A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 38. szám - Országos ügyvédgyülés Szegeden

270 A JOG. Dezső indítványát fogadta el ós az országos szervezés mellett nyilatkozott. Következett dr. Nagy Dezső ujabb indítványa az ügyvédeknek a m i 11 e n i u m i kiállításban való részvétele tárgyában. Kiemeli, hogy a magyar ügyvédek még nem ismerik a magyar ügyvédség történetét. Az első feladat tehát az volna, hogy írassák meg az ezredéves ünnepélyre a magyar ügyvédség történetét, az ügyvédség befolyását az igazságszolgáltatásra és közigazgatásra. Hirdessenek pályázatot e raíí megírására, azután rendezzenek szemléltető kiállítást az ügyvédség működését föltüntető okmányokból, a kimagasló alakok arcképeiből. Meg kell mutatni, hogy az ügyvédségnek mily szerepe volt az igazságszolgáltatás és közigazgatás fejlesztésében. Állíttassanak ki egyes ügyvédek nevezetesebb perei, ebből az ügyvédség gyakorlása a különböző korszakbau megismerhető. Az ügyvédi kar minden nagyobb megerőltetés nélkül megteheti ezt, nagyobb költséget csak a munka megiratása igényel. Indítványozza, hogy minden kamara évenként 100 forinttal járuljon a költségekhez; ez 3 év alatt 8,400 forintot tesz ki, a ini tökéletesen elégséges. Bizottságot kiküldeni felesleges, hanem bizza meg a kiállítás rendezésével az ügyvédgyülés a budapesti kamarát, a mely már küldött ki bizottságot s egyszersmind a karaarák is küldjenek ki bizottságokat. A gyűlés vita nélkül hozzájárult Nagy Dezső indítványához. Következett dr. Wilheim Arnold hódmezővásárhelyi ügyvéd előadása a bűnügyi védő állásának és hatásk ö r é n e k kérdésében. Az előadó alapos képzettséggel, a szakba vágó irodalom teljes ismeretére valló készültséggel oldotta meg feladatát. Érdekes vita utáu, a melyben résztvettek dr. R e i n ig e r Jakab szegedi, dr. G1 ü c k Lipót kassai, dr. Kardos Samu debreceni, dr. Pálmai Dezső szegedi, dr. Szilassi Fülöp szabadkai, dr. S z i v e s s y László szegedi, Barabás Béla aradi, dr. Cserő Ede szegedi, dr. Friedmann Bernát, Győry Elek és Nagy Dezső budapesti ügyvédek, a gyűlés kisebb változtatásokkal következő alakban fogadta el Wilheim indítványát: 1. a bűnvádi eljárás törvényének megalkotását sürgősen óhajtja; 2. a védő jogosítva van az elővizsgálat folyamán a terhelt kihallgatásánál, valamint a vizsgálat egyéb aktusainál (szemle, szakértők meghallgatása s becsűje, boncolás stb.) megjelenni, közvetlenül kérdéseket intézni, indítványokat tenni; 3. a védő a terhelttel már az elővizsgálat szakában is szabadon, birói tag ellenőrzése nélkül, értekezhetik ; 4. a védő már az elővizsgálat folyamán megtekintheti a bünper iratait; 5. a főtárgyaláson a védőt mindazon jogok megilletik, melyekkel a vádló bir ; 6. a jogorvoslatokra nézve a védőt a vádlóval minden tekintetben egyenlő s védence akaratától is függetlenül gyakorolható jogok illetik ; 7. mindazon esetekben, melyekben a terhelt bűntett elkövetésével terheltetik, a védő kirendelése kötelező ; 8. a hivatalból kirendelt védők díjai a bűnper költségeihez tartoznak s a bűnvádi átalányból fizetendők ; 9. a védőt a törvény korlátain belül teljes szólásszabadság illeti hivatása körében; továbbá nem vonható tanuzástételre még a védelem megszűnése után sem azon ügyre nézve, melyben védőként működött, valamint erre vonatkozó iratai, jegyzeteinek stb. felmutatására sem kötelezhető; 10. a mennyiben a vád alaptalannak bizonyul, a védői dijak fizetésére a magánvádra üldözendő büntettek s vétségek eseteiben a magánvádló kötelezendő. Lényegesebb változást csak a 8. pont szenvedett, a mely eredetileg ugy szólott, hogy szegények részére kirendelt védők díjai a bűnvádi átalányból fedezendők. Ez ellen Barabás Béla és Győry Elek az ideális felfogásnak hódolva, nyomban tiltakoztak, mert a magyar ügyvédség nem fizetteti meg magát Ezzel szemben dr. G 1 ü c k Lipót az előadó eredeti indítványa mellett foglalt állást, mert a kirendelt védő állami funkciót teljesít az állam érdekében és épen ugy igényelhet fizetést, mint a szintén díjazott közvádló, a nélkül, hogy ez által önmagát lealacsonyítaná. Dr. Nagy Dezső azt a közvetítő indítványt tette, hogy nem a »szegémek részére« kirendelt, hanem a »hivatalból kirendclt« védők igényelhessenek fizetést a bűnvádi átalányból. Ezt az indítványt aztán a gyűlés nagy többsége elfogadta. Dr. Kardos Samu indítványára kimondták, hogy a gondnokság alatt levő, valamint a 18 éven alul levő vádlottaknak föltétlenül védők rendelendők. Következett dr. Orsó Mátyás nagybecskereki ügyvéd előállása, a ki Eötvös Károly helyett ugrott be referensnek a közigazgatási bíráskodás kérdésében. A rendelkezésére állott rövid idő dacára elég részletesen kidolgozott tervezetet mutatott be, a gyűlés azonban Holló Lajos felszólalása után csak elvi kijelentésekre szorítkozott, elfogadva Orsó indítványának következő két pontját: Mondja ki az ügyvédgyülés : 1. A közigazgatási bíráskodás életbeléptetése elodázhatlanul sürgős állami feladat, mely tekintet nélkül a közigazgatás tervbe vett reformjára, haladéktalan megoldást követel. 2. Ehhez képest addig is, mig a közigazgatás reformja az állam, törvényhatósági és közigazgatásra összhangzólag keresztülvitetik s ennek keretében a közigazgatási bíráskodás elsőfokúkig is szervezhető lesz, tehát haladéktalanul legfőbb közigazgatási bíróság szervezendő. Az indítvány egyéb részeinek tárgyalását a jövő ügyvédgyűlésnek hagyták fenn. A napirend utolsó tárgya dr. Holló Lajos országgyűlési képviselő előadása volt, következő címmel: Miként nyerjenek a csekélyebb jogsérelmek olcsó és gyors orvoslást ? E részben az előadó a következő intézkedéseket tartja kívánatosaknak : 1. Hogy az egyes bíróságok (járásbíróságok) szaporiltassíjnak, illetőleg az egyes biróságokuál ma meglevő létszámnak leszállítása mellett az egyes bíróságok jellegüknek és hivatásuknak megfelelőleg az országban nagyobb-nagyobb mértékben szétosztassanak. 2. Hogy ott, a hol egyes bírósági székhely van, külön községi bíráskodás ne létesíttessék, hanem megfelelő eljárási szabályok mellett mindennemű bíráskodási ügy az egyes biró hatásköréhez tartozzék. 3. Hogy a közigazgatásnak folyamatban levő rendezése alkalmával — tekintettel a jogszolgáltatásnak is fontos érdekeire — a nagyközségek és községi körzetek élére olyan hivatali közeg állittassék, a mely közegre az igazságszolgáltatásnak azon községben, illetőleg községi körzetben végzendő csekélyebb rangú feladatai is megnyugvással reábizandók lesznek. - Ez okból tehát szükséges, hogy az illető közeg (községi főnök) jogi képzettséggel, biztosított anyagi életállással és alulról teljes függetlenséggel bírjon. 4. Mindazon községi körzetekben, a hol külön járásbirósági székhely nincs, ezen ujolag kreálaudó községi közeg birói hatáskörrel is ruházandó fel, az eddigi községi bíráskodás határain jóval felülterjedő hatáskörrel, akként, hogy az illető községi körzetben lakó feleknek a nagyobb érdekhatárt nem érintő jogvitái és viszályai ott helyben azon közeg által birói elintézést nyerjenek. 5. Ezen községi közeg előtti peres eljárás a szóbeliség és közvetlenség elve alapján szabatosan és az egyszerűbb műveltségű egyének által is megérthető módon szabályoztassék. 6. Az ügyvédi képviselet ne legyen kötelező, de a jogsértést és törvénytelenséget elkövető fél legyen kötelezve az ellenfélnek okozott költségeket és időmulasztásért járó díjakat méltányos öszszegben megtéríteni. 7. A felebbvitel legyen megengedve, de a felebbviteli eljárásban az ügyvédi kényszer alkalmaztassék, nehogy a teljesen alaptalan felebbezésekkel a rendes bíróságok lúlhalmoztassanak. 8. A polgári törvénykönyv mielőbb raegalkottassék. A gyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig Holló előállását, de az idő előrehaladott volta miatt a fontos tárgy részleteinek megvitatásába nem bocsátkozhatott és ezért a kérdés tárgyalását H 1 a t k y Endre és Győry Elek felszólalása után a jövő évi ügyvédgyülésre halasztotta. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés Rósa Izsó elnöknek köszönetet szavazott Friedmann Bernát indítványára köszönetet szavaztak Szeged városának is a tanácskozó terem átengedéseért. Délben az Európa szállóban szívélyes bucsuebédet rendeztek. Ausztria és külföld. Utánzásra méltó intézkedés. Mint megbízható forrásból értesülünk, az osztrák igazságügyi miniszter a gráci helyettes államügyészt, dr. G r o s z t azzal bizta meg, hogy az ősztől kezdve Bécsben cursusokat tartson birói hivatalnokok számára, kik vizsgálóbírói állásra törekesznek A cursusok egyelőre négy hónapi tartamra tervezvék és a dr. Grosz által kiadott »Kézikönyv vizsgáló birák számára« alapul vétele mellett lennének tartandók. Nem volna helyén nálunk is gyakorlati tanfolyamot berendezni ? Tán helyesebb mederben mozognának bűnügyi vizsgálataink. A bécsi egyetemről. Most jelent meg a bécsi egyetemnek katalógusa az 1893/94-iki téli semesterre. Kimutatása szerint a hallgatók száma a most befejeződött nyári semesterben ismét jelentékenyen kisebbedett. Az 1892/93. évi téli semesterben egész ben 5,995 hallgató iratkozott be. Az ez idei nyári félév ellenben csak összesen 5,431 számig jutott el, melyből 1,469 volt a rendkívüli hallgató. Tapasztalat szerint a nyári semester mindig gyengébben látogatott, mint a téli félév, azonban tényleg az utolsó 10 év alatt a bécsi egyetem hallgatóinak száma mégis majd félezerrel apadott, a mi főképen a prágai és budapesti egyetemek erősebb 'látogatottságával lehet összefüggésben. Az utolsó félév hallgatói közül honosság tekintetében volt 3,745 rendes és 1,122 rendkívüli hallgató Ausztria-Magyarországból, a német birodalom 110 hallgatót szolgáltatott, Sveic 20-at, Franciaország és Belgium egyenkint 4-et, Spanyolország 6-ot, Olaszország és Hollandia 10 et — 10-et, Svédország ll-et, A nglia 2l-et, Oroszország 7l-et, Románia 66-ot, Szerbia 50-et, Bulgária 32-őt, Törökország 12-őt, Görögország 9-et, Ázsia 5-öt, Afrika 6-ot és Amerika 67 hallgatót. A karok közül legnagyobb számmal az orvosi van képviselve, t. i. 2,610 hallgatóval, azután 1,937-tel a jogi következik, leggyengébben a hittudományi 208 hallgatóval. A tanárok és docensek előadásai a következő semesterben nem szenvednek jelentékeny változást.