A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 2. szám - A pozsonyi kir. törvényszék

L4 A JOG. retdszerint száz ügyvédet foglaljon magában s egy, vagy több törvényszék területére terjedjen ki. 17. §. Az ügyvédi kamara a területén lakó s az ügyvédek lajstromába felvett ügyvédekből áll. Kiadásainak fedezésére az ügyvédi kamara évi illetményt vethet ki tagjaira. 18. §.'••• A kamarai tagdíjak végrehajtás utján való behajtását a választmány megkeresésére az illetékes közigazgatási hatóság teljesiti. A ki tagsági díját, a mennyiben az neki el nem eugedtetett, a kamarai év végéig, felszólítás dacára be nem fizeti, annak teljesítéséig a választmány által az ügyvédség gyakorlatától közigazgatási uton felfüggeszthető. 19. §.* A kamara választmánya ügyvédjelölteknél -'J frtot, ügyvédeknél 10 frtot meg nem haladó beiratási díjat állapithat meg, melynek lefizetése a felvételi kérvényben igazolandó. 20. §.* Minden ügyvédi kamara köteles tagjai, ezek özvegyei és árvái számára ügyvédi segélyalapot létesíteni s e célból a beiratási és tagdíjaknak legalább 10, a büntetés pénzeknek pedig 50°/n-át tőkésíteni. Az ezen alapból való segélyezés módozatait a kamara közgyűlése állapítja meg. 21. §. Az ügyvédi karaarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére ; továbbá a jogszolgáltatás s ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, a korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre. Ezen kívül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot a kamara lajstromaiba bevezetett ügyvédek és joggyakornokok felett a jelen törvény határozatai czerint gyakorolják. 22. §. Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a kamara tagjaiból álló közgyűlés, a választmány vagy az elnök által intéztetnek el. 23. §. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. az ügyrend megállapítása; 2. a választmány megválasztása ; 3. a tisztviselők és kezelő-személyzet fizetésének megállapítása ; 4. a költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása; 5. az évi számadások felülvizsgálása; 6. a választmánynak a kamarai vagyon kezelésére vonatkozó határozatai ellen beadott felebbezések elintézése ; 8. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására célzó indítványok vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminister által közlött javaslatok tárgyalása és az e célra netalán szükséges külön bizottságok kiküldése ; 8. n választmány által készített évi jelentés m e g á 11 a p i t á s a. 24. §.* Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll az elnökből, titkárból és 15 választmányi tagból, kik közül legalább nyolcnak a kamara székhelyén kell laknia. Az elnök, titkár, ügyész és pénztárnok teendőit akadályoztatása esetén választott helyetteseik végzik. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a tisztviselőkön s ezek helyettesein kívül 30 tagból áll és e tagoknak legalább két harmada Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. (Folyt, köv.) Belföld. A Budapesti Érseki Szentszék 1893. január 1-én kezdi meg működését. Vaszary Kolos hercegprímás e tárgyban átiratot intézett a budapesti ügyvédi kamarához, mely egész terjedelmében a következőképen hangzik: »6,706. szám. A tekintetes ügyvédi kamarának Budapesten, A fő- és székváros katholikusai óhajának megfelelőleg Budapesten érseki helynökséget és érseki szentszéket állítottam fel, mely működését jövő 1893. évi január hó 1-ével meg fogja kezdeni. A budapesti érseki szentszék joghatósága a fő- és székvárosra, továbbá a békásmegyeri, budaeőrsi, jenöi és szentendrei plébániákra fog kiterjedni és igy e szentszék elsőfokú bíróság lesz a nevezett plébániák területén előforduló, tisztán katholikus vallású, valamint azon vegyes vallású pörökre nézve, a melyekben az 1868 : XLV1II. t.-c. 1 — 3. §-ai szerint a szentszékek illetékesek. Felebbezésí fóruma a budapesti érseki szentszéknek az esztergomi érseki főszentszék lesz, harmadfokban pedig a felebbezéseket a primási szentszék fogja felülbírálni. A folyó 1892 évi december 3l-ig a budapesti érseki szentszék joghatósági területéről az esztergomi érseki főszentszéknél folyamatba tett válóperek az esztergomi főszentszéknél fognak ugy, mint eddig, letárgyaltatni és elbíráltatni. Van szerencsém erről a tek. ügyvédi kamarát oly kéréssel értesíteni, hogy ezen intézkedésemről az ügyvédi kamarához tartozó ügyvédeket tájékozás és miheztartás céljából értesíteni szíveskedjék. Kelt Budapesten, 1892. december 19-éu. Vaszary Kolos s. k., hercegprímás, esztergomi érsek.« A tengeri magánjog elkészítésével megbízott háromtagú bizottság Manojlovich Emil, a kir. curia kereskedelmi tanáI csanak elnöke, dr. Nagy Ferenc, a budapesti jogegyetem tanára | és gróf B a 11 h y á ny Tivadar fiumei országgyűlési képviselő és tengeri hajóskapitány feladatukhoz hozzáfogtak, megállapítván azokat az elveket, melyek a törvényjavaslat készítésénél irányadóul fognak szolgálni. A bizottság a létező külföldi törvények egyiké' | hez sem köti magát feltétlenül, de leginkább tekintettel lesz a j német birodalmi és az olasz tengeri magánjogra, melyek elseje már a gyakorlatban is érvényesült, az utóbbi pedig ezenfelül a j mi viszonyainknak is annyira megfelel, hogy egyes rendelkezései egészben átvehetők lesznek. A haió jelzálogról a bizottság teljesen öuálló javaslatot készít, melybe a készülőben levő hajókat be fogja foglalni. A kár-biztosításról szóló törvényünk tüzetes revisió alá kerül, a mennyiben azok a részei, melyek a tengeri biztosítási törvény keretébe beilleszthetők, megmaradnak, egyebekben pedig egészen új rendelkezésekkel pótolják vagy átalakítják. A javaslat szövegezését dr. Nagy Ferenc készíti, a kinek munkája már annyira haladt, hogy a beterjesztendő javaslat több fejezete rövid idő múlva a bizottság végmegállapodása alá kerül. A szegedi kir. itélő tábla elnöke a következő körrendeletet bocsájtotta ki: 2,528/92. elnöki szám. A szegedi ügyvédi kamara folyó évi május hó 28-án 292. szám alatt kelt határozatá| val arról értesített, hogy a szegedi kir. törvényszéknél és az annak területén levő kir. járásbíróságoknál a biztosítási végrehajtásokhoz szükséges veszélybizonylat kiadása körül az a I gyakorlat áll fenn, hogy ezeket a bizonylatokat, a végrehajtást | elrendelő végzésekről vezetett külön jegyzék alapján a bírósági kiadó adja ki és a biztosítási végrehajtás csak az ily módon kiállított bizonylat alapján rendeltetik el, mig ellenben a szegcdi I kir. törvényszék területén kívül eső más bíróságoknál az ilyen I bizonyítványt az iktató állítja ki. Ennek az eltérő eljárásnak az1 után az a következménye, hogy a kiadó által kiadott bizonyítvány alapján a szegedi kir. törvényszék területén kívül eső más bíróságok és viszont az iktató által kiadott bizonyítványok alapján a szegedi kir. törvényszék és az annak területéhez tartozó bíróságok nem rendelik el a biztosítási végrehajtást. E tárgyban egyöntetű eljárás létesítése céljából tett felterjesztésemre az igazságügyminister úr ő nagyméltósága folyó hó 20-án 3,827/1. M. 92. sz. a. kelt leiratával arról értesített, hogy az érintett kérdésben a fennálló szabályok mellett újabb rendelkezés szükségét nem látja, mert azt, hogy a veszély valószínűsége miként mutattassék ki, a törvény nem szabályozván, a bíróságok a gyakorlatban tényleg ép úgy elrendelik a biztosítási végrehajtást, valamelyik bírósági segédhivataltól származó és végrehajtás elrendelését vagy foganatosítását bizonyító okirat alapján, mint ilyen nélkül is, ha a biztosítást kérő fél más alkalmas módon igazolja a veszély valószínűségét. Nem attól függvén tehát a biztosítási végrehajtás elrendelhetése, hogy a bíróság melyik segédhivatala állítja ki a bizonyítványt, hanem annak tartalmától, nem lehet általánosságban és kizárólagossággal meghatározni azt, hogy a bíróság melyik segédhivatala állítsa ki azt a bizonyítványt, arról pedig, hogy mindenik bíróság segédhivatala a maga ügykörébe vágó tények és körülmények felől adjon hivatalos bizonyítványokat, a bírói ügyviteli szabályok 129., 230. és 243—244. §-ai kellőleg rendelkeznek. Ehhez képest sem a szegedi kir. törvényszék és az ahhoz tartozó bíróságoknak, sem pedig az annak területén kivül eső más bíróságoknak föntebb érintett gyakorlatát a veszélybizonylatok tekintetében a törvénvi tj i i > • i-» it . ,wr nagyságodat nyel megegyezőnek nem tekinti. í elhívom ennélfogva járásbiró - — hogy felügyeleti hatáskörében a biztosítási végrehajtások elrendeléséhez szükséges veszélybizonylatok figyelembe vétele körül a vezetése alatt lévő kir. j^^J^ a fentebb érintett szabályok követésére figyelmeztetni szíveskedjék. Szeged, 1891. évi december hó 26-án. S é 11 e y Sándor s. k., a kir. itélő tábla elnöke. Nyilt kérdések és feleletek. Jogában áll-e a jelzáloghitelezőnek az ingatlan eladása esetében, végrehajtható okirat alapján a jelzálogilag bekebelezett bérjövedelemre kielégítési végrehajtást vagy zárlatot vezetni az új tulajdonossal szemben is? (Felelet.) A »J o g« mult heti számában »egy ügyvéd* által felvetett kérdésre a következőkben válaszolok : B. egyszerűen a végrehajtási törvény 137. 4. bekezdése alapján kielég. végrehajtást kérhet C. ellen az ingatlan állagára és bérjövedelmeire s igy jelzálogi kereset s zárlat kérése felesleges. Ep ugy felesleges tehát a judicaturára hivatkozni, midőn a törvény nyíltan intézkedik. Alíquis. S é r e1e m. * A pozsonyi kir. törvényszék. Aszeredi takarékpénztár, szeredi székhelyű részvénytársaság ellen már 18rf4-ben merültek fel a helytelen vagyon* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban a/, mindig tudatandó.