A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 38. szám - Országos ügyvédgyülés Szegeden

268 A J O O. Ezután W e g m a n Ferenci felolvasta a jelenlevők névsorát, majd E r e t li pécsi karaarai elnök és C s e t én y i budapesti ügyvéd üdvözlő táviratait. Következett a tisztikar megválasztása. Györy Elek indítványára dr. Rósa Izsó szegedi kamarai elnököt választották meg közfelkiáltással a kongresszus elnökének. Hlatky Endre indítványára Szuló Ernő, Hollaky Imre és dr. Kola János karaarai elnököket választották meg a kongresszus alelnökeivé. Jegyzők a következők lettek: Nagy Elek, Komis Géza, T a u k o v i t s Andor, K a rdos S imu, W e g m a n Ferencz és K ő v á r y Mihály. A jegyzökönyvet Magyar János és Nyári János fogják hitelesíteni. Következett a napirend. Első sorban Hlatky Endre tartotta meg értekezését a következő kérdétről: »M i 1 y intézkedések veendők fel az ügyvédi rendtartásba az ügyvédség önkor m á n y z a t i jog á n a k érdek é b ő 1 ?« Az értekezés kapcsán benyújtott indítvány igy hangzik : Mondja ki az orsz ügyvédgyülés, hogy : 1. az ügyvédi vizsgálatra bocsátás fölött elsőfokban az ügyvédi kamara választmánya határozzon ; 2. az ügyvédi kamaráknak a bűnügyi úton jogérvényesen elitélt ügyvéddel szemben a felfüggesztés kérdésében szabadabb hatáskör adandó. Megengedendő, hogy a törvény intézkedései alól rendkívüli esetekben kivétel tétethessék s a felfüggesztés ne alkalmaztassák, de viszont kimondathassák a felfüggesztés akkor, a mikor az a kar érdeke és tekintélye szempontjából szükségesnek mutatkozik; 3. az ügyvédi díjak és költségek fölötti minden vitás kérdés - a mennyiben ezt dijlevél nem szabályozza — a kamara bíráskodása elé tartozzék ; 4. az irat- és pénzvisszatarlás miatti panaszok fölött a kamara a fegyelmi bíráskodást önállólag gyakorolja és ítéletében a magánjogi viszonyt is szabályozza ; ő. a kamarák hatéskörébe utalandó a pártfogó- és védőügyvédek, valamint a c.iödtömeggonduokok kirendelése is ; 6. a királyi ügyésznek a fegyelmi ügyekben gyakorolt beavatkozása teljesen mellőzendő ; 7. a kamarai vizsgálóbíró önálló joggal birjon arra, hogy a tanukat kihallgathassa és tőlük az esküt kivehesse ; 8. a fegyelmi bíróság a nyilván alaptalannak bizonyult panaszt a fegyelmi eljárás bármely stádiumában birsággal sújthassa ; 9 fegyelmi ügyekben a királyi kúria felerészben ügyvédekből álló vegyes tanácsban döntsön ; 10. az ügyvédi kamarákat a tagok felvételénél szabadabb hatáskör illesse meg. Az inditványt pontonkint kezdték tárgyalni. Az 1-ső pont Kola János indítványára a 10-ik ponthoz csatoltatott s ezeket változatlanul elfogadták. A 2-ik ponthoz Magyar Miksa ügyvéd szólt, de nagyobb vita nem keletkezett, ellenben a 3 ik pont több felszólalásra adott okot. Fricdmann Bernát ehhez a ponthoz a következő szavakat kívánja fűzni : »ha annak a felek is alávetik magukat«. Dallos Sándor azt kívánja, hogy a 3-ik pont levétessék a napirendről. Barabás Béla, Nágy Dezső a F r i e d m a n n-féle indítvány mellett, Dob a Antal a Dallos-féle indítvány elfogadását kéri. Hlatky Endre előadó visszavonta indítványát. Még Szuló temesvári kamarai elnök szólt a tárgyhoz s a többség Eriedmann Bernát javaslatát fogadta el. A negyedik pont Scheffcr Mór felszólalása dacára elfogadtatott. Következett az ö-ik pont, melynél G y ő r y Elek kezd vitát. Nem tartja lehetőnek, hogy ez a pont a gyakorlatban érvényesülhessen. A budapesti kamara névsort közöl a törvényszékkel és ellenőrzi, hogy a védelmek, csődök és ügygondnokságok ennek sorrendjében osztassal ak ki. Ez az ellenőrzési rendszer volna helyes, az ötödik pont elejtését indítványozza. Dallos Sándor makói ügyvéd azt hiszi, hogy a kamara igazságosabban és helyesebhen oszthatná ki a csődöket és egyéb gondnokságokat. Holló Lajos szeretné a bíróságokat megmenteni attól a gyanúsítástól, melyben részesülnek. Szerinte a gondnokságok kiosztása helyesebb a bíróság kezében, mert azt ellenőrizni is kell, nemcsak sorrendbeu kiosztani. Pártolja Györy indítványát. Most 12 tag a vita bezárását kéri. A többség a vita bezárása mellett szavaz. Hlatky Endre zárszavában hangsúlyozza, hogy évek óta indítványa értelmében feliratoznak az ügyvédi kamarák. A többség Györy indítványához képest kihagyta az 5-dik pontot. A hatodik pont tárgyalását Eriedmann Bernát kezdte meg. Nem fogadja el ezt a pontot. Igen helyesnek és örvendetesnek ismeri el a kir. ügyész beleavatkozási jogát a kamarai fegyelmi ügyekbe Ez elismerése nem bizalmatlanság a kamara lagjaival szemben. A pontot módosítva fogadná el, mert maga sem akarná, hogy több joga legyen a kir. ügyésznek, mint az állam képviselete. Nagy Dezső nem tartja előnyösnek az autonómiának ily értelemben való bővítését, mert az hátrányos. Az ügyvédek működésüket az ügyészek működésével szeretik azonosítani, tehát az állam ellenőrzése alól magukat kivonni ne akarják. Ha jogunk van magunk felett bíráskodni, ez elég. A birói függetlenségnek is maga az áliamhatalom a felügyelője és ellenőrzője. Indítványozza, hogy e pont kihagyassék. (Zajos ellenmondás.) Szóló kérdi, miért ne legyen ott a királyi ügyész ? Talán egyetlen egyszer sem történt eddig, hogy az ügyész a fegyelmi eljárásban jogsérelmet követett volna el. Kola János debreceni ügyvéd szerint nem szükséges a királyi ügyész a fegyelmi ügyeknél, elég ellenőrzést gyakorolhat a kúria. Ott szükséges a kir. ügyész jelenléte, a hol hivatalból indítják meg a fegyelmi ügyet. Szóló ily értelemben kéri a ö-ik pont elfogadását. Györy Elek elfogadja a (3-ik pontot úgy, a mint az szövegezve van, még a Kola János módosítását sem kívánja. A kamarai ügyészek minden alkalommal teljesítették kötelességüket és a kir. ügyészek ellenőrzése sérti az önérzetet. Nem szükséges, hogy két vádlója legyen a vádolt ügyvédnek, mikor minden más vádlott ellen csak egy ügyész szokott vádat emelni. A kir. ügyészek nem függetlenek, gyakran politikai indokok vezetik őket elhatározásukban. Ha függetlenek volnának, nem történhetnék, hogy az ügyvédi kar tagjai között vaunak n mzetiségi agitátorok, kik ellen a kamarai ügyészek vádat emeltek ugyan, de a kir. ügyészek nem. Hlatky Endre zárszóval él, miután előbb a vitát tizenkél tag indítványára bezárták. Kéri a 6-ik pont elfogadását és érvel a mellett. Az inditváuyt a nagy többség elfogadta. A 7-ik pontnál Szilasi Fülöp szabadkai ügyvéd szólal föl. Nem helyesli, hogy a kamarai vizsgálóbíró az esküt kivehesse az általa kihallgatott tanuktól. Lamberg Imre temesvári ügyvéd a Szilasi indítványát pártolja. W i 1 h e i m Arnold marosvásárhelyi ügyvéd »szükség esetére« kivánja az eskü kivételét. Hlatky Endre maga is csak szükség esetére gondolta az eskü kivételét. A 7-ik pontot Wilheim módosításával fogadta el a kongresszus. A 8 ik pontot vita nélkül fogadták el, a 9-ik ponthoz F i s c h o f Henrik nagyszentmiklósi ügyvéd szólt. Azt kivánja, hogy fegyelmi ügyekben ne vegyes bizottság ítéljen, hanem csak ügyvédek Ítélkezhessenek. Dr. Magyar János szegedi ügyvéd a szervezendő közigazgatási biróság hatáskörébe kivánja utalni a fegyelmi ügyekben való döntést. G 1 ü c k Lipót pártolja az inditványt, mely a bíróságot tisztán ügyvédekből akarja szervezni. Hlatky Endre zárszava után az indítvány 9-ik pontját is elfogadták. Ezután az elnök 10 percre felfüggesztette az ülést. Szünet után S t a s s i k Ferenc nagybecskereki ügyvéd értekezett arról, hogy mik volnának az ügyvédség h e 1 yzetének javítására a legmegfelelőbb módok és eszközök. Az indítványnak tizenkét pontja van, melyek a következők : Mondja ki az orsz. ügyvédgyülés: 1. az ügyvédjelöltek joggyakorlati ideje a tudori fok elnyerésétől fogva három évi tartamra terjesztessék ki és e joggyakorlati időnek betartása szigorúan megköveteltessék; 2. mindazon esetekben, a melyekben a törvény ez idő szerint jogvégzettséget kiván meg, a minősítés oklevéllel igazolandó ; 3. a birói, ügyészi, ügyvédi s a közigazgatási és pénzügyi fogalmazói szakra való képesítés egységessé tétessék ; 4. az ügyvédségi gyakorlat tartama, ha az ügyvéd állami, törvényhatósági vagy rendezett tanácscsal bíró városi hivatalt vállalt, a nyugdíjigénynél beszámittassék ; 5. a közigazgatás, a katonai bűnvádi és a jövedéki eljárások akkép reformáltassanak, hogy azokban az ügyvédi jogvédelemnek megfelelő hatáskör engedtessék és egyáltalában az 187 1. évi XXXIV. törvénycikk 38. §-ával ellenkező rendeletek és gyakorlat hatályon kívül helyeztessenek; 6. a büntető eljárásban a törvényszékek és magasabb forumok előtt az ügyvédi védelem kötelezővé tétessék s vagyontalan felek védelméért az ügyvéd díjait az állam fizesse; 7. az ügyvédi minősitvény egymagában jogot adjon bármely bíróságnál és hatóságnál az ügyiratok megtekintésére ; 8. a polgári perrendtartás tervezetében az ügyvédi meghatalmazás jogköre kellőkép, megszorítások nélkül, szabályoztassék; az ügyvédi képviselet a járásbíróságok előtt 400 korona vagy hason értékű, helyettesíthető ingóságok iránt indított polgári perekben, a jogorvoslati szakban pedig egyáltalán kötelező legyen ; a félnek önképviselete vagy meghatalmazott áltcl képviseltetése nagyobb alakszerűséghez köttessék ;