A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 51. szám - Mi legyen a kulcsa az új sommás eljárás folytán az 1894-dik költségvetésbe felvett 74 új albirói állás megosztásának?

Tizenkettedik évfolyam. 51. szám, Budapest, 1893. december 17. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.j Rudolf-rakparl 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — . Egész » tt » — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nyuya! küldendők. TÁRTAI.OU : Mi legyen a kulcsa az íij sommás eljárás folytán az 1894-dik költségvetésbe felvett 74 új albirói állás megosztásának ? Irta : Csehi Pogány Virgil, lévai kir. jáiásbivó. — A távbeszélő a (örvényben. Irta: K. Nagy Sándor, nagyváradi kir. tszéki biró. — Az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat. Irta . dr. lilum Béla, pécsi kir. közjegyző. (Vége.) — A kamatokról, mint a keresetnek és Ítéletnek tárgyairól. Irta: Rátvay Gyula, eperjesi kir. tszéki aljegyző. — A polgári házassági törvényjavaslat. (Folyiatás.) — Belföld. (A Curia elbucsúzása Csemegi Károlytól.) — Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Irta: dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. [Vége.]'. — Sérelem. (Sérelem és kérelem. Irta: dr. Rácz Károly, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlőny*-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Mi legyen a kulcsa az új sommás eljárás folytán az 1S94 dik költségvetésbe felvett 74 új albirói állás megosztásának ? Irta: CSEBI POGÁNY VIRGIL, lévai kir. járásbiró. Az új soramás eljárás folytán a kir. járásbíróságoknál szaporodó munkaanyag feldolgozhatása tekintetéből az igazságügyi kormány az 1894-dik évi költségvetésbe 74 új albirói állást vett fel, a miből következik, hogy a járásbíróságok közül kevés s megközelítőleg csak minden 6-dik, 7-d'k járásbíróság fog jönni abba a helyzetbe, hogy birói személyzete egy albiróval fog szaporittatni s így ha tekintetbe veszszük azt, hogy az új sommás eljárás alapján mennyivel több perrel fog szaporodni a járásbíróságok peranyaga, hogy nemcsak azokat a pereket kell számításba vennünk, a mik az eddigi eljárás mellett a törvényszékeknél indíttattak volna, hanem azokat is, a mik nem indíttattak volna meg, ott azért, mert a rendes Írásbeli eljárás s az ügyvédállitási kötelezettség terheivel és költségeivel nem találta arányban állónak a jogsértett a per értékét, a mik tehát eddig szüneteltek, az új sommás eljárás folytán aionban folyamatba fognak tétetni; ha tekintetbe ve-zszük, hogy ezen perek legnagyobb része mégis a bonyolultabb perek közé fog tartozDi; ha tekintetbe veszszük, hogy a birtokperek jó része helyszíni kimenetellel szokott összekötve lenni, a minek folytán a biró kénytelen egy ügy elintézésével az f gesz napot eltölteni; ha tekintetbe veszszük azt, hogy a kisebb polgári peres ügyek egy nngy része az új sommás eljárásba vétetik fel, a mi az által nyújt munkaszaporulatot, mert a kisebb polgári eljárás mégis csak egyszerűbb és kivonatosabb volt; ha tekintetbe veszszük, hogy az új soramás eljárással contemplált részitéletek is szaporítani fogják jelentékenyen a biró munkáját s hogy ezekkel szemben a fizetési meghagyásokról szóló törvény csak annyiban fog munkakevesbletet okozni, a mennyiben az úgynevezett makacs-sági Ítéletek, a mik eddig is alig adtak számbavehetö munkát, jórészt elesnek: méltán aggodalom fog bennünket el, hogy a fent jelzett igénytelen munkaerő-szaporítással miként fogják a járásbíróságok a reájuk eső új feladatot megoldani s miként fogják a szaporodó munkaanyagot meggyőzni, nem is emiitvén azon nehézségeket, a melyek a kezdettel járnak. Nem tételezvén fel azonban a jelenlegi körültekintő igazságügyi kormányról azt, hogy az előálló munkaszaporulatot felette kevésre becsülte, vagy hogy pénzügyi szempontokból lehetetlenségekre vállalkozott; annak okát, hogy az 1894-dik évi költségvetésben az új sommás eljárásra csak jelentéktelen birói személyszaporitást vt tt fel, másban kell keresnünk s ezt, ha nem csalódom, abban vélem feltalálni, hogy a járásbíróságok munkaanyaga — viszonyítva a birói személyzethez — nem mindenütt arányos s hogy sok azoknak a járásbíróságoknak száma, a hol az eddig nyújtott munkaerővel az igazságügyi kormány nagyobb eredményt vél még elérni s hogy tehát az igazságügyi kormány ez alkalmat fel használva, a munkát egyenlő arányba szándékozik hozni a munkaerővel, a mely számításának biztos támpontját képezik azok a kimutatások, a melyek évről-évre megjelenve, az igazságügyi működést alaposan tüntetik fel. Nehogy azonban ugy tűnjék fel, mintha én azon állításomat, mély szerint a járásbíróságok munkaanyaga nem volna egyenlően megosztva, csak a levegőből kaptam volna ki s azon combinatiömat, mely szerint az igazságügyi kormány erre fektette számítását a költségvetésbe felvett létszámemelésnél, a járásbíróságok legnagyobb részétől megkövetelve azt, hogy ugyanolyan munkaeredményt tüntessenek fel, mint a mit mégis egynémelyek feltüntetnek s hogy tehát létszámemelés csak ez utóbbi bíróságokra vétetett fel, álljon itt az 1891-dik évi igazságügyi működés kimutatásából egy részlet, mely állításomat és combinatiómat igazolni fogja. Előrebocsátván azt, hogy az 1891-dik évi igazságügyi működés kimutatására azért hivatkozom, mert az 1892-dik évi kimutatásnak még nem vagyok birtokában s megjegyezvén azt, hogy szűknek találva e lap keretét és szűknek szabad időmet arra, hogy összehasonlítást tegyek az összes járásbíróságok munkamegosztása között: kiindulva a vezetésem alatt álló lévai kir. járásbíróságtól, közben felvettem 11 oly járásbíróságot, melyek legközelebb fekszenek a lévai járásbírósághoz s melyek 3-5 birói létszámmal bírván, az úgynevezett nagyobb bíróságokhoz tartoznak s a melyek egymáshozi közelebb fekvésüknél fogva hasonló jogviszonyok és hasonló binokviszonyokkal számolnak le s hasonló népjelleggel találkoznak. Íme, lássuk tehát részletben az egyenlőtlen arányú munkamegosztást és pedig előbb a beadvány s később az ügyforgalomban. A z 1891-d ik évben érkezett beadvány: 1. a balassa-gyarmati kir. járásbírósághoz 3 biróra 2. az ipolysági 7,375, 6,>-83, 9,141, 9,374, 15,749, 16,625, 16,910, 18,540, 19,468, 15,609, 20,064, 3. a szent-endrei » » » » 4. a komáromi » » » » 5. az érsekújvári » » •> » 6. a losonci » » 4 » 7. a váci > > » » 8. a zólyomi » » » » 9. a nyitrai » » » » 10. a galgóci •> » » » 11. az esztergomi » » » 5 s igy összesen ezen 11 járásbíróságnál alkalmazott 40 biróra a beadvány bejövetel kitesz 153,738 számot, vagyis egy-egy biróra esik átlag évenként 3,843 beadvány; míg ellenben a 12-dik helyen most felemlített lévai kir. járásbíróságnál 3 biróra 15,565 s igy egy-egy biróra 5,153 beadvány jutott, vagyis mindegyikre 1,310 beadványnyal több, mint átlag ama 11 bíróságnál egy-egy biróra s még nagyobb az aránytalanság, ha e 12 bíróság közül kiszakítjuk a legkisebb beadványforgalmú bíróságot s összehasonlítjuk azt egy másik nagyobb beadvány-forgalommal biró bírósággal ; igy például, míg az ipolysági kir. járásbíróságnál egy biróra 2,271 beadvány esik, addig a lévai kir. járásbíróságnál 5,153, tehát jóval több, mint még egyszer annyi. De mig a beadvány-forgalomban a lévai kir. járásbírósággal szomszédos és nagyobb birói személyzetű bíróságok közül mégis a nyitrai és érsekújvári kir. járásbíróságok mutatnak ki a lévai kir. járásbíróság bírói létszámához viszonyított hasonló, de nem nagyobb munkaanyagot, miként alább látni fogjuk az egykép fontos, sőt fontosabb ügyforgalomban ; ezen két járásbíróság is messze visszamarad a lévai kir. járásbíróság mellett s a munka aránytalansága ezen a téren még feltűnőbb s egyszersmind mélyrehatóbb is lesz, mert még összevéve e helyütt a sommás közpolgári, kereskedelmi és kisebb polgári pereket, a bűnvrzsgálatokat, a vétségi és kihágási, hagyatéki és telekkönyvi ügyeket s a különféle megkereséseké'', mint megannyi önálló ügyeket: 1. a balassa-gyarmati kir. játásbirósághoz 3 biróra bejött a fentjelzett évben 2,014 önálló per és ügy, 2. az ipolysági kir. járásbírósághoz 3 biróra 3,021, 3. a szent endrei » » » » 2,768, 4. a komáromi » » » » 3,431, Lapunk mai száma IS oldalra terjed.