A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 35. szám - Boszorkányperben hozott ítélet

248 életrajzi adatokat közölhetjük: 1819-ben született Erdélyben Lozsádon. Miután ügyvédi diplomát szerzett, 1841-ben megyei ülnökké lett Hunyadmegyében, mely állását megtartotta egész 1849-ig. 1861-ben Zarándmegye másod alispánjává lett. A következő évben titkárrá nevezték ki a helytartósághoz. 1867-ben törvényszéki biró, 1869-ben kir. táblai birává lett s mint ilyen büntető perekkel foglalkozott. Mikor 1875-ben curiai birává nevezték ki a Csemegi elnöklete alatt álló II. büntető tanácsban foglalt helyet. 1890-ben folyamodott nyugdíjazásért s ekkor a király a birói pályán szerzett érdemei elismeréséül a Lipót rend lovagkeresztjével tüntette ki. Temetése f. hó 22-én volt nagy és díszes közönség jelenlétében, a tisztviselő-telepről, a hol halála általános részvétet keltett a lakosság közt. A budapesti ügyvédi kamara választmánya folyó hó 18 án tartott teljes ülésében, elnök dr. Györy Elek az igazságszolgáltatás legújabb veszteségéről, Vajkay Károly elhunytáról emlékezvén meg, a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy Vajkay Károlynak, az igazság-és jogszolgáltatás terén, valamint a magyar ügyvédség szolgálatában szerzett hervadhatlan érdemeit jegyzőkönyvben megörökíti és a gyászos esemény fölött mély fájdalmát illően kifejezendő, özvegyéhez az alábbi részvétiratot intézte: »Méltóságos Asszonyunk! A budapesti ügyvédi kamara választmánya folyó évi augusztus hó 18-ik napján tartott teljes ülésében, méltatta azon hervadhatlan babérokat és elenyészhetlcn érdemeket, melyeket Méltóságodnak a közelmúltban elhunyt férje néhai Vajkay Károly ur, a magyar jog- és igazságszolgáltatás terén és a magyar ügyvédség érdekében, mint a budapesri ügyvéd-vizsgáló bizottságnak fáradhatlan elnöke, évek hosszú során át szerzett, és elhatározta, hogy az elhunytnak, igazságszolgáltatásunk eme valóbau kimagasló alakjának érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti. Midőn azt Méltóságoddal tudatjuk, egyszersmind arra kérjük, fogadja Méltóságod a nagy alak, a kimagasló szorgalom, a részrehajlatlan biró, a legnemesebb apa és férj elhunyta fölött tiszta szívből fakadt és legmélyebb részvétét, az igazságszolgáltatás azon bajnokainak, kiknek legtöbb alkalmuk volt nagy tudását, nemes keblét, páratlan igazságszeretetét és fáradhatatlan szorgalmát a nemes elhunytnak közvetlen közelből szemlélniük. Részvétünk nyújtson egy parányi balzsamot a soha be nem gyógyuló mély sebre, ezt óhajtja forrón mély fájdalmának és tiszteletének kifejezése mellett — a budapesti ügyvédi kamara választmányai Boszorkányperben hozott ítélet. A szegedi régi boszorkányperben hozott ítéletre akadtak a napokban Szegeden. Ezt az ottani bölcs városi tanács hozta meg másfélszázaddal ennek előtte s egyszerre nem kevesebb, mint tizennégy embert juttatott a máglyára, köztük egy Dugonicsnak az özvegyét is, azért, mert »ördögök közé éjjeli gyűléseikben és játékaikban szorgalmatosan járni és jelen lenni és ottan enni-innya nem átallották.« A nevezetes ítélet ekképen szólott: Sententia: Az ezer hétszáz húszon nyolcadik esztendőben Szent-Jakab havának 21-ik napján ezen Ttts. Ns. S. Szeged kir. Várossának Tanátsa végzéséből a jóknak tovább való megmaradására, és a gonoszaknak rettentő és irtóztató példájokra ezen jelenvaló személynek Isten s' a világ ellen tett gonosz tselekedetét minden renden levő Uraiméknak ezen súlyos Sententiája által eleibe terjeszti, miképpen t. i. ezen gonosztévő és boszorkány Rósa Dániel ki is Martonoson született, mintegy 82. esztendős, nem gondolván Is'eu s Világ Törvényeivel, sem azoknak kemény büntetéseivel, a Mindenható Teremtő Istent, Boldogságos Szűz Máriát és Istennek minden szentéit megtagadni, és a szent keresztségről lemondani, a keresztény hitről leesküdni, Istennek szent parantsolatait és az Anyaszentegyháznak szentségeit félre tévén s letapodván, a pokolbéli sátánnal szövetkezvén, nékik örökös hűségre és szolgálatjokra magát adni, hogy soha a Krisztus Urunktól rendeltetett igaz hitre vissza térni, sem az Ur Isten parantsolatit megtartani nem akarja, hanem örökre nékik engedelmeskedni az ördögök közé éjjeli gyűlésekben és játékaikban szorgalmatosan járni és jelen lenni és ottan enni innya, a sátán parantsolatit kedvek szerint véghez vinni és az igaz Isten helyett őket imádni és tisztelni, és Krisztus drága vérével megváltott lelkét és testit Szent lélek Istennek edényit a Pokolbéli sátánynak kötelezni és rabjává tenni és igy mind az Istentelenségnek és mind az örökké való kárhozatnak tartására lenni és már 50 esztendőkül fogvást az ördögöknek szolgálván. Feő kapitányi és vezéri tisztességben lévén, számtalan ártatlan személyeket tettekben megnyomorítani és életektől is megfosztani, s a több bűbájos Boszorkányok minden gonoszságát és Istentelen tselekedeteket parantsolni cs végben vitetni, nem különben a földnek termékenységét és zsírját elvenni, az esőt elkötvén, Török Országi Boszorkányoknak eladni, egy szóval a pokolbéli ördög által kigondolható isszonyu gonoszságokat és szegénységet epesztő károkat végben vinni és más alatta való Boszárkányos Társai által végben vitetni és ezen ördögi Praktikára sok számtalanokat elhódítani és elrontani magával együtt az örök gyehennára adni nem félemlett és nem is szörnyűködött. — Azért Hazánk első törvényei szerint ugy mint Tripart. 3 ik részének 23-ik titulussá és Praxis Crim. 60-ik act. és más törvények szerint másoknak rettentő példájokra, az igazoknak tovább való megmaradásokra az tűzre elevenen Szententiáztatik. Ugy nem különben Katona Ferencz Martonoson született 60 esztendős 47 esztendőtől fogva, N a g y Anna Olvéden született 65 esztendős boszorkány, Szonda Kata, Tóth Örzse, született Bujakon, H a s z a Borbála Árokszállási, Nóvák Margit, D u g on i t s Mihály özvegye, Szántó Mihály, Kovács Pál, B o r b o 1 a Ferencz, Dantsó János, Szél Zsuzsa, Rósa Dáni felesége — Malmos Kata — Koncz Sára alias Rohonka. (Jj módszer bűnösök testi nagyságának megmérésére. B e r t i 11 o n György, Bertillon Alfons öcscse érdekes módon egészítette ki bátyjának nagy feltűnést keltett anthropometrikus módszerét. Bertillon Alfons találmánya, mint tudjuk, abból áll. hogy a bűnösök jellemző testi méreteinek pontos mérése által azok az'onnossága állapitható meg. Bertillon György most arra a körülményre terjesztette ki tanulmányait, hogy a bűnösök ruháinak méreteiből miként lehet azok testi méreteit megálhpilani. E módszer, a mennyiben, sikerre vezet, természetesen nagy gyakorlati fontossággal bir, mert gyakran fordul elő, hogy a rendőrségnek nincs egyéb kutatási alapja, a melyből kiindulhat, mint a tettes egy-egy ruhadarabja. A kérdés megoldása végett Bertillon pontos méréseket eszközölt a párisi fogházakban levő foglyok egyes testrészein és egyszersmind pontosan megállapította az egyes ruhadarabok méreteit, a melyeket azok viseltek. Ezen méréseket számos esetben ismételvén, megállapította, hogy bizonyos nagyságú kalap, kabát, nadrág vagy cipő mily méretű fejnek, törzsnek, lábszárnak, illetve lábnak felel meg, és megállapította egyszersmind a tévedések valószínű határát is. Ezen számitások kulcsot szolgáltatnak arra, hogy bizonyos ruhadarabok alapján az illető egyén anthropometrikus méretei megállapíthatók legyenek. Ez nemcsak indirect segédeszközét képezheti a rendőri kutatásnak, hanem akkor, mikor a kutatott cselekvényt visszaeső követte el, egyenes felfedezésére vihet a tettesnek. Ott ugyanis, a hol a Bertillon Alfons módszere alkalmazásban van, a rendőrség számos bűnös anthropometrikus méreteit ismeri, és a ruhák méreteiből kiszámított anthropometrikus adatok elégségesek lehetnek arra, hogy a rendőrségnél levő jegyzékből azok segélyével a tettes kikutatható legyen. (J. K. Boldog ki hiszi, hogy a perek sürgetése — szükségtelen ! A budapesti kir. tábla, 38,682. számú Ítéletének indokai közé foglalta ezt az elvet. G. D. ügyvéd költségjegyzéke miatt perelte Sch. D.-t., a kinek egy 4,000 forintos olyan pőrét vitte, melyben a megbizó felperesként volt érdekelve, alperes pedig ingatlanait egymásután adván el: kétszeresen is érdekében állott a felperes megbízónak, hogy mielőbb jogérvényes ítéletet kapjon. Ezt tartva szem előtt, a királyi táblai előadót — mikor t. i. az alapper volt ott, felkereste és alperes gyanús viselkedését előtte föllárván, mielőbbi elreíerálást kért. Ebbeli eljárásáért pedig megbízójának 1 frt kocsibért és 3, azaz: három egész forintot számított fel. E 4 frt — többi egyebekkel együtt — nem fizettetvén meg, a megbizó bepöröltetett. E perben többi között a most körülirt módon keletkezett tételt is kifogásolván az alperes, az első biróság esküt itélt meg a felperesnek arra nézve, hogy volt-e és kocsin volt-e sürgetni. A másodbiróság mellőzendőnek találta az esküt, mert az irreleváns a miatt, 1 ogy felperes ügyvéd ha volt is sürgetni: — szükségtelen dolgot művelt! Ugyanis — igy szól az itélet : — a perek előadásában a sorreud szokott megtartatni és ettől az előadók csak elnöki rendeletre szoktak eltérni. Ily rendelet kieszközlése pedig először is Írásbeli beadvány utján is eszközölhető és igy a személyes eljárás fölösleges volt, másodszor pedig : az ügy nem volt az előadó nál oly régen, hogy sürgetni szükséges lett volna! . . A végtárgyalási elnök hatásköre. A budapesti kir. ítélőtábla következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla a végtárgyalási elnöknek a felebbezés visszautasítása tekintetében hozott határozatot hivatalból megsemmisíti s az összes ügyiratokat a királyi törvényszékhez visszaküldve azt oda utasítja, hogy a végtárgyalási tanács hozzon határozatot a besztercebányai székeskáptalan által a kár kérdésében bejelentett felebbezés elfogadásának kérdésében, ezt a hozott határozatot közölje a felebbező féllel s azután az összes ügyiratokat, a felebbezési határidő lejárta után, e helyre ismét terjeszsze fel. Indokok: A végtárgyalást vezető elnök nincs jogositva a végtárgyalás alkalmával bejelentett felebbezés el vagy el nem fogadásának kérdésében saját hatáskörében határozni, mert ez a végtárgyalási tanács hatásköréhez tartozik, minthogy pedig a jelen ügyben a végtárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően nem a végtárgyalási tanács mint törvényszék, hanem az elnök hozott e kérdésben határozatot s minthogy a végtárgyalási elnöknek ily határozata perjogilag tarthatatlan s igy semmis, ennélfogva ezt a határozatot hivatalból megsemmisíteni s az ügyben eljárt végtárgyalási tanácsot s illetve törvényszéket (besztercebányai; kellett a szabályszerű eljárásra utasítani. (1893. július 14-én, 3985.) Kamat-táblázatok kézi könyve kamatok kiszámításához korona értékben« című munka jelent meg Kai ívod a Ferenc szerkesztésében Budapest 1893. Rózsa Kálmán és neje könyvkiadó-hivatal bizományában. Szerző nagy szolgálatot tett mindazoknak, kik kamatok kiszámításával foglalkoznak és az ügyvédeknek és közjegyzőknek stb épen olyan hasznavehető a mű, mint a pénzintézeteknek, vállalatoknak, kereskedőknek stb. Ára 3 korona. A „Curiai és táblai értesítések", valamint a „Hirdetések'4 lapunk mellékletén találhatók. Nyomatott a ,,Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sí.