A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 34. szám - A huszonkettedik német jogászgyülés

A JOG. 243 Mert a magyar nyelvnek hő szeretete arra a herkulesi munkára is fölbátorította, hogy — mint az itélö tábla elnöke — a fogalmazványokban és Ítéletekben a jó magyar Írásmódot honosítsa meg nehézkes, magyartalan és szörnyen megszokott kulturális stilus helyett. A magyar királyi tudomány - egyetem 1880. május havában az évszázados ünnep alkalmával dísztudorrá választotta. A főrendiházban ritkán szólalt fel, akkor is csak a bíróságokat illető szakkérdésekben. Ilyenkor azonban ékes formában és érzéssel adta elő mondanivalóját. Két év előtt, mikor a királyi táblákat szétosztották, a bírákhoz intézett búcsúbeszédében sajátságosau melankolikus meghatottságra valló haug hallatszott. Eszével elismerhette az ujitás szükségét, de érzésének fájt, hogy a vezetése alatt állott hatalmas birótestület helyett azontúl már csak a bírák egy kisebb csoportjának vezérlője marad. Nem is maradt sokáig a megcsappant itélö tábla elnökének és helyét átengedve Czorda Bódognak, tavaly nyugalomba vonult. A lapok az időben élesen megtámadták Szilágyi Dezső igazságügyminisztert, a ki Vajkay Károlyt szolgálatainak legkisebb elismerése nélkül engedte nyugalomba menni, a budapesti ügyvédi kamara pedig ugyanekkor tüntetően meleg hangú búcsúzó iratot intézett a távozó elnökhöz. Egy hónap múlva azután megjelent a hivatalos lapban az a hir, hogy a király Vajkayt érdemeinek elismeréséül a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki. Visszavonulása óta alig adott magáról életjelt és a gyászhír tisztelőire annál megdöbbentőbben fog hatni, mert váratlanul érkezik a fürdőhelyről, a hová az érdemes bíró üdülést ment keresni. Halálának hirére a budapesti királyi tábla épületén azonnal gyászlobogót tűztek ki. A család gyászjelentése a következőleg szól: Szeredi Vajkay Károlyné született Heller Karolina a maga és gyermekei: Karolina férjezett Imrédy Kálmánné, Károly, Kornélia férjezett Muraközy Sándorné és Rezső; úgyszintén vejei; dr. Imrédy Kálmán és Muraközy Sándor; valamint unokái : Imrédy Kálmán, Károly, Mariska és Béla és Muraközy Sándor: végre sógora Bittó Zoltán és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a legjobb férj, atya, após, nagyaíya, testvér és rokon: szeredi Vajkay Károly, a budapesti királyi itélö tábla nyugalmazott elnöke, a budapesti királyi tudományos egyetem jogi osztályának tiszteletbeli doktora, a magyar tudományos Akadémia levelező tagja, a Lipót-rend középkeresztese stb. folyó évi augusztus hó 15-én munkás életének 68-ik és boldog házasságának 36-ik évében, Parádfürdőn elhunyt. A boldogult hűlt tetemei Párádon, folyó hó 16-án délután 2ya órakor beszenteltetnek és folyó hó 18-án délután 2 órakor Szereden (Pozsonymegye) örök nyugalomra tétetnek. Az engesztelő szent miseáldozat Budapesten, a ferencrendiek belvárosi temp'omábau folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor fog az Urnák bemutattatni. Parád-fürdő, 1893. augusztus 15 én. Béke hamvaira! Az elhunyt életnézletét és gondolkozását hiven jelemzi ez a néhány, életéből vett vonás : Jellemvonások. Vajkay éveken keresztül, még nyugalomba vonulása után is, az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke volt. Külön vizsgálati rendszere volt, a jogi műveltségről, az ügyvéd kötelességéről és feladatáról saját külön nézetei voltak. A paragrafusok száraz bemagolását gyűlölte és szigorúan bánt azokkal a jelöltekkel, a kikről tudta, hogy protektoraik segítségével akarnak átcsúszni a vizsgán. Nemrég egy kandidátust, a ki nagyon rosszul készült el, a bizottság egyik tagja védelmébe vette és e védelem folytán a jelöltet csakugyan approbálta a többség. Vajkay nem szólt semmit — de a kandidátus védelmezőjét soha se hívta meg többé a vizsgákra. Munkaszeretetét jellemzi, hogy röviddel nyugalomba vonulása előtt, a mikor súlyos beteg lett, mihelyt egy kissé jobban érezte magát — orvosai tilalma dacára — lakására hozatta az ügyiratait és ugy dolgozott. És alig tudott felkelni ágyából, elment a hivatalba és dolgozott, mintha semmi baja se lenne. Nehéz szívvel nézett ama nap elé, a mikor folytonos gyengélkedése előreláthatólag a nyugalomba lépésre fogja kényszeríteni. Es bár ekkor nem mindenütt méltatták érdemeit kellőképpen, mégis keserűség nélkül távozott az állásból, a melynek ő dísze volt. E mellőzés miatt a lapok megtámadták az igazságügyminisztert, felsorolva Vajkay érdemeit. Vajkay egy barátja előtt igy nyilatkozott: — Meg fogom őrizni ezeket a cikkeket emlékül, mert ezek a legszebb bizonyítékai annak, hogy komoly akarat és törekvés talál még elismerésre; de tükörrek még se szeretném tartani e cikkeket, — mert igazán sokkal szebbnek mutatnak engem, mint a milyen a valóságban voltam és vagyok. A szegzárdi törvényszék elnökségére vonatkozólag levelezőnk irja : Törvényszékünk elnökségére jelöltek: Boda Vilmos volt itteni járásbiró, most országgyűlési képviselő 1848—49-es pártról; de inkább csak szóbeszédben, mint illetékes helyen; Kiss Gyula, pesti törvényszéki bíró, ki azonban nem hajlandó a fővárost elhagyni csak pár évre is, mint négy utóbbi elnökünk elsietett tőlünk; Scheltz pécsi táblai elnöki titkár, nálunk ismeretlen; valószínűleg szintén átmeneti állásnak tekintendi az elnökséget és igy törvényszékünk soha sem jut stabilitásra? Ausztria és külföld. A huszonkettedik német jogászgyülés, mint tudjuk, f. é. szeptember hó 7-től 9-ig fog megtartatni Augsburgban. A.z üdvözlési estélyen szeptember 6-án a résztvevők esti 8 órakor jönnek össze a »Schiessgraben« teremépületében. Az augsburgi helyi bizottság elnöke Harsdorf báró, országos főtörvényszéki elnök, helyettese Deuber országos főtörvényszéki biró. Az üdvözlő és lakási bizottság elnöke : K r a u s z Her nann a város meghatalmazottja, helyettese: Schvarz Miksa kereskedelmi tanácsos. Lakásközvetitési kérelmek a nevezett urak elsejéhez intézendők augusztus hó 20 tói 30-ig. Ai első teljes ülés napirendje, mely szeptember hó 7-én délelőtt 9 órakor lesz a városház »arauyterraében«, magában foglalja az ügyviteli dolgokon felül a jegyző, W i 1 k e berlini igazságügyi tanácsos jelentését a jogfejlődésről Németországban az utolsó jogászgyülés óta. Az első osztály tanácskozástárgyai a következők: 1. Megtartandók-e a polgári törvénykönyv tervezetében tartalmazott fajai a zálogjognak ingatlanokra, ideértve a dologi terhet is? Véleményt adtak be L e v y M. igazságügyi tanácsos Berlinben, Loebell a lipcsei birodalmi törvényszék birája és dr. Klein Ferencz bécsi tanár. Előadók: dr. D e r nburg tanár és dr. Gierke tanár, titkos igazságügyi tanácsosok Berlinben. — 2. Ajánlatos-e az erőhatalom fogalmának alkalmazása a polgári jogban? Vélemények adattak be dr. G e 1 p c k e berlini ügyvéd, dr. S c h e y gráoi tanár által. Előadók : dr. Pfersche gráci tanár és dr. Brunner tanár, titkos igazságügyi tanácsos Berlinben. — 3. Ajánlatos-e a végrehajtás fennálló korlátozásainak elvi szaporítása, esetleg egy általános kiváltságos illetékesség tekintetében? Vélemények léteznek Falkmann liegnitzi járásbiró és Bunsen rostocki járásbiró részéről. Előadók: dr. Millanich bécsi ügyvéd és Humser igazságügyi tanácsos Majna melletti Frankfurtból. — 4. Ajánlatos-e a szerződések formaszerűtlenségének elvét bizonyos szerződésekre, pl. a kezességre nézve megszorítani? Vélemény Dove törvényszéki bírótól Majna melletti Frankfurtból. Előadók: dr. Brunner tanár, titkos igazságügyi tanácsos Berlinben, dr. Enneccerus titkos igazságügyi tanácsos Marburgban. —- A második osztály tárgyai: 5. M i k épen lehetne ellensúlyozni a részletügyletek körül kifejlődött visszaéléseket? Véleményt adtak be Jastrow berlini járásbiró, dr. Heck greifswaldi tanár. Előadók : dr. J a c o b i igazságügyi tanácsos Berlinben, dr. F u 1 d Lajos maiczi ügyvéd. — 6. Helyettesitheto-e a polgári perben az eskükinálás a feleknek tanukénti kihallgatásával? Vélemények léteznek dr. báró Canstein gráci tanár, dr. Kleinfeller Gy. magántanártól Münchenben. Előadók: dr. Vilraovski titkos igazságügyi tanácsos Berlinben, Hámon főügyész, titkos igazságügyi főtanácsos Kölnben. — 7. Ajánlható-e az úgynevezett bankletétügyletek külön törvényhozási szabályozása és különböző fajai szerinti osztályozása? Véleményt adtak Lessé igazságügyi tanácsos Berlinben, dr. G o 1 d s c h m i d t Julián ügyvéd Berlinben. Előadók : Le vy M. igazságügyi tanácsos Berlinben, dr. S tr o h a 1 tanár Göttingában. — 8. Megfeleltek-e a várakozásnak a részvénytársaságok szédelgős alapításai ellen az 1881. évi július 18- ki részvénynóvella által teremtett óvrendszabályok? Vagy ajánlatos-e ezeknek másféle formulázása? Véleményeket adtak dr. Hecht Bódog udvari tanácsos Mannheimben, L e v y M. igazságügyi tanácsos Berlinben. Előadók: Dickel járásbiró Berlinben, dr. Reatz igazságügyi tanácsos Giessenben. — 9. Mely álláspontot foglalja el a törvényhozása külömbözeti ügyletekkel szemben, melyeknél a tényleges teljesítés ki van zárva? Véleményeket adtak dr. C o s a c k K, tanár Freiburgban, Breisgau, dr. S t r u c k E. tanár Aachenben. Előadók : dr. Struckmann kölni országos főtörvényszéki elnök, valóságos titkos igazságügyi főtanácsos, dr. T i k t i n berlini ügyvéd. — A harmadik osztály tárgyai: 10. Jogosul t-e az elválási büntetések helyett csakis a vétkes fél kötelezettségét állapítani meg a másik, segélyezésre szoruló házastárs eltartására? Véleményt adott dr. B r i e tanár, titkos igazságügyi tanácsos Boroszlóban. Előadók: dr. Vilmovski titkos igazságügyi tanácsos Berlinben, dr. Z o r n tanár Königsbergben, Poroszországban. — 11. Kiváuatos-e az érvényben levő jog megváltoztatása a pénz- és szabadságbüntetés közti viszony tekintetében? Véleményeket adtak dr. Mittelstadt birodalmi törvényszéki biró Lipcsében, dr. L ilienthal tanár Marburgban, dr. Frisdmann Ottó tanár Bécsben. Előadók : dr. J a q u e s bécsi ügyvéd, dr. M e r k e 1 strassburgi tanár. — 12. Ajánlatos-e szabadságbüntetések súlyosbítása az osztrák tervezet értelmé-