A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 48. szám - A magyar családi hitbizomány

A JOG. 191 kérdés lévén, meg nem támadható és a mennyiben ezen intézkedések a tárgysorozatba fel nem vétettek, ezen alaki hiányosságmegtámadására nézve a kereset az 1. pontban előadottak szerint elkésett. Az 1892. nov. 5-iki közgyűlés jegyzökönyve a bírósághoz 1892. nov. 19-én lévén beterjesztve, az 1892. dec. 4-iki s igy a törvényes 15 napi határidőben megindított keresettel ama közgyűlés határozatai alaki szempontból is megtámadhatók és mert a kereset II. c), d) pontjaiban elsorolt azon intézkedések, melyekkel 3,500 írt behajtása elrendeltetett, a már megkezdett vizsgálat folytatásával az igazgatóság megbízatott és a kártalanítás hovafordításáról történt rendelkezés oly ügyekre vonatkoznak, melyek a 11,284/92. számnál lévő lappéldányokból láthatólag a tárgysorozatba felvéve nem lettek és igy azok felett a közgyűlés a kereskedelmi törvény 177. §-a és az alapszabályok 20. §-a szerint érvényesen nem határozhatott, azért e határozatokat a ' jelzett okból, de még azért is meg kellett semmisíteni, mert e szerint a nov. 5-iki közgyűlés szept. 7-iki korábbi határozatától eltérően, az ott kirendelt egyének indokolatlan mellőzésével a már megkezdett magánvizsgálat folytatását az igazgatókra, tehát oly egyénekre bízta, kik az esetleg őket is terhelhető felelősségnél fogva elfogulatlanoknak nem tekinthetők; mert továbbá a részvényesek érdekeit sérti azou intézkedés, hogy azon egyéneknek, kik felelősségük érzetében önként fizettek, illetve Ígértek 31,000 frtot, ezen összeget a befolyandó kártérítésből elsősorban visszafizették, mert ezen visszatérítés csak a teljes hiány fedezése esetén foghatna helyet. A nov 5-iki közgyűlésnek többi határozatai ellen irányzott keresetet azért kellett elutasítani: a) mert az, hogy az egyesülés javaslatával együtt az 1892. nov. 1-étöl kelt vagyonkimutatás is közszemlére fog a bank helyiségében kitétetni, a meghívóban nem foglaltatik s igy annak kitételére nem is volt kötelezendő, mert továbbá ezen vagyonkimutatásra is áll az, a mi az indokolás 2. pontjában előadatott; bj mert ezen vagyonkimutatás helytelenségét vitató felperesi előadást is megcáfolják saját tanúi: dr. M. László és G. Ödön; c) mert addig, mig a vizsgálat ki nem deriti, kik és mily mértékben felelősek a hiányért, a kártérítési kereset alaposan meg nem indítható ; d) mert az, hogy a beolvadó bank vagyonát elkülönítve az igazgatóság kezelje, a keresk. törv. 208. §. t) pontja rendeli, minélfogva ezen, a törvény rendelkezésén alapuló és külön kezelés folytán egyik fél érdekét sem sértő határozat a jogerő bekövetkezte előtt is foganatosítható volt; e) mert az, hogy a nyíregyházai takarékpénztár az egyesülés \ folytán hány új részvényt fog kibocsátani, jelen per keretébe nem ; tartozik, stb. Felperesi észrevételekben hangoztatott, hogy a szept. 7-iki közgyűlési jegyzőkönyv mellékletei beszereztessenek, a bíróság azért nem teljesítette, mert keresete a közgyűlési jegyzőkönyvekből alaposan elbírálható, akkor a jegyzőkönyv mellékleteire szükség nincs és mert felperes ebbeli kérelme már a 12,237/92. számú korábbi végzéssel indokoltan elutasittatott; mert továbbá a nov. 5-iki közgyűlés jegyzőkönyve a vagyonkimutatással együtt a periratokhoz csatolva volt, a 95/93. számú ügyiratoknál lévő beolvadási szerződés pedig felperes rendelkezésére állott s ezzel a 12,237/92. számú végzésben tett ígéret teljesítve lett. A debreceni kir. itélő tábla (1893. máj. 31. 2,585. v. sz.): Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felperes kereseti jog J hiányából keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A keresk. törv. 174. §a alapján közgyűlési határozatot perrel megtámadni csak annak igazolása mellett lehet, hogy felperes a kereset indításakor és a pernek egész folyama alatt részvényes. Alperes felperes kereseti joga ellen azon az alapon tévén kifogást, hogy felperes a kereset indításakor részvényes nem volt és részvényesi minőségét a keresetnél nem igazolta, sőt ezt a kifogását a tárgyalás egész folyamán és felebbezésében is fentartván, felperes tartozott volna részvényeit a perhez csatolni, vagy bírói letétbe helyezni. Tekintve azonban, hogy felperes a részvényeit sem a perhez nem csatolta, sem birói letétbe nem helyezte, hanem elegendőnek tartotta tárgyalás megkezdése alkalmával a jegyzőkönyv tartalma szerint 5 drb részvényt felmutatni, a mely részvényeket is azonnal visszavett és megtartotta ; tekintve továbbá, hogy annak, ki a közgyűlés határozatát támadja meg, már kereseténél kell igazolni részvényesi minőségét, de mindenesetre feltétlenül szükséges, hogy a per egész folyama alatt részvényes legyen, ez azonban a részvények felmutatásával igazoltnak annál kevésbé fogadható el, mert felperes a per folyama alatt részvényeit tovább is adhatta; felperes részvényesi minősége s igy kereseti joga igazolva nem lévén, őt kereseti jog hiányából elutasítani kellett, stb. A m. kir. Curia (1893. okt. 4. 1,599. v. sz.): A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokokból és azért hagyatik helyben : mert a keresk. törv. 174. §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint az abban szabályozott kereseti jog a részvényest illeti meg, okszerűen következik, hogy a részvényesi minőség, vagyis a keresethez való jogosultság már a keresetben kimutatandó és ha ez a perben kétségbevonatik, a mint ez a jelen perben is történt, a keresethez való jogosultság nemcsak a részvényeknek a pertárban történt egyszerű felmutatása, hanem azoknak a perhez csatolása, vagy birói kézhez letétele által igazolandó; elengedhetlen ez a szabály főleg a jelen perben is fenforgó abban az esetben, midőn a részvények bemutatóra szólnak és ezen minőségüknél fogva egyszerű átadás által bármikor átruházhatók (keresk. törv. 172. §-a); mert ennélfogva a részvényeknek csak a másodbiróság Ítéletének kézbesítése után történt birói kézhez utólagos letétele, mint új ténykörülmény, tekintettel az 1881. évi LIX. t.-c. 29. §-a rendelkezésére, e helyütt figyelembe nem vétethetett, stb. A visszatérő díjfizetések elmulasztása áital a biztosítási szerződés hatályát veszítvén, a törvény szirint ennek azon értelme van, hogy a szerződés a biztosító által ép ngy felbontható, mint a biztosított által. És miután a második díjrészlet nem fizetése által a szerződés már hatályát veszítette, sem a harmadik részlet, sem a többiek nem követelhetök. (Keresk. törv. 485. §., 4. p.) A budapesti V. ker. kir. jrbság (1892. máj. 2.16,330. szj : Pólya Jakab ügyvéd által képviselt trieszti általános biztosítótársulat magyarországi vezérügynöksége felperesnek, dr. Burger Árpád ügyvéd által képviselt Sz. M. Kálmán alperes ellen 57 frt 33 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles a kereseti 57 frt 33 kr. tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes tagadta a kereseti követelés fennállását, mert ezen követelések a 2. és 3. díjrészletet képezik, a melyeket — állítása szerint — ha nem fizet, a biztosítási szerződés a keresk. törv. 485 §. 4. pontja értelmében elveszti hatályát s igy e díjrészletek megfizetésére nincs kötelezve. Igaz ugyan, hogy a visszatéiő időszakokban fizetendő díj pontos megfizetésének a kötelezett fél hibája folytán történt elmulasztása az 1875. évi XXXVII. t.-c. 485. §. 4. pontja értelmében a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, de a biztosított a jelzett t.-c. 486. §. 2. pontja szerint ilyen esetben is tartozik a lejárt díjat megfizetni, ha a szerződés megszűnését ő okozta; minthogy pedig alperes nem is állítja, hogy a díjfizetés elmulasztása nem az ő hibájából eredt és minthogy a kereset alapjául szolgáló és nem kifogásolt A. és B alatti okiratok szerint a kereseti követelés lejárt, alperest a kereseti tőkében marasztalni kellett, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1892. jul. 26. 2,280. sz.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: As a jogszabály, hogy az érvényes szerződéstől az egyik szerződő fél egyoldalúlag el nem állhat, nem alkalmazható akkor, ha a szerződés vagy a törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz A keresk. törvénynek a biztosítási szerződésekre nézve ily eltérő intézkedést tartalmazó 485. §. 4. pontja nemcsak a biztosító, hanem a biztosított javára is megadja azt a jogot, hogy a biztosítási szerződéstől visszaléphessen, illetve, hogy azt a biztosítási díj fizetésének megtagadása által hatálytalaníthassa; a mi kitűnik abból, hogy a kérdéses 485. §. általában s nem csupán az egyik félre nézve mondja ki hatályvesztettnek a biztosítási szerződést az ott felsorolt feltételek bekövetkeztekor és jogilag nem is lehetséges, hogy a szerződés az egyes szerződő félre nézve hatályos legyen, az ellenfélre nézve pedig hatálytalan; tekintve, hogy a kereset tárgyát képező A. és B. alatti díjkötvények 2. és 3. díjrészletekre vonatkoznak; tekintve, hogy a fentiek szerint a 2. díjrészlet pontos megfizetésének elmulasztása által a biztosítási szerződés azonnal törvénynél fogva hatályát vesztette, a hatályt vesztett szerződéstől pedig felperes, ki azóta már kockázatot sem viselt, díjfizetésre igényt nem származtathat, stb. A m. kir. Curia (1893. nov. 3. 1,362/92. v. sz.): A kir. ítélő táblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik, stb. Bűn-ügyekben. A jogtalan önsegély azon esete, midőn a hitelező önhatalmúlag zálogot ve>z, eltulajdoaitási szándék hiányában nem képez lopást, de az büntethető cselekményt egyáltalában nem képez. A tordai kir. jrbság, mint büntető bíróság (1893. jun. 14. 1,580. b. sz.) : Lopás vétségével vádolt K. József, K. György kárára elkövetett, a btk. 333. §-ban irt és a btk. 334. §. szerint minősült lopás vétségében vétkesnek mondatik ki és ezen cselekvényeért a btk. 339. §-a alapján két heti fogházra és káros K. György kezéhez 3 frt 90 kr. kár megfizetésére ítéltetik, stb. A hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztés kimondása a btk. 54. §-a alapján mellőztetett. Indokok: Vádlott K. józsef beismervén, hogy ö K. Györgytől egy szegletvasat, egy keresztfejszét és egy gyalut az ö