A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 51. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Vége

A JOG. 377 Ausztria és külföld. A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. / (Vége.) A július első napjaiban tartott ülésekben a jelzálog tárgyalása befejezetett, kivévén a correal hypothekot, melynek mint a házassági vagyonjognak is revideálására külön albizottságok lettek kiküldve. Ezen ülésekben a ministeri tervezet a rendes bizottságok által több fontos részekben lett megváltoztatva. A tervezet szabályai szerint a követelés megszűntével rendszerint annak jelzáloga is megszűnik, s jnnek folytán, minthogy nincsen megengedve, hogy a megszűnt helyébe egy más uj hypothéka vezettessék be, a következő jelzálogjogok lépnek elö. A tulajdonos jelzálogát — t. i. a jelzálognak a tulajdonos kezében való fentartását — a tervezet azon eseten kivül, midőn a terhelt ingatlanra vonatkozólag a hitelezői jog s a tulajdonjog ugyanegy személyben egyesüi, csak két esetben ismeri el; t. i. ha a hitelező a terhelt ingatlan tulajdonosa által kielégíttetik és ha a követelés s tartozás-kötelezettség az ily tulajdonos személyében összpontosul. Ezen irányszabályok ellenében a bizottság azt az általános elvet állította fel, hogy a tulajdonos a jelzálogot megszerzi, ha a jelzáloggal biztosított követelés már nem létezik, vagy utólagosan megszűnik. A részletekben pedig a bizottság megállapította : ha a hitelező lemond a jelzálogjogáról, akkor azt a tulajtionos nyeri eh A lemondást a hitelező igénybe veheti, ha öt ellentmondási jog illeti, a mely által a hitelező igénye a kielégítésre egészen — állandóan — kizáratik. Ha a hitelezőt a személyes adós elégíti ki, a ki nem tulajdonosa a terhelt ingatlannak, akkor a jelzálog átmegy reá annyiban, a mennyiben ő a tulajtionostól, vagy jogelődjétől kárpótlást követelhet. És annyiban az a jótállás terhétől is menekül, ha a hitelező feladta a jelzálogot, vagy az elsőbbséget egy más jogra ruházta át. Ha pedig a hitelezőt a terhelt birtok tulajdonosa elégítené ki, a ki nem egyszersmind személyes adós is, akkor a követelés nem szűnik meg, hanem a jelzáloggal együtt reá átmegy. Ellenben ha a hitelező az ingatlanból elégíttetik ki, akkor a jelzálog megszűnik. Ha a jelzálog csak részben megy át a tulajdonosra, vagy a személyes adósra, ebből a hitelezőre a megmaradt jelzálogrészre nézve jogi hátrány nem háromolhat. Különben megengedtetik, hogy a tu'ajdonos mások irányában, nevezetesen a hason sorozatú, vagy következő jelzálog elő nyére magát arra kötelezhesse, hogy a birtokára nehezedő jelzálogot, ha azt fentebbiek szerint megszerezné, azonnal ki fogja töröltetni és ily igény biztosítására telekkönyvi előjegyzés foghat helyet. Az 1,096., 1,098. §§-ok lényegileg meghagyattak. A két szakasz a hitelező azon kötelezettségéről szól, hogy az őt kielégítőnek kiszolgáltatja azon okiratokat, a melyek szüksége sek a telekkönyv kiigazítására. Továbbá rendelkeznek a tulajdonos jelzálogának érvényesítéséről ; egyszersmind arról is, hogy ezen határozatok a pusztán raellékkövetelésekre alkalmazást nem nyerhetnek. Az 1,101. §. a tulajdonosi jelzálog átruházásáról rendelkezvén, a bizottság által feleslegesnek találtatott ; az 1,102. §• pedig, mely az új jelzálognak a megszűnt helyébe való bevezetésének meg nem engedélyezését állapította meg, oly szabálynak tűnt fel, mely magától értetődik. Ennélfogva a bizottság mindkettőt törlendőnek találta. Kimondatott az is a bizottságban, hogy a mennyiben lehetséges, azon hitelezőnek, a ki kényszer-elárvereztetést eszközöltet, erről a személyes adóst értesítenie kell, és ha ezt hibásságból elmulasztaná 8 az adós ez által megkárosodnék: ennyiben az árverésnél felmerülő hiánynak köteles fedezetét megtagadhatja. Annak a törekvésnek, melyet a bizottság részéről több esetben arra irányzottnak tapasztalhatunk, hogy a magánjog codificált szabályaiból az idegen jogelemek lehetőleg eltávolíttassanak, tanúságul szolgálhatnak az 1,103—1,105. szakaszok is. (Aufgebot von Hypotek.) Ezek vegyesen perjogi s az anyagi joghoz tartozó szabályokat tartalmaznak. A mennyiben tehát a perjogot érdeklik, a polgárjogi perrendtartás körébe lettek utasítva. A mi pedig ezen szakaszoknak az anyagi joghoz tartozó részét illeti, erre nézve azok csak némi változtatással fogadtattak el a bizottság többsége által. Nevezetesen azzal, hogy ezen jelzálog a hitelező kizárásával átmegy a tulajdonosra, míg a ministeri tervezet szerint az ítélet csak jogcímet adhatott volna, hogy a tulajdonos a jelzálog kitörültetésére lépést tehessen. Uj szakaszul vétetett fel az 1,105. §. a) pontja, melyben az lett megállapítva, hogy ha a jogigény be nem vezetett, vagy helytelenül törült jelzálogból elévül, akkor a jelzálog megszűntnek tekintendő. Ezzel július ő-én a bizottság felülvizsgáló tanácskozásai s munkálatai befejeztettek s a folytatás októberre tűzetett ki. A szerkesztő bizottságnak azonban már előbb, szeptember hóban meg kellett működését kezdeni, a mi a számtalan változtatások s átalakítások következtében nem kevéssé nehéz s fárasztó lehet. Dr. Szokolay István, budapesti Ügyvéd. Sérelem.* Kórelem és sérelem. Tisztelt szerkesztőség ! Egyszerűen azon kérdést bátorkodom | intézni, nem volna-e hajlandó kamaránk választmányánál befolyásával odahatni, hogy elég magas tagdíj járulékunk fejében legalább minden fővárosi bíróság helyiségeiben az ügyvédek és segédszemélyzetük számára telefonállomás rendeztessék be. Erre annál inkább van szükségünk, mert eddig egyedül az igazságügyi palotában volt telefon, melyhez hozzáférhettünk ; de újabban ez csak ügyészek és vizsgálóbirák számára áll rendelkezésre, az ügyvédek pedig attól feltétlenül eltiltvák, még akkor is, ha azt ügyész és vizsgálóbíró nem használja. Miért? Azt valószínűleg a kamarai választmány tudja, mert különben orvoslást szerzett volna - talán. Kiváló tisztelettel Dr. Rácz Károly, budapesti ügyvéd. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kör e hó G-án Bernáth Béla elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy Jókai Mórhoz a jubileuma alkalmából üdvözlő feliratot intéz s a jubileumi ünnepségekben részt vesz. Képviselettel megbízta a választmány Konkoly Thege Józsefet, dr Bossányi Ivánt, dr. S ti 11 e r Mórt, dr. Burián Bélát és dr. Márkus Dezső titkárt. Elhatározta továbbá a választmány azt is, hogy C z o r d a Bódog curiai másodelnököt és Vértessy Sándor táblai elnököt szintén üdvözölni fogja. Jelentés tétetett továbbá a körnek az ügyvédi kamara által építendő palotájában nyerendő új díszes helyiségeiről. Ezek után tárgyalásra került a párbaj elleni mozgalom, melyről dr. Márkus Dezső terjedelmes véleményben referált. Az erre megindult élénk eszmecsere után, melyben dr. S z o h n e r, dr. M e s s i n g e r, dr. S o m o g y i, dr. G r uber ügyész, dr. B o s s á n y i, dr. S t i 11 e r és dr. Kelemen részt vettek, két vélemény állott egymással szemben. Az egyik, mely a párbaj megszüntetését radikálisan kívánta és ezt abban látná, ha a párbaj közönséges bűntetté, illetve vétséggé degradáltassék. A másik inkább a büntetések szigorítása által vélte ezt elérhetőnek. A választmány a következő határozatban állapodott meg. Azon mozgalom helyeslése mellett, mely a fővárosi társaskörök kebelében a társadalomban veszélyesen elharapózott párbajmániával szemben megindult, a budapesti ügyvédi kör feliratot intéz a képviselőházhoz az iránt, hogy a büntető törvénykönyvnek módosítása alkalmával annak a becsületsértés és rágalmazás vétségére megállapított büntetési tételei szigorittassanak, olyképen, hogy a pénzbüntetés fokozása mellett, becsületsértésért fogházbüntetés is kiszabható legyen. Végül elhatárolta a kör, hogy feliratot intéz az igazságügyi kormányhoz az iránt, hogy figyelemmel a párbajvétségek üldözése és büntetése körül kifejlődött enyhe és elnéző gyakorlatra, intézkedjék oly irányban, hogy közegei (a királyi ügyészségek) a törvény szigorának minden esetben kellő érvényt szerezni iparkodjanak ; a hírlapok hirdetési rovatában közzétett becsületsértő vagy rágalmazó közlemények fölött nem az esküdtszék, hanem a rendes bíróság ítéljen és hogy azon kiadó, a kinek lapjában ily közlemények megjelennek, szintén szigorú felelősségre vonassék. Hányféle házassági jog van Magyarországon ? A polgári házassági törvényjavaslathoz kiadott általános indokolás kimutatja, hogy hazánkban jelenleg nem kevesebb, mint kilencféle házassági jog van érvényben. Ugyanis: 1. A római katholikus egyház híveire nézve érvényes a kánoni jog melynek anyagi szabályai az ország egész területére kiterjednek. 2. A görög keleti román egyház híveire nézve alkalmaztatnak a Pravila és Pidalion szabványai. 3. A görög keleti szerb egyház követőire nézve alapul szolgál a házassági jogszolgáltatásban a Kormcsaja Knyiga. 4. A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusokat é3 evangélikus reformátusokat a II. József által kibocsátott és az 1791 : XXVI. t.-c. által elfogadott nyílt parancs kötelezi. 5. Az erdélyi evangélikus református egyház híveire nézve érvényes az ő külön egyházi joguk. 6. Az erdélyi ágostai hitvallású evangélikusokra vonatkozólag az 1870-ben kihirdetett házassági rendtartás irányadó. 7. Az unitáriusok házassági jogát Magyarország egész területén az 1889. évi március havában kelt »Unitárius egyházi törvény a [ házassági jogról« szabályozza. 8. A magyarországi izraelitákra nézve az 1863. évi udvari cancelláriai rendelet ! foglalja magában a házassági jogot. 9. Az erdélyi és fiumei izraelitákra nézve a házassági jogot az osztrák polgári törvénykönyv szabályozza. Van-e meggyőzőbb érv ezen kimutatásnál a polgári házasság szükségessége mellett ? Hatáskör megállapítása, kölcsönös testi bántalmazás miatt indított ügyben. A kir. minisztérium a verekedés kihágása miatt P. Mihály tiszaigari lakos ellen indított ügyben a karcagi kir. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszflk, ha kívántatik. VelOnk azonban az mindig tudatandó.