A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - A végrehajtás köréből. Felelet - A gyulai törvényszéki - kunyhó - A kereskedelmi vétel

A JOG. személyzetét jelenlegi javadalmazásával a táblázatba besorozta a bizottság. Fzzel a bizottság befejezte az állami tisztviselőkre vonatkozó törvényjavaslatnak s arra vouatkozólag benyújtott kérvényeknek és javaslatoknak tárgyalását. Ausztria és külföld. Külföldi judicaturo. Ausztria. 1. A számla elküldése azon megjegyzéssel, hogy az árút a szállítmányozó fogja elküldeni, nem elégséges a vevő által tagadott azon tény bizonyítására, hogy a vétel tárgya a szállítmányozónak tényleg átadatott. 2. Az eladó azon jogának, hogy a szerződés teljesítését követelhesse, mulhatlan előfeltétele, hogy ö maga az árú szállítása tekintetében teljesen eleget tett légyen. (Legfels. Ítélőszék 3,339/92.) 3. A vevő azon kijelentése, hogy a szállítási határidő be nem tartása miatt átvenni nem fog, nem elégséges a szerződés felbontására, ha az ügvlet termesze utólagos teljesítést megenged. (Legf. it. 1,944/92.) 4. Kőfaragáshoz tartozó árúk szállítása a kőfaragó-mesterrel szemben, a ki az árúkat idegen telken az építésnél használja, feltétlen kereskedelmi ügyletet képez. (Legf. it. 2,257.) 5. Lényeges kellék hiányában szenvedő váltó, dacára annak, hogy az elfogadmány valódisága elismertetett, ha a köztörvény által bizonyításra alkalmas okiratokra nézve előirt kellékekkel nem bir, mint magánokirat sem bir bizonvitó erővel. (Legf. it. 6,182/92.) 6. A biztosító társaság javára a biztosítási összeg felvételéről kiállított nyugtában foglalt azon nyilatkozat, hogy feltéve, ha a leégett épület ismét felépíttetik, a biztosítási szerződés egy meghatározott későbbi időpontban ismét feléledjen, nem pactum de i'ontrahendo, hanem teljesen jogérvényes biztosítási szerződés iLegf. it. 7,581/92.) Nyílt kérdések és feleletek. A végrehajtás köréből. (Felelet.) A »Jog« mult évi 46. számában a fönnebbi cím alatt fölvetett kérdésre szerény nézetem és feleletem a következő: Az 1868 : LIV. t.-c. 92. §-a kimondja, hogy a törvényszékek a rendes eljárás szerint határoznak; a rendes eljárásban pedig, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek az 1831 : LIX. t.-c. 12. §-a szerint magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. A rendes eljárás peres, s a most idézett rendelkezés perenkivüli eljárásban alkalmazást nem nyer. A végrehajtás, mint a felek között fönnálló jogvitának egyik, rendesen utolsó szakasza, szorosan csatlakozik a tulajdonképeni perhez, minélfogva emennek minősége amarra befolyással van s a végrehajtás stádiumában tartott tárgyalások, a mennyiben a perbíróság előtt folynak (kivétel lehet pl. az igényper), a tulajdonképeni perben előfordulókkal szemben, az eljárás minősége tekintetében, lényeges eltérést nem mutathatnak föl. Hogy a rendes per végrehajtási stádiumban is kötelező ügyvédi képviselettel jár: ezen felfogás kifejezést nyer a budapesti kir. itélő táblának 1884. november 11-én 1 l,k04. sz. a kelt s a kir. Curia által 4.017/885. szám a. helybenhagyott, valamint a győri kir. itéló-táblának 1892. április 27-én 2,473. sz. a kelt határozatában. A telekkönyvi hatóság, mint egyes bíróság eljárására nézve a kivételt kiemeli a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblának 1892. jan. 16 án kelt 3. sz. értekezleti megállapodása, igaz, hogy a budapesti kir Ítélőtáblának 51,517/^90. sz. végzésével ellentétben. A zárlat, mint biztosítási intézkedés, a mennyiben perrel áll kapcsolatban, a végrehajtás jellegével bir s az 1881 : LX. t.-c. 237. §-ának pontjai között egy sincs, mely azt a perrel vonatkozásba ne hozná. Igaz ugyan, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 12. §«a tárgyalást tart szem előtt, míg az 1881 : LX. t-c. 239. íjának a), d), e) és f) pontjai esetében az eljárás alakjául az ellenfél meghallgatása van kijelölve, s ezen meghallgatás az alakszerű tárgyalással nem azonos értelmű (v. ö. Imling, a végrehajtási törvény magyarázata, 2. kiadás 68. !.;, ámde a végrehajtási törvény a meghallgatást a jegyzőkönyvi tárgyalással együtt is emliti (249. és 251. §§.) s ezért a kifejezésnek átható megkülönböztető jelleget tulajdonitani a fönforgó esetben annál kevésbé lehet, mert a korábbi kifogásos eljárásnál (1868 : LIV. t.-c. 332. § ), melynek a zárlat elrendelése után volt helye s melyet épen a meghallgatás mellőzhetővé tett, a sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás egyenesen ki volt mondva. Azonban, ha a meghallgatás esetleg nem pertári tárgyalásban, hanem kiküldött törvényszéki biró által eszközölt nyomozó eljárásban nyilvánul is s ha a zárlat esetleg már a per megindítása előtt kéretik és rendeltetik is el : mindez nem elég ok arra, hogy a másutt törvény által rendelt ügyvédi képviselet a rendes perrel szoros összefüggésben álló biztosítás iránti eljárásban mellőztessék, figyelembe vévén azt is, hogy a határozat ebben az esetben is a törvényszék, mint perbeli társas biróság által hozatik. Másként alakul a dolog akkor, midőn peren kívül, a hagyatéki eljárás során elrendelt s másnemű zárlatokról vau szó, mert pl. a hagyatéki eljárásban az ügyvédi képviselet már az eljárás megiuditá8áuál sem kötelező. A feltett kérdésből azonban azt következtetem, hogy itt nem ilyen zárlat esete forog fenn. Véleményem tehát az, hogy ha a kir, törvényszék a peres ügyben beadott zárlati kérés folytán, személyesen megjelent ellenféllel tartott tárgyalás alapján határozott: semmisséget követett el s a kir. Ítélőtábla megsemmisítő végzését helyesnek tartom. Csipkés Árpad, marosvásárhelyi kir. albir.i S é r e1e m. * A gyulai törvényszéki — kunyhó. Abból az alkalomból, hogy Pozsonyban »palotát« adtak át ! az igazságszolgáltatásnak, eszembe jut a gyulai törvényszék »kunyhója«, melyben egészségével játszik, sőt mondhatom, életét kockáztatja az, a ki arra van kárhoztatva, hogy abban az igazságot mérje, keresse, vagy szolgálja. Már kívül az utcán aggály fog el, midőn látjuk, hogy a gyulai kir. törvényszék épülete össze-vissza van repedezve, belül i megvigasztal bennünket kissé az, hogy az épület meg van ] »vasalva« erősen, az ülésterem plafonjának friss malterozása j pedig azt bizonyítja, hogy az épület kiváló »tákozás« tárgya. Az ! ülésterem előtt keskeny folyosó vonul el, mely végtárgyaláskor j heringszerü zsúfolásban tartalmazza: a szuronyos börtönőröket, vádlottakat, panaszosokat, tanukat, r.cin- és rangkülönbség nélkül, mert hiszen régen volt, mikor a gyulai törvényszék várószobával | rendelkezett! Az egész épület összedönteni való lévén, szobáknak i csúfolt helyiségei legnagyobb részben nedves, bűzös, egészségtelen odúk. Hát még a pertár! Ennek falai »verejtéket izzadnak« majdnem folytonosan, ezen, az udvar hátsó részében, közel a kényelmi helyekhez elrejtett odúba kényszeritett pertárnok, tár1 gyaló ügyvédek, bizonyára rosszabb levegőt kénytelenek beszívni, mint hazánk bármely börtönébe csukott rab! Hát az ügymenet? kérded ezek olvasása után, bizonyára nem nyájas olvasó! Legyünk őszinték! Criticán aluli. Vannak ügyek, melyek félév alatt sem nyernek elintézést, a kiadmányo zás — a soronkívüliséget nem élvező ügyeknél — lassú. Tartozom azonban annak kijelentésével, hogy ennek nem a trvszéki személyzet dologtalansága az oka; ugy a bir. kar, mint a segédszemélyzet munkás, szorgalmas, de hiába, kevesen vannak ; egy ' biró pl. hónapok óta beteg, helyettesítéséről gondoskodva nincs, í Nem szeretem, ha eszembe jut a német világ, de hát akkor, ha valaki megbetegedett: 48 óra alatt helyettesittetett, az ügymenet pedig példaszerű volt. Óhajtandó volna, ha az igazságügyi miniszter ur központbélivel megvizsgáltatná a gyulai törvényszéket, ha közléseim nem valók, költségeit megfizetem A történeti hűség kedveért meg kell azonban végül jegyeznem, hogy valószínűleg a gyulai törvényszék az, mely a legkevesebb irodai átalányt veszi igénybe, ott és a területén lévő járásbíróságoknál a spórolás díjnokbau, papírban, pennában valóban mintaszerű. Hjah ! Sic itur ad astra ! A mint hogy igaz is ! Jázoii. Irodalom. A kereskedelmi vétel. (Code de la vente commerciale, vente á livrer, marché á terme, á prime, filiéres. Irta: Levé A. I Paris, Pedone-Lauriel, 1892. 513. 1. 5 frank.) — A mü első része a vételi szerződés megkötését, tárgyát, az árt, az akarati megegyezést, a kereskedelmi vétel sajátos jellegét tárgyalja. A j levelezés utján való szerződésnél szerző helytelennek mondja azt a nézetet, mely szerint a szerződés abban a pillanatban tekintetik megkötöttnek, melybe az elfogadási nyilatkozat az ajánlatot tevöhez érkezik, hanem az angol-amerikai, Thöl által is helyeselt ama felfogáshoz csatlakozik, hogy az elfogadási nyilatkozat elküldése a szerződést megkötötte és visszavonhatatlanná teszi. A könyv második, terjedelmes része a szerződés azon hatásait tárgyazza, melyek minden kereskedelmi szerződésnél szabály szerint beállanak : a vevő és eladó kötelezettségeit, a nemteljesités következményeit, a teljesítés alól kivételes fölmentést; a jogi és természeti i hiányokért való jótállást; a marhaeladásnál előforduló hiányokat ; az ár megfizetését és az átvételt: végre a csődbejutás hatását a ' vételi szerződésre. A harmadik részben a vétel különös nemeit tárgyalja. Ide tartoznak a szám, súly, mérték vagy en bloc szerint vételek; a mustra vagy próba szerinti vagy próbára vagy megtekintésre történt vételek, ventes á terme, melyek alatt minden vételi szerződés értendő, mely nem azounal teljesítendő. Ha a vevő fizetési kötelezettségét elhalasztják, akkor a vételi szerződés hitelvásárlás; ha ellenben az eladónak nem azonnal, hanem később kell szállítania, akkor a szerződés — ha kereskedelmi árúcikkekről van szó — vente á livrer, ha pedig tőzsdei papírokról vagy mozgó értékekről (valeurs mobiliers) marché á terme. Ide tartoznak továbbá a kötbér vagy bánatpénz tnelleti vételek ; és az u. n. filiéres, a hol az eladónak Írásbeli szállítási Ígérete * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen i rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha | kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.