A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 26. szám - A feles művelés jogi természete

204 A J szabad tetszése szerint, semmi szabályra se ügyelve. Ez lesz az új eljárás! Bizony az emberek nagyobb része, a birák °/io-ed része olyanok, a kik felügyelet és ellenőrzés alatt tartandók; a kikre nem lehet reá bizni, hogy az ügy fontosságát, lényegét és jelentőségét egyedül, szabad elhatározásuk folytán és a perbeli felek kizárásával határozzák meg; korlátokra van szükség, melyek között a szabadság ne fajulhasson szabadossággá, az alanyi meggyőződés embertelen önkénynyé. Ha a birói kar 9/io-ede volna olyan, a milyennek hiszem annak Vio-edét: akkor még minden nagyobb aggodalom nélkül életbe léphetne a sommás szóbeli eljárás; de midőn megfordítva áll a dolog, roppant nagy garantiára van szüksége ezen szóbeli eljárásnak, a mi meg is volna az új törvény szerint a funktio nyilvánosságában. De ez is valótlan, hiu beszéd. Amint nem lesz képes az új szóbeli eljárás kicserélni a birák u/io-edének jellemét azok Vw-edének jellemével, épen olyan képtelen arra nézve, hogy a társadalom fejlődésének megakasztásával, az üzleti világ rohanásának megállításával, a napról napra sürgősebb egyéni munka beszüntetésével a tárgyaló termekbe csalja az embereket csupán azért, hogy a biró nyilvánosság előtt tárgyalhasson, hogy a birói eljárásnak legyen garantiája. Hát lehetségesnek hiszi ezt valaki manapság ? Hát lehet-e manapság nyilvánosságra számítani a sommís perekben, már tudniillik olyan nyilvánosságra, melyre elmondhatjuk, hogy valódi garantiát képez ? hát hiszi azt az igazságügyi kormány, vagy a társadalomban bárki is, hogy megfelelő kötelező szabályok helyett garantiát nyújtanak majd a polgárok a birói eljáráshoz az által, hogy foglalatosságaikat elhagyva a tárgyalásokra tátogni elmennek-e, mi alatt kereset hiányában felkopik az álluk? de ha lehetséges volna is ma napság ez a nyilvánosságra utalt eljárási garantia, hát nem ezer annyiba kerülne-e ez nemzetgazdaságilag, mint néhány kötelező szabály beállítása, vagy az eljárási módozatok bármelyikének alkalmazása? Hát okos tőrvény ez ? ? ? Ezen törvény országgyűlési tárgyalásánál az igazságügyminister kijelentette, hogy már túlhaladtuk azt az álláspontot, mikor a perjogi reformok nagy jelszavairól, tudniillik a §zóbeliségről és közvetlenségről lehetne tovább is szó és ezen állapot felett örömét fejezte ki. Nagyon fog csalódni bizonyára; mert ezek a jelszavak csak is akkor kezdenek még igazán fülsiketitőleg zúgni, mikor ez az új törvény életbe lép, mely a társadalmi szükségleteknek, a mai kor követelményeinek figyelembe vétele nélkül ajtóstól ront be mult századbeli öltözetében az igazságügyi paloták nyilvánosságtól csendes ártatlan termeibe. A törvénynek két általános nagy vonását tettem birálat Feltéve tehát azt, hogy az orvos is épen ugy tévedhet elmeállapot dolgában, mint a biró, vonjuk meg mindkettő tévedésének felsorolt következményeiből a mérleget. Ha az orvos téved, egészséges bűntettes hosszabb-rövidebb időre tébolydába jut, de büntetését mindenesetre kiállja. Legrosszabb esetben hosszabb ideig van tébolydában, mint lett volna börtönben. Ha a biró téved, elmebeteg egyén börtönbe jut, itt vagy elpusztul ápolás híján, vagy kijutva a börtönből, állandó veszélynek teszi ki környezetét és ha a baj rajta kitör, pusztítani fog mindent. Az egyén érdeke az orvos tévedése esetén nem, vagy csak ritkán szenved csorbát, ellenben a biró tévedése esetén nagyban veszélyeztetve van, mert élete forog kockán. A társadalom érdekét az orvos tévedése épen nem érinti, mig a biró tévedése határozottan a legnagyob veszedemnek teszi ki. A mérleg nem lesz egyensúlyban. Mert egyik felében (a biró tévedése esetén) a társadalom veszélyeztetése és az egyén veszélyeztetése, a másik felében pedig (az orvos tévedése esetén) legrosszabb esetben csakis az egyéni érdek veszélyeztetése van. Melyiknek a tévedése súlyosabb, melyik fele a mérlegnek száll alá? Kétségtelenül a biró tévedésének konzequenciája okoz nagyobb bajt. Ha most hozzávesszük azt, hogy a biró semmit sem ért elmeállapot megítéléséhez, mig az orvos ért, és hogy e szerint tényleg százszor inkább fog tévedni, mint az orvos, láthatjuk, milyen káros következményekkel járhat és jár az az állapot, a melyben a biró felülbírálja az elmegyógyász véleményét. III. Hátra van még néhány felmerülhető ellenvetés megerőtlenitése. Ezek nem vágnak a kérdés érdemébe, hanem csak általános keretben mozognak. Azt fogják mondani, hogy az orvos nem megbízható, mert könnyen megvásárolható. Mindenekelőtt nem látom be, miért volna az orvos inkább megvásárolható, mint bárki más; mi jogosíthat annak feltételezésére, hogy az orvos inkább meg fogja szegni esküjét, miut a biró ? Miből következtethető, oa tárgyává, mielőtt az életbe lépne és hitem szerint kimutattam, hogy a felek érdeke tökéletesen veszélyeztetve van, mind a tárgyalá'snál, mind az Ítélkezésnél a birói karnak adott nagy szabadság miatt és a miatt, hogy a birói cselekvésben nem lesz semmi garantiája. Magas értekezés, jogbölcsészeti mély kutatás helyett egyszerű kifejezéseket és eszmemeneteket tartottam meg, parva sapientia regitur mundus. Á mi pedig e cikkben a birói kar nagy szabadságának korlátozása iránti törekvésemet illeti, bizonyára nem az a szabadság a szálka az én szememben, higyje el minden biró, mert ugy is elég terhesnek ítélem én magam is a birói hivatalt, hanem az a közérdek védelme, melynek őszinte pártolója akarok lenni — vezette tollamat. A feles művelés jogi természete. Irta : Dr. STRICKER ADOLF, csornai ügyvéd. Felső bíróságaink évek óta következetesen tévesen magyarázzák a feles művelés jogi természetét, a mennyiben több izben itéletileg kijelentették, miszerint a felében való művelés iránti szerződés, haszonbéri szerződésnek nem tekinthető, hanem az szolgálat és munkateljesítés iránti egyességet képez, mint ilyen pedig a föld használatához nem ad jogot és ennélfogva a feles művelő sommás visszahelyezést a feles művelésbe adó ellen nem érvényesíthet. Eltekintve attól, hogy ezen felfogás a jogi fogalmak összezavarásából keletkezett, még a szoros jog és igazság követelményeinek sem felel meg. Hogy ez kideríthető legyen, szükséges első sorban a feles müvelés iránti szerződés keletkezési módját és tényleges foganatosítását ismerni; mert ha ezeket nem ismerjük, a téves ítélet elkerülhetetlen. A ki földjét másnak feles művelésre kiadja, az rendesen kiköti, miszerint a feles művelő köteles ezen földet szántani, trágyázni, elvetni, minden szükséges munkával ellátni, a függő termést learatni és a termés fele részét természetben a földet felében adónak átszolgáltatni. A vetőmagot rendesen a feles művelő adja, de néha közösen adják. Mig a feles művelési jogviszony tart, addig a földet kizárólag a feles művelő birlalja, mert kizárólag ő szántja, ő veti be, ő munkálja, ő aratja le termését; ezen jogviszony tartama alatt tehát a feles művelésbe adó a földet nem birlalja. Ezen jogviszonynak észszerű és természetes folyománya, hogy a függő termés közös tulajdont képez mindaddig, mig a learatott termés meg nem osztatott. Ezen közösségen mit sem változtat az, hogy a feles művelő a földnek nem tulajdonosa, hanem csak birlalója. Mert lehetséges, sőt mindennapi dolog, hogy a feles művelésbe adó csak bérlő maga is. Ha pedig a feles művelő a termés felének tulajdonosa, hogy az orvo3 inkább fog a bíróság előtt hamis bemondásokat tenni, mint akármelyik suszter, a ki tanuként szerepel a bűnperben és kinek terhelő vallomása dönti el vádlott sorsát. Esküdtek már tanuk is hamisan, volt már fegyelmi vizsgálat alatt biró is; épen ugy nincs kizárva, de csak ugyanilyen és nem nagyobb mértékben az, hogy az orvos rosszhiszeműleg félrevezeti a bíróságot. Ez ellen ugyanaz a védelmi eszköz van, mint a hamis tanú ellen. Az orvosoknak állítólag »tág lelkiismeretét« — mint ezt a jogászok mondani szokták — korlátok felállításával lehet szűkebbé tenni. Azt is szokták mondani, hogy nem lehet a birótól megvonni a legfelsőbb intézkedési hatalmat, mert az ő kezeiben nyugszik oly sok embernek legnagyobb érdeke: élete, szabadsága és becsülete. Ép azért, mert ezen érdekek oly nagyok, nem lehet őket kitenni annak, hogy a biró járatlanságából (mert elmebetegség dolgában a biró, mint láttuk, járatlan) veszélyeztesse és felettök rendelkezzék oly kérdésben, melyhez absolute semmit sem ért. Legfőbb ellenérv gyanánt szokták felhozni azt, hogy a »bizonyitékok szabad mérlegelésének« elvével ellenkezik az, ha a biró kötve van az elmeorvos véleményéhez. Mindenekelőtt az elmezavar vagy épelméjűség kérdése nem bizonyítási kérdés. A bizonyítás vonatkozik arra, hogy egy bizonyos tényállás kiderüljön és kitudódjék, hogy e tényállást ki követte el. Az, hogy az az egyén, a ki a tényállásban mint cselekvő alany szerepel, elmebeteg-e vagy nem, már nem tartozik a bizonyítás kérdéséhez. De hát ez egészen mellékes. Ez felfogás dolga és vitás lehet. Feltéve, hogy csakugyan beleütközik ez a »bizonyitékok szabad mérlegeléséinek elvébe, ez csak azt mutatja, hogy a »szabad mérlegelés« elve nem mindig jó és helyes, hanem hogy vannak esetek, a hol a szabad mérlegelés csak hátrányos volna. Mert a ..bizonyítékok szabad mérlegelésének elve« is csak ugy keletkezett és állíttatott fel, mint minden más elv: számos egyes esetből látták, hogy helyes és kívánatos volna, ha a biró szabadon mérlegelhetné a bizonyitékokat, tehát kimondották tételként, hogy a bizonyítékok szabad mérlegelésére szükség van. Ha most azonban