A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 41. szám - A közjegyzői díjak kérdéséhez

205 c) Ha a közjegyzői székhelyen nincsenek meg p. o. az egyik járásbirósági területhez tartozó tikkönyvek, utazzék előlegesen oda, a 118. §. érteimében a tikkönyvi állást vizsgálja meg, a tikkönyvi térképről vázrajzokkal lássa el magát. De 2-szor ráfizet a közjegyző 100 frton felüli, igy majdnem minden hagyatékra, mert vidéken ritkaság számba megy, hogy az örökhagyónak minden ingatlana nevén legyen, de ritka az is, hogy a hagyaték értéke az 1,000 frtot meghaladja, a mitől vidéken 12 Irt közjegyzői díj jár, a mihez 6, vagy 8 korona pótlék jönne, a többi 3, 5, 8 frtot, a miknek a sallangja pedig 2, vagy 4 korona, ígj kiad luvarért, élelmezésért ti frtot és 2 napot véve számításba, ha még előbb a tkvi hatóság szákhelyére is el kell mennie, legkevesebb 12 frtot. De bármennyi összeg állapíttatnék is meg rendeletileg, nem lenne előnyös a közjegyzőre, mert csak papiroson maradna, mint marad most is, csakhogy ép nem tokija meg, hogy a székhelyen tárgyal, mert a nép nem tuti fizetni, a végrehajtás legtöbb esetben sikertelenül kiséreltetik meg, a községi végrehajtók nemleges jegyzökönyvet vesznek fel, de valóban nincs is egyebük azon vacoknál, mibe családostól meghúzódnak, ingatlanra menni pedig isten óvjon, annyit tenne, mint valakit koldusbotra juttatni. A kiadáshoz jön még az a veszteség, hogy a melyik közjegyző helyettest nem tarthat, sőt segédet sem foglalkoztathat, a mit a kincstár elvisz azalatt, mig székhelyéről távol van, mig a más dolgát végzi ? mert nálunk ugy is az van meghonosítva, hogy a bíróságok, végrehajtók, községi elöljárók eljárnak a közjegyző helyett, a közjegyző lát el bírósági, községi, végrehajtói teendőket, stb. Bevárandó mig egy községbeli, vagy több oly hagyaték kerül össze, a mi végett a helyszínelést kell igénybe venni s hogy annyi és olyanok legyenek együtt, hogy ne fizessen rá a közjegyző ? akkor meg évekig tárgyalatlanul maradnának a hagyatékok, pedig 3 hó elteltével már sürgettetnek, mert p. o. ha egy éven át 40O ügyben nyert megbízást, azt 40 községre, pusztára elosztva, már egy évig kell várakozni, hogy egy helyből 10 darab összejöjjön s még akkor is kérdés, hogy a 10 darab ér-e valamit ? de ha érne is, a több, több napot venne igénybe, több lenne a kiadás, nagyobb a mulasztás. Borhy Kálmán, gyöngyösi kir. közjegyző. Irodalom. Közjegyzői irat-minták. Szerkesztette dr. Zöld Sándor ügyvéd, pécsi kir. közjegyző helyettes Pécsett. Kiadja Thaizs József. Első füzet. Ara 1 frt 50 kr. Azon körülmény, hogy R u p p Zsigmond és dr. Grubicy László hasonmüvei még 1875. évben, tehát 18 év előtt láttak napvilágot s azon idő óta a közjegyzői törvény az 1880: LI. és 1886 : VII. törvénycikkek által lényeges részeiben módosíttatott és számos egyéb törvény s miniszteri rendelet által kiegészíttetett, szerzőt arra indították, hogy ezen művét megírja. A közjegyzői intézménynek és a gyakorlat terén működő jogászoknak vél munkájával szerző szolgálatot tenni. Az egyes iratminták alaposan a törvényben előirt szabályoknak megfelelően, röviden és egyszerűen vannak szerkesztve s a gyakorlati életben előforduló, lehetőleg minden törvényileg megengedett esetre a szükséges példa fel van hozva. Az egész mű két füzetből fog állani, hogy azok könnyebben megszerezhetők legyenek. Az első füzet, melyben az iratmintákat, követve a közjegyzői törvény szakaszait, a tanúsítványokig dolgoztat fel, megjelent és szerzőnél megrendelhető. A második, befejező füzet a jövő év elején fog megjelenni. A m. kir. adóhivatalok szolgálatára vonatkozó gyakorlati útmutatás kérdés és feleletekben. Összeállította Fest Tivadar eperjesi kir. adótárnok. Ara 2 frt 50 kr. Eperjes, Pannónia könyvnyomda, 1893. Nem csupán az adóhivatalnokok, hanem ügyvédek és közjegyzők is hasznát vehetik ezen alapos összeállításnak, mely az adó- és bélyegügyre vonatkozó törvényes intézkedéseket tartalmazza. Athenaeum philosophiai és államtudományi folyóirat. A m. tud. Akadémia megbízásából szerkeszti P a u e r Imre II. évfolyam harmadik száma változatos tartalommal megjelent. Kiemeljük, a mi olvasóinkat érdekelni fogja dr. Ferdinandy Gézának nagyszabású tanulmányát »a koronázás és közjogi jelentőség e«, melyből a harmadik folytatását hozza e szám. Vegyesek. Uj curiai biró. Kormos Adolf, budapesti táblai birót a király a Curiához számfeletti biróvá nevezte ki. A Curia Kormosban kitűnő éleseszű jogászi erővel szaporodik, ki különösen a kereskedelmi jog terén fényes jeleit adta nagy gyakorlati érzékének és kiváló ítélkező tehetségének. Hatáskör megállapítása, 2 frtnál csekélyebb értékű élelmi cikk ellopása és tilos időben történt legeltetése miatt vádolt egyének elleni ügyben. A kir. minisztérium a K. B. T. K. 126. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágással és tilos időben való legeltetés kihágásával terhelt P. János és társai szentpéterföldi lakosok elleni ügyben a letenyei kir. járásbíróság és Zalavármegye letenyei I járásának főszolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközés esetet 1893. évi március hó 3. napján tartott tanácsában megi vizsgálván, következőleg határozott: jelen ügyben a további eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint P János és társai 2 frt értéket túl nem haladó élelmi cikk ellopásával és azzal terheltetnek, hogy tilalom ellenére éjjeli időben legeltettek. — A 2 frt értéket túl nem haladó élelmi cikk ellopását a K. B. T. K. 126. §-ába ütköző kihágásként a letenyei kir. járásbíróság jogérvényesen elbírálta, a tilos időben való legeltetés elbírálását pedig, minthogy ez Zala vármegye törvényhatósága által 1881. évi szeptember 5-én, 12,416. szám alatt kiadott szabályrendeletbe ütköző s ennélfogva közigazgatási hatáskörbe tartozó kihágást képez, mellőzte — Tekintettel azonban a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában kiadott 2,265/1880. I. M. E. számú szabályrendelet 10. §-ának végpontjában és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában 38,547/1880. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezésekre, a tilos időben történt legeltetés elbírálását is a kir. járásbíróság hatáskörébe kellett utalni, mert a hivatkozott szakaszok szerint a kir. járásbíróságok és a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt büntetendő cselekmények halmazata esetében a kir. járásbíróságok tartoznak eljárni. E szabály az utóbb idézett rendelet 4. §-ának és az 1880: XXXVII. t.-c. 41. §-a 5. pontjának egybevetéséből kitűnőleg a törvényhatósági vagy városi szabályrendeletek által megállapított kihágások eseteiben is alkalmazandó. (5,116/1893. I. M. sz.1 Bérleti viszonyokra nagyfontossággal biró határozatot hozott a német birodalmi törvényszék. Ha olyan nagyobb építkezés válik szükségessé, mely nem foganatosítható addig, mig a bérlő birtokban van, akkor a bérlő nemcsak arra van kötelezve, hogy a bérleti tárgyat az építkezés tartamára odahagyja, hanem ugy a bérbeadónak, mint a bérlőnek joga van a szerződés vég leges felbontásához, ugy, hogy egyik fél sem követelheti a másiktól a szerződésnek az épitkezés befejezése után való folytatá\ sát. Azon kérdésnek az eldöntése, hogy kell e előzetes felmondás I attól függ, vájjon az épitkezés föltétlenül szükséges, de mégis elhalasztható s ekkor a törvényes határidőben fel kell mondani. Ha azonban fenyegető veszély folytán válik szükségessé a bérleti tárgy kiürítése, akkor az előzetes felmondás nem szükséges: a bérleti szerződés a teljesítés lehetetlensége okából felbomlik. Rabmunkák felhasználása a hadsereg eéljair.t. Poroszországban régóta figyelemmel kisérik a rabmunkának a szabad iparral szemben kifejtett versenyét s az iparosok ezen hátrányos verseny korlátozása céljából azt kívánják, hogy a börtönök disponibilis munkaereje a hadsereg szükségleteinek előállítására fordittassék. Sziléziában ez már meg is történt s a hadsereg ruházati cikkeit ezentúl a börtönökben fogják előállítani. Borravaló — nem jövedelem. Egy kölni lóvasúti kalauz szolgálata közben a kocsiról leesvén, súlyos sérüléseket szenvedett. Az ipartestület, melynek tagja volt, betegsége alatt a teljes összegű balesetjáradékot fizette, felgyógyulása után annak 50°/o-át a járadék kiszámításának alapjául a kalauznak fizetését, évi 850 márkát vette. A kalauz azonban ezzel meg nem elégedett, hanem azt kívánta, hogy fizetéséhez hozzászámittassék borravalóinak évi átlaga, körülbelül 750 márka. Az ipartestület választott bírósága \ panaszost ezen követelésével elutasította s magáévá tette a j lóvasúti társaság igazgatójának azon előadását, hogy a kalauzok fizetésének megállapításánál azon körülmény, hogy a kalauz a közönségtől gyakran kap borravalót, figyelembe nem vétetik s ez okból fizetésük összege kevesebb nem lesz. Ezen vállalatnál, tehát a borravaló nem játsza azt a szerepet, mint sok más vállalatnál és üzletnél, t. i., hogy általa a vállalkozó alkalmazottainak díjaJ zását — részben legalább — a közönségre hárítja hanem itt a : borravalók ajándék természetével birnak, melyet a kalauz szol' gálata alkalmával ugyan, de nem annak jutalmazásául, díjául kap. A felsőbiróság ezen felfogáshoz hozzájárult. Egy nő a pozsonyi egyetemért. Pozsony város közönsége az utóbbi időben teljes erővel működik, hogy megnyerje a felállítandó harmadik egyetemet. Felhasználnak minden eszközt, mely i céljukat elősegítheti, sőt dr. Gombai Izsó pozsonyi kartársunk egyik pozsonyi lapban még a város hölgyeihez is intézett egy lelkes felszólítást, melyben figyelmükbe ajánlotta a harmadik egyetem ügyét. Cikke nem maradt visszhang nélkül. Előkelő női kézből a következő levelet kapta: »Tisztelt dr. ur! Nagyon kellemesen esett nekem azon cikke, melyben felszólít arra, hogy mi nők is támogassuk az egyetem eszméjét és hogy e célból mi is tegyük meg e fontos ügy érdekében, a mi tőlünk telik. Ön hál' istennek, megint egy azon kevesek közül, a kik dicséretesen belátják, hogy a nő, a mi becsmérelt nemünk, nemcsak a főzökanállal, hanem magasztosabb irányban, a közéletben is képes alkalmilag szolgálatot tenni az emberiségnek és a hazának. Eu I részemről igen szívesen fogadom el indítványát és a mennyiben ! a mozgalom meg fog indulni, csekély befolyásommal minden tekintetben az ügynek bocsátom rendelkezésére. A mi a dolog anyagi részét illeti, mihelyt illetékes oldalról az első kezdeményező lépés meg fog történni, szerény anyagi állásomhoz mérten szívesen I ajánlok fel 2,000 frtot osztrák értékben. Hazafias üdvözlet'el | X. g r ó f n ő.«