A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 28. szám - A kir. Curia és az összes kir. táblák ügyforgalma 1892. évben

Tizenkettedik évfolyam. 28. szám, Budapest, 1893. július 9. Szerkesztőség : Rudolf-rakpart :>. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve • Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvá nyiiyal küldendők. TARTALOM : Nyilatkozat. — A kir. Curia és az összes kir. táblák ügyforgalma 1892. évben. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd.— Az illetékesség és hatáskör kérdéséhez Irta: dr. Pécs Imre, kir. aljárásbiró Budapesten. — Belföld. (A sommás eljárás reformja. — A szegedi jogász-egylet közgyűlése. — Bíróságok vizsgálata.) — Ausztria és külföld. (A bűnösök kiadatása Ausztria-Magyarország és ÉszakAmerika között. Irta: Stukart Mór, rendörbiztos Bécsben.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Kir. törvényszék és központi vizsgálóbíró. Irta : Szántó Sándor, nagy-szebeni ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »<Tog törvénytára^ t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 18Q3. évi igazságügyi rendeletek i. és 2. ivét (1—32. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük H napon, belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz juüus 7-étől augusztus 27-ig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1893. ju'. hó 1-én. Dr. Fayer László s. k., Dr. Stiller Mór s. k. és Dr. Révai a .Jogtudományi Közlöny- szerkesztője. Lajos s. k., a »Jog« szerkesztői. Németh Péter s. k., Dr. Wolf Vilmos s. k., a -Büntető Jog Tára- szerkesztője. az -Ügyvédek Lapja- szerkesztője. Dr. Márkus Dezső s. k., u -Jogi Szemle- szerkesztője. A kir. Curia és az összes kir. táblák ügyforgalma 1892. évben Irta : Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. p'elsőbb bíróságaink ügyforgalmának s tevékenységének kimutatása, megszokott pontossággal, januárban felterjesztetett 1892. évről az igazságügyi kormányhoz. Ismét rendkívül tanulságos adatokat tartalmaz igazságszolgáltatásunk alakulására s jogi szervezkedésünk fejlődésére nézve — mindazoknak, kik polgári s bűnvádi törvénykezünk iránt érdeklődhetnek s azokból a következtetéseket levonni akarják s tudják is. A mily elszomorítók a kir. Curia — nem tevékenységi, hanem ügyforgalmi adatai: ép oly megvigasztalok az új kir. Táblák fejlődésének mozzanatai. A Curia ügyforgalmának adatai, végeredményükben abban összpontosulnak: hogy az 1892. évi ügybejövetel ismét tetemesen szaporodott s igy, bár nagyobb tevékenység fejtetett ki, az évi hátrálék mégis nagyobb lett és igen nagy összeget tüntet fel. A Curiára 1891-ben az elnöki s alapítványi ügyeken | kivül bejött: 23,484, — 1892-ben : 27,414 ügy (alapítványi j 65, elnöki 1,257, melyek az év végéig mind elintéztettek). Tehát 70 híjával 4 ezer szaporodás. Az elintézendők összege az előbbi év hátralékaival 1891 ben: 31,586 és 1892-ben: 35,140. Elintéztetett 1891-ben: 23,860, — 1892. évben: 24,486; több: 626-tal. Lapunk mai száma A hátrálék pedig 1891-ben: 7,726 és 1892-ben 10,653, majd 3 ezerrel nagyobb hátrálék. A bejöveteli szaporodás túlnyomóbb része a polgári ügyekre esett. Polgári ügy bejött 189i-ben: 10,430, i 892-ben pedig: 12,740; bűnvádi beérkezett 1891-ben: 10,440 és 1892, évben: 11,820. Az elintézések összege a polgári ügyekben szintén szaporodott 1892-ben valamivel; 1831-ben volt: 10,184 s 1892-ben: 10,835. Nagyobb munkásságot biráitól már úgy sem lehetett okszerűen követelni. Azért a bűnvádi elintézések kissé mégis fogytak, lévén összegük 1891-ben: 11,232 és mult évben : 11,102. A hátrálék mind a polgári, mind a büntető ügyekben, a felsorolt ügyforgalmi adatokhoz aránylag alakult — valóban igen kedvezőtlenül. Tetemes szaporodás mindkét részen. Es a polgáriaknál túlnyomó az emelkedés, szemben úgy az 1891. évi hátralékkal, mint a bűnvádival. 1891-ben a polgári hátrálék volt: 4,392 s 1892-ben: 6,297; tehát majdnem 2 ezernyi nagyobbodás. Bűnvádi pedig: 3,014, kevesebb mint fele a polgárinak, miután elintézendői összege (17 ezer) a bűnvádit (14 ezret) három ezerrel felülmulta. A bűnvádi hátrálék az 1891. évit (2,296) csak 8 százzal haladta meg; dacára annak, hogy az 1892-ki ügybejövetele majd másfél ezerrel nagyobb volt az előbbi évinél. A váltó -kereskedelmi ügyekben, a hová a csőd bányaügyek is soroltatnak, a bejövetel szintén szaporodott: 2 és Va százzal; 1891-ben: 1,613 volt; 1892-ben pedig: 1891 És bár majd 2 százzal több intéztetett el; t. i. 18(1 : 1,437 és 1892. évben: 1,601, a hátrálék még is szaporodott; 1891ben volt: 980 és 1892-ben: 1,270, tehát 10 híjával 3 százzal; mi megfelel annak, hogy itt az elintézendők összege az 1891. évi: 2,417-ről 1892-ben: 2,871-re emelkedett. Úrbéri ügybejövetel ismét kevesbedett; 1891-ben volt 153 s 1892-ben 150, — ez 19 híjával mind elintéztetett — mig 1891-ben 21 volt a hátrálék. K é p v i s e 1 ő-v á 1 a szt ási felszólalás 1892-ben 141 fordult elő, 1891-ben: 308; az év végéig mind elintéztettek. A fegyelmi ügyek szintén szaporodtak; 1891-ben: 540 jött be, mig 1892-ben nem kevesebb, mint: 672, úgy hogy az elintézendők összege: 575-ről 709-re felszaporodott, miért a hátrálék is kissé emelkedett, t. i. 37-ről 54-re. A fegyelmi ügyek forgalmában figyelemre méltók a következő adatok. Az ügyvédek elleni panaszok: 343, a fegyelmi összes bejövetelnek több mint felét tették ki, mig a birák s ügyészek elleniek; 277 egyharmadánál többet. A közjegyzők ellen: 23 s a bírósági hivatalnok ellen: 12. Az elintézések nagyobb része helybenhagyó volt, mert a mellett, hogy az elintézendőkből 244 panaszos ügy ülésen kivül nyert elintézést, a helybenhagyó határozat: 257 számot képviselt. Megváltoztattatott: 58, megsemmisíttetett s feloldatott: 21; kiegészítés 15-ben rendeltetett. Ezen elintézési alakulás a többi ügyeknél következőleg állt elő. A helybenhagyó intézkedések a bűnvádiaknál jóval kisebb számban keletkeztek, mint a polgáriaknál. A 11,102 bűnvádi elintézésben csak: 4,494 volt helybenhagyó ; a polgári: 10,835-ből pedig: 6,515. Megváltoztattatott polgári: 1,916, bűnvádi pedig: 2,106. Megsemmisíttetett polgári csak: 81 ; ellenben bűnvádi : 132. Ellenben a feloldásnak és kiegészítésnek a polgári ügyek nagyobb mérvben voltak kitéve; ezek közül: 219 feloldatott s 259-nél kiegészítés rendeltetett; mig bűnvádi csak: 83 oldatott fel s 230 kiegészítendő volt. Váltó-kereskedelmi ügy 1,601-böl: 1,082 helybenhagya8 oldalra terjed.