A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 25. szám - Az előzetes eljárás reformja. Folytatás

199 és jól kidolgozott felebbezést irtam s a melynek munkadíját az akkori vásárhelyi tábla 2 frtban szabta meg. No ekkor felebbeztem, mert tudatában voltam annak, hogy egy derék munkát végeztem, melyre büszke lehetne — kicsiben — bármelyik jogász. ÉS a Curia mit határozott? Azt, hogy a tábla Ítéletét helyben hagyta és pedig, mert ^különös tekintettel volt az átnézett ügyvédi muukálatra«. No ez a határozat a derék munkára helyezett büszkeségemet megsemmisítette; másfelől gondolkozóba ejtett, hogy helyesen eombinálni képes vagyok-e az ügyvédi munka milyenségét illetőleg; végül elhatároztam akkor, hogy ügyvédi költség miatt rekurálni többé soha sem fogok, különösen, mert az ügyvédi munkának valódi becsét sem ismerem jól; lám a bíróság egyező akarattal másként ítél, mint én. Pedig az ügyvédi költség miatt nem kicsi kalamitás környékezett többször ; volt nevezetesen olyan eset is, hogy a biró díjnokot bízott meg egy biztosítási végrehajtás foganatosítására, hol magam volram személyesen jelen és liquidált a dijnokjának 6 frtot, n kera az ügyvédnek 2 frtot; bár a bíróval jól voltam, házánál vele sakkozva alázatosan viseltem magam akár csak :•. hetese ; az utcán, a társadalomban elsőbbséget adva neki apportiroztam ; de — a bíróság előtti tárgyalásoknál a becsületes ügyvédi hivatás függetlenségével koppantottam a körmére, ha úgy kellett. Bizony, erre az éles distinctióra szüksége is van minden ügyvédnek (habár vele az ügyvédi munka becsét kitudni manap ság nem is lehet) és intem az ifjúságot, hogy a ki a mathematikát és a filozófiát szereti, az ne legyen azért mérnök avagy tanár, hanem legyen ügyvéd; de más aztán ne is legyen, mert bölcs számítás mellett is mindig a legnagyobb erénynek marad a türelem. A jelen esetben liquidált 12 frt 36 kr. költségből a fuvaros követelt két napra 10 frtot, az elöljáróság fölvett 2 frtot, helyettesem két nap alatt élelem és szállás fejében elköltött 2 frtot, a jegyzőkönyv bélvege 36 kr., ez összesen 14 frt 36 kr. Ez összeg, ha a kiküldöttnek kiadtam a 10 frtot, — pedig kiadtam — sehogy se telik ki -a liquidált összegből; hogy én mint képviselő ügyvéd, kinek semmi fix jövedelme nincsen, egy krajcárt se kapok, a kiküldött segédtelekkönyvvezetö pedig kap ugyanakkor Í0 frtot tisztán, azonkívül minden primán a fix fizetést, az semmit se határoz, de még az sem. ha ráfizetek az efféle commissióra, költségért felebbezni úgy se felebbezek soha és most se felebbeztem; de midőn az előljáró a megyei szabályrendeletben meghatározott 60 kr. helvett 2 frtot vett fel, midőn a fuvaros 10 frtot követelt, a midőn őket a megliquidált összegből annak csekélysége miatt kielégíteni képes nem voltam : akkor beütött a csőd és még a magam terhére egv kérvénynyel szaporítottam a költséget, melyben arra kértem az eljáró bírót, hogy a végrehajtással felmerült költséget címeik szerint kegyeskedjék törvényesíteni, mert különben az ökölharc menten beáll. Nagyon természetes dolog, hogy a bíróság arra való, mikép elébe folyamodjunk s az által a mai modern világban kerüljük ki az ökölharcot: no de az eljáró biró nem így gondolkozott, kérvényemet visszalökte végzésével, ellene alkalmazott felfolyamodásomért pedig 50 frt erejéig bírságolt meg a tábla. Ez a felfolyamodás az a »merőben alaptalan« beadvány. Hogy az elsőfokú eljáró bírónak szálka az a szemében (így beszélt), hogy az ügyvédnek háza van s neki nincs, hogy az ügyvédekről általában s talán kivétel nélkül úgy gondolkozik, mint a Nyúzó Mihály sírjánál álló temető-látogató, ki meg nem foghatja, hogy Nyúzó Mihály ügyvéd és egy becsületes ember egy személy lehessen : az a fenhéjázáson kivül irigységnek nevezhető emberi gyengeségből származik s azért ad 10 frt tiszta hasznot a nem ügyvédnek ugyanakkor, mikor az ügyvédet megkárosítja. Hogy a sakkozó biró hasonló eljárásának okát bárki megtalálhatja annak azon nagyfokú elbizakodott gőgjében, melylyel az ügyvédet nemcsak a polgári társadalomban, hanem még hivatalos functiójában a bíróságnál is megalázni akarja: az is bizonyos. Hogy a felső bíróságnak az az ügyvédkényeztető eljárása, melylyel az ügyvédet nyomorult helyzetében terhes birsággal sújtja s vagyonilag veszélyezteti, melylyel továbbá megfojtani igyekszik az ügyvéd becsületes, jóhiszemű önérzetét akkor, mikor munkájának értékéből lelket sebző gúnyt csinál : ezen eljárás sem vezethető egyébre vissza, mint közönséges bosszúra, mely esetenként feléled minden olyan kényelmes felső bíróban, ki semmiségnek veszi a sérelmes sérelmét, semmiségnek minden esetre a tekintetben, hogy az ő kényelmét ne háborgassa, minélfogva a rekurálók elijesztése képezi egyik lényeges subjectiv törekvését. Irigység, gőg, bosszú . . ., de még ki tudja hányféle egyéni gyöngeségek szerepelnek az ember-biróban, pedig ma még csak eo-y döntvény van s cs k az egyszerű bírságolás áll bírói önkény alatt és igy egészen lényeges nagy károkat nem tehet ; de mikor az új törvény életbeléptével a bizonyítékok szabad kritikája mellett a polgárok összes vagyonára, lelkületére reá fog nehezedni ez a különféle érzelmű emberi gyarlóságokból fakadó s törvény által felbiztatott bírói önkény: akkor fog ez az én mostan gyengén festett képem óriási alakban fölmeredezni és torzalakként úton-útfélen kisérteni. Én ezt hiszem és vallom. Isten engem úgy segéljen! Kalotaszegi úgy ved. Irodalom. Káiilány (xéza, szegedi kir. táblai biró előfizetést »T e 1 e kkönyv, Birtokrendezés, Telekkönyvi átalakítás, Betétszerkesztás« című munka második kötetére hirdet. Eme, körülbelül 90 nyomott ívre terjedő második kötet ugy van nyomva, hogy négy külön beköthető könyvet képez. Az első könyv 12 rajzzal és számos mintával 54 nyomott ívnyi terjedelemben, kimerítő magyarázatokkal tartalmazza a birtokrendezésekre (legelő-, erdő- és nádaselkülönitésre, tagosítás é3 arányosításra) vonatkozó összes törvényeket rendeleteket az új utasítással és felsőbirósági határozatokkal együtt.; továbbá az úrbéri kárpótlásra és örökváltságra, a szölődézsmaváltságra, az irtványokra, a telepitvényekre, az ital mérési jogra és ennek kártalanítására, a catasterre, a catasteri fölmérésre és a földadó-cataster nyilvántartására vonatkozó törvéuyeket, rendeleteket és utasításokat a szükséges terjedelemben, valamint az erdőtörvényt és a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezése tárgyában keletkezett törvényeket. A második könyv számos mintával 6 nyomott ívnyi terjedelemben kimerítő magyarázatokkal tartalmazza a telekkönyvi átalakításra vonatkozó összes rendeleteket és utasításokat. A harmadik könyv tartalmazza a betétszerkesztésre vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket az új utasítással együtt. Végre a negyedik könyv, mint függelék, tartalmazza az 1869 : IV.; 1871 : VIII. és IX.; 1876 : XVI.; 1890 : XXV. és 1891 : XVII. törvénycikkeket; továbbá az 1891. aug. ll-én 4,192. sz. ; 1891. aug. 12-én 4,214. sz. ; 1891. dec. 4 én 45,036 sz. és az 1892. febr. 4-én 4,030. sz. a. kelt igaz ságügyminiszteri rendeleteket, valamint — ha június hónap végéig közzététetnek — a fizetési meghagyásokra és a sommás eljárásra vonatkozó új törvényeket. A munka ára 6 frt, mely közvetlenül szerzőhez Szegedre küldendő. A legmelegebben ajánljuk a könyvet a jogászközönség figyelmébe. [dr.r. /.) Az előzetes eljárás reformja. Irta: dr. Baumgarteu Izidor. Külön lenyomat a Büntetőjog Tárából. Budapest, 1893. 8°. 162 11. Ára 60 kr. (Folytatás.) Szerző ezen újjászervezést elh'bázottnak találja. A baj kútforrása nem az előzetes eljárás inquisitorius jellegében rejlett, mert nyomozni csak inquisitorie lehet, hanem azon illetéktelen befolyásban, melyet a vizsgálat eredménye a tárgyalásra gyakorol. Ennek épen ellenkezőjét eredményezi a tervezett reform. Vitás, de határozott igény fölött lehet tárgyalni, de homályos tényállást vitatkozás utján tisztába hozni lehetetlen, sőt épen azon esetek, melyekben a vizsgálat során előzetes kérdés felett dönt a biró, a priori kizárják a discussio lehetőségét. Lesz-e vizsgálóbíró, a ki valakit megidéz annak tisztába hozatala végett, vájjon kell-e őt letartóztatni, nála házkutatást foganatosítani, vagy foglalást eszközölni ? A contradictorius eljárás itt tehát arra szorítkoznék, hogy a biró által szükségeseknek talált vizsgálati cselekményeknél a felek is jelen lehetnek, kérdéseket s megjegyzéseket tehetnek, vagy vizsgálati cselekményeket javaslatba hozhatnak. A vizsgálóbíró itt is megtartja nyomozó szerepét, mely elvileg elválaszthatlan a vizsgálat előkészítő jellegétől. A vizsgálati fogságot s egyéb kényszer-rendszabályt proprio motu is elrendeli. A bizonyítékok felvétele nemcsak előtte, hanem általa is történik; az ügyész s védő kérdezési s inditványozási joggal bírnak. Egyszerű, könnyen áttekinthető ügyekben a contradictorius vizsgálat fölöslegessé tenné a tárgyalást, bonyolódottabb ügyben az ügyész s védő jelenléte üdvös hatással lenne azon félreértések felderítésére, melyek a vizsgálóbírónak a terhelt vagy tanúval való ellenőrizetlen érintkezése folytáu a vallomás tartalmára nézve nem ritkák. Es hasznára volna az ügyésznek is, ha már itt ismerkednék meg bizonyítási anyagával. Ezen előnyökkel szemben azonban terheltre nézve azon hátrány járna, hogy az ügyész, ki ma bizonyos fokig közömbös a vizsgálat eredménye iránt, a védő jelenléte által egyoldalú pártállásba sodortatik; a vádhatóság s a bíróság képviselői állásuk s feladatuk közösségénél fogva egymást támogatnák ; védője pedig a defenzív álláspont hátrányai alatt szenved, azaz indítványt s kérdést oly körülmények felderítésére tesz, melyek a védencének terhére rótt büntendő cselekmények feltevésével össze nem egyezhetők s csak az ügyész indítványát, illetve a vizsgálóbíró végzését veheti irányadónak. Pedig a vizsgálat folyamán az impulalio jellege gyakran változik ; ezen esetekben, vagy ha ugyanazon delictum súlyosabb jelleget ölt, a vizsgálat mindazon megállapításai, melyekből más, mint az eredeti indítványban megjelölt cselekményre következtetést vonni, a védői közreműködést nélkülözni fogják, a vádtanács vagy ítélő bíró szemében mégis ugy fognak feltűnni, mintha a contradictorius eljárás eredményei volnának s az Ítélethozatalra még nagyobb befolyást fognak gyakorolni, mint a mai vizsgálóbíró feljegyzései. Ha még tekintetbe veszszük a terhelt nek teljes képtelenségét az ügyfél jogainak gyakorlására, a fölényt, melyet az ügyész sok esetben a védő felett gyakorol, ugy az elvi aggályokon felül, a védelem érdeke is harcol a vizsgálatnak ezen újabb szervezési módja ellen. A contradictorius tárgyalás az előzetes eljárás során csak akkor érezhetné ép ugy előnyeit, mint hátrányait, ha a felek közreműködése minden vizsgálati cselekménynél kötelezővé tétetnek; ez azonban feltételezi az ügyészi kar létszámának megháromszorozását s a vádhatóság képviselőivel egyformán dotált államilag szer-