és köznyelven lőpornak ismert jódpor alkalmazása már különben is 20 napon túl tartott sérülés gyógyítására hátrányosnak tekinthető nem lévén, a cselekmény elkövetőjének egyedül vádlottuő \ olt tekinthető, miért is őt a súlyo3 testi sértés bűntettében bűnösnek kimondani s figyelemmel büntetlen előéletére s az általa ejtett sérülésnek csakis a sértett egyéni természeténél fogva 20 napot meghaladott tartamára s arra, hogy sértett férjét itatta és ellene izgatta, a büntetést az Ítélet rendelkező részében meghatározott mértékben kiszabni kellett. K. szül. K. Julianna és Sz. János ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett eljárás a kölcsönös vádinditványnak kellő időben tett visszavonása folytán s^.üntettetnek meg, stb. A pozsonyi kir. itólő tábla (1893. jun. 24., 2,382/B. sz. a.): Sz. szül. K. Julianna vádlott részéről becsületsértés vétsége miatt emelt viszonvádnak elkésés okából történt visszautasítása nem íelebbeztetvén, azt nem érinti; a kir. törvényszéknek ítéletét felebbezett részében részben megváltoztatja és vádlottat a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntette helyett a súlyos testi sértés vétségében mondja ki bűnösnek és őt a btk. 302. §-a alapján l havi fogházra és behajthatiauság esetén további 1 napi fogházra átváltoztatandó 5 frt pénzbüntetésre itéli, egyebekben a kir. törvényszéknek Ítéletét helybenhagyja. Indokok: S3rtettuek puszta állításán kívül mivel sincs igazolva, hogy csak azért ment volna hívatlanul K. Péterné házába, hogy ott időző testvérét Sz. Sándort, »miként más alkalommal is történt«, a vádlottak el ne verjék, ellenkezően, jóval valószínűbb özv. K. Petemének és leányának, a vádlott Sz., szül. K. Julistiak az az előadása, hogy a sértett Sz. Jánosi mindig izgatta Sz. Sándort a vádlott mint saját neje ellen és hogy az általa támasztott egyenetlenségek miatt a tett elkövetése napján is a vádlott a férjét elhagyni és anyjához visszatérni kényszerült; iniilőn tehát ily előzmények után a megférhetlen (19. naplósz.) és hozzá leittasodott Sz. János és Sz. Sándor özv. K. Péterné lakásán megjelentek és mindjárt kezdetben oly boirányt előidéztek, hogy eltávolításukra a csendőrségnek beavatkozását kellett kikérni; midőn továbbá a tett helyén megjelent csendőrnek rendreutasitásai dacára a csendőr távozása után folytatott garázdálkodásuk miatt a megrettent magános két nő saját lakásán elrejtőzni kényszerült, nem szenved kétséget, hogy a vádlottnak rendkívüli felindulására és az ezen lelkiállapotban elkövetett visszatorlásra a sértett S. Jánosnak jogtalan, sőt büntetendő cselekménye szolgált okul. Valamennyi tanúnak egybehangzó vallomása szerint kétségtelen továbbá, hogy özv. K. Péterné volt az, ki egy seprönyéllel támadt a házából távozó sértettre, Sz. Jánosra és hogy az anyja, után a szobából kilépett Sz. Julianna vádlott a sótöröt, melyet a fenforgott helyzetben jogos önvédelem céljából magával vihetett, Sz. Sándor szerint csak akkor használta bántalmazásra, mikor a sértett a vádlott anyja után kapkodott. Ezek az adatok pedig a különben is fiatal korú vádlott cselekményének beszámításánál oly nyomatékos és rendkívüli enyhítő körülményeket képeznek, melyek a btk. 92. §-áuak alkalmazását indokolják ; egyebekben a kir. törvényszék Ítélete indokai alapján helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1893. november 3., 3,296/B. sz. a): Mindkét alsóbbfokú bíróság Ítéleteinek megváltoztatásával Sz. Sándorné szül. K. Julianna vádlott a vád és törvényes következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Sz. Sándorné szül. K. Julianna vádlott védelméül azt hozta fel, hogy midőn az alsóbirósági ítéletek indokaiban előadott garázdálkodás folytán özv. K. Péterné szül. K. Julianna, vádlott édesanyja egy seprőt fogott és Sz. János sértett után szaladva, reácsapott és sértett erre özv. K. Péternét torkon ragadta és fojtogatni kezdette, vádlott látva, hogy anyja milyen veszélyben van, ijedtségében a sótöröt felkapta és édesanyját megszabadítandó, a sótörövel sértettet kétszer megütötte. Vádlott ezen előadását nemcsak özv. K. Péterné tauu megerősíti, hanem St. Sándor tanú is támogatja. Ezek szerint tehát vádlott a neki terhére rótt cselekményt édesanyjának jogos védelmében követte el s minthogy a btk. 79. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a jogos védelem, »mely akár a megtámadottnak, akár másnak személye vagy vagyona ellen intézett, vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges«, a cselekmény beszámithatóságát kizárja, ennélfogva mindkét alsóbbfokú bíróság Ítéletét megváltoztatni s Sz. Sándorné, szül. K. Julianna vádlottat a vád és törvényes következményeinek terhe alól felmenteni kellett. Kivonat a „Budapesti Közlönv""ből. Csődök: Gráf Leontin és társa c,, szombathelyi tszék, bej. febr. 9, félsz. febr. 24, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Olajos Sándor. — Illan 1). e., budapesti tszék, bej. jan. 30, félsz. febr. 27, csb. Lukáts Jenő, tmg. dr. Bánrévi Ferenc. — Naschitz, szül. Blau Anna e., budapesti tszék, bej. jan. 18, félsz. febr. 15. csb. dr. Bajkay Endre, tmg. dr. Visontai Soma. — Kovács E. e., nagy-kikindai tszék, bej. febr. 6, félsz. febr. 20, csb. Varga Nagy István, tmg. dr. Varró Ignác. — Klein Lipót e., aradi tszék, bej. jan 27, félsz. febr. 15, csb. Szalay Béla, tmg. dr. Jelffy János. — Schvvartz Zsigmond e., szolnoki tszék, bej. jan. 30, félsz. febr. 16, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Cukor Ferenc. — Urbach Mórit/, e., gyulafehérvári tszék, bej. febr. 13, félsz. lebr. 27, csb. Geraying János, tmg. Oltean László. Pályázatok: A perlaszi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 5-ig. — Az aranyos-maróthi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 5-ig. — A dárdai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 5-ig. — A fehértemplomi tszéknél a 1jegyzői áll. jan. 5-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. jan. 5-ig. — A budapesti ügyészségnél alügyészi áll. jan. 5-ig. — A nagykikindai jrbságnál aljegyzői áll. jan. 5 ig. — A csik-szent-mártoni jrbságnál aljegyzői áll. jan. 5-ig. — A nyitrai tszéknél jegyzői áll. jan. 5-ig. — A kassai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jan. 6-ig. — A pécsi itélö tábla kerületében joggyakornoki áll. jan. 7-ig. — A kassai jrbságnál aljegyzői áll. jan. 6-ig. — A szombathelyi tszéknél albirói áll. jan. 8-ig. — A kecskeméti ügyészségnél alügyészi áll. jan. 14-ig, Nyomatott a „Pesti Uönyvnyomda-részvénv-tí saság"-nál Hold-utca 7. sz.