A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 23. szám - Az előzetes eljárás reformja

182 A JOG. pedig annak százszoros összegében állapítandó meg.t A szöveg többi része változatlanul marad, a harmadik bekezdés pedig egészen kihagyandó. Makvalvay Géza ajánlja, hogy a szakaszba az útadó is felvétessék. A szakaszt a módosításokkal együtt elfogadták. Az 5. §-t Remete Géza és Teleszky államtitkár felszólalása után változatlanul elfogadták. A 6. §-nál Möhay Sándor : T. ház! E szakasz meghatározza azt, hogy a felek a perbeli cselekményeket személyesen, vagy meghatalmazott által végezhetik s ha meghatalmazottakat kivannak nevezni, annak ügyvédnek kell lenni, kivéve e szakasz 3. és 4. bekezdésében megállapított személyek kategóriáját, a kik részint rokonsági, részint alkalmazottsági viszonyban állnak a peres féllel. A 7. §. 7. kikezdése azután bizonyos szankciót kíván fűzni ahhoz, ha valaki ily minőségben lép fel meghatalmazottul és késó'bb kitűnik, hogy e minőség valóban nem forgott fenn. Itt azonban már csak a két kategória elseje van felemlítve, az alkalmazottsági viszony pedig nem, E hézag pótlása végett ajánlom elfogadásra .i múdositványt, hogy a szakasz bekezdésének elsó' sorában az 1. pontra hivatkozás mellé, beszurassék a 2. pontra való hivatkozás is. M é r e y Lajos azt panaszolta fel, hogy a magyar állam nem gondoskodik az ügyvédekről, hogy azok megélhessenek. Mit vétett a magyar ügyvédi kar a magyar államnak ? Gondoskodnia kell, hogy képviselettel csak ügyvéd legyen megbízva. Az ügyvédi kar adta a hazának Kossuth Lajost és Deák Ferencet. Nehéz szivvel bár, de a ministerelnök ellen kell nyilatkozatot tennie. A ministerelnök egyik beszédében bélyeget ütött Magyarország 4,000 ügyvédjére azzal, hogy bizonyos visszaéléseket tulajdonított az ügyvédi karnak. Ajánlja, hogy több ügyben a kötelező ügyvédi képviselet mondassék ki. Teljesen új szöveget ajánl a javaslatra vonatkozó rész helyett. A vitát bezárták. Szilágyi Dezsü igazságügyminister: T. ház ! Csak röviden óhajtok nyilatkozni ezúttal, mert azokat az ellenvetéseket, melyeket az előttem szóló t. képviselő' ur felhozott, nem tartom alaposaknak. Mindenekelőtt abban, a miben a ministerelnök ur szavaira méltóztatott hivatkozni, az ügyvédi karra semmi sértés nem foglaltatik. Mert mit mondott a ministerelnök ur ? Azt mondta, hogy igenis a jövedéki kihágási büntetések szigorittattak, mert felek részéró'l számos panasz érkezett a pénzügyi hatóságokhoz, hogy a bélyeget az ügyvédek nem ragasztották fel az illető' aktára. (Felkiáltások a szélsőbalon : Meg kell mondani az esetet!) Hát azt méltóztatik gondolni, hogy ezzel Magyarország 4,0l)0 ügyvédje gyanúsítva van ? Akkor nem a ministerelnök ur, hanem a t. képviselő ur, akarata ellenére, gyanúsítja az ügyvédeket, mert hiszen visszaélés minden téren történik. Hát mikor a ministerelnök ur pl. a dohánycsempészetről beszélt és azt mondotta, hogy a dohánycsempészetre a felügyeletet és a büntetéseket szigorítani kell, | vájjon ezzel Magyarország 1G millió lakosát csempészettel gyanúsította. (Derültség és tetszés.) T. képviselőtársam nagyon jól tudja azt, hogy sem a ministerelnök ur, sem senki az ügyvédi kart, mint ilyent, bárminő visszaéléssel, « mi az ő foglalkozásához forrva volna, gyanúsítani nem akarta ; még ugy sem nyilatkozott az ügyvédi karról, a hogy pl. a t. képviselő ur nyilatkozott holmi jöttment iparossegédekről. (Felkiáltások a szélsőbalon : Nem azt mondta! A zugirászokra mondta !) Mind a kettőt emiitette. (Felkiáltások a szélső baloldalon : De csak a zugirászokra mondta !) Engede'met kérek, egyetlen egy osztály sincs, a mely tisztességes, derék foglalkozást iiz, még kevésbbé, a mely tudományos foglalkozást iiz. a melyet általában vádolni lehetne. Hanenv igenis, itt vádak hozattak fel, a — fájdalom — tagadhatatlan visszaélések és visszaélők ellen, a müvének minden osztályban fordulnak elő, de a mely visszeéléseket itt pártolni, vagy szépítgetni bizonyára senki sem akar. Az ügyvédi kényszer kérdése meg lett vitatva a jogügyi bizottságban, s ez némileg a nézetek összeegyeztetésének eredménye. De nagyban téved t. képviselőtársam, ha nem látja azt, hogy a jelenlegi állapottal szemben aagy előmenetel és nagy javulás van. Igazságosan mérlegelve a dolgot, ezt el kell ismernie. Kik azok, a kik itt föl vannak jogosítva, hogy sommás perekben a bíró előtt képviseljék a félt ? Hogy nagy vonásokban beszéljek : először a rokon Remete Góza : Micsoda rokon ? A sógor is ? Szilágyi Dezső igazságügyminister : Figyelmeztetem t. képviselőtársainat, hogy a sógor nem rokon és a rokon nem sógor. Miben van különbség a közt, a mit a t. képviselő ur javasol s a mit a bizottság megállapított ? Abban, hogy a bizottság javaslata megengedi, hogy a gazdatiszt gazdáját, a kinél állandóan alkalmazva van, a sommás bíróság eló'tt képviselhesse. Ez ma is meg van, e lehetőség az osztrák törvény szerint is, a melyet t. képviselőtársam felolvasott, létezik. Mert az lehet 24, éves és jól lehet értesülve a per tárgyáról, egyebet pedig az sem kiván. Tehát vigyázzunk, midőn az ügyvédek érdekében jót akarunk tenni, nehogy tulmenjünk a határon, a miből sem anyagi, sem erkölcsi előny nem származnék, hanem igenis, a mi ellen annyiszor és néha joggal panaszkodnak, az ellenszenv és az előítélet növekedése az ügyvédek ellen. Az apró ügyeknek meg vannak a maguk szükségei. Eddig a törvény mindig biztosította azt, hogy apró ügyekben a gazdatisztet az illető birtokos, az iparos és kereskedő pedig segédjét küldheti el a bírósághoz az ily ügyekben. Akarjuk most ezt tőlük elvenni ? Akarjuk ezáltal azt a szint vonni magunkra, hogy ez apró ügyeket arra akarjuk felhasználni, hogy a közönség kényszerítve legyen — mert a maga érdekében úgyis megteszi — minden apró ügyben, melyet maga vagy kiküldöttje is elvégezhetne, ügyvédhez fordulni ? Nem volna ez helyes s nem volna jó sem anyagilag, sem erkölcsileg az ügyvédi karra és ne is méltóztassék ezen szempontból érvelni, mert épen azok az ügyvédek, a kik a jogügyi bizottságban voltak, nagyon appreciálták ezt és a törvény diszpozícióját helyesnek tartották. Ezért nem is akarom ezt tovább fejtegetni. Már most ezeken kivül. t. i. a rokon, az iparos, vagy kereskedösegéd, vagy a gazdatiszttel való képviseltetés esetein kiv ül, még csak egy esete van a meghatalmazott által való képviseltetésnek, t. i. az, hogy ha a bíróság székhelyén nincs ügyvéd, vagy ha van, akadályozva van. Itt lényegben egyetértünk ; (Egy hang bal felől : Olyan hely nincs!) meg lehet, hogy nem sok van, de mégis van. Itt igenis azt, hogy a meghatalmazott csak magyar honpolgár lehessen, igen szívesen beleveszem a javaslatba és ennélfogva magam indítványozom, hogy a 7. §. 3. pontjában a második mondat így szóljon : »ha az elöljáró biróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak : a képviselettel bármely hon polgársággal bíró önjogu férfi megbízható* stb. (Egy hang a szélsőbalon : Hát a rokon lehet nem honpolgár ?) Igenis lehet, mert ha pl. a képviselő urnák egy testvére kimegy az országból és lesz osztrák, vagy rémet, vagy francia honpolgár, aztán bejön egy nyáron tartózkodni t. képviselőtársamnál: azért, hogy idegen honpolgár, mégis csak testvére t. képviselőtársamnak, és ha nem járhatna el maga valamely ügyében, elküldhetné őt, hogy képviselje. Itt tehát ez a megszorítás nem szükséges. A mi az iparossegédet és a gazdatisztet illeti, ott a súlypont azon a viszonyon, azon az összeköttetésen van. Ho ;y ilyen viszony mellett a meghatalmazást kérdésnél vizsgáljuk, hogy honos-e vagy sem, nem célszerű. A dolog természete azt hozza magával, hogy azok legtöbb esetben csakugyan honosak lesznek, de a. garancia nem ebben fekszik, hanem a köztük levő állandó, szilárd viszonyban. De hogy valaki át ne sétálgasson a határon és ne képviselhessen ott, a hol ügyvéd nincs, erre igenis célszerű lesz az emiitettein beleszurás. Különben pedig kérem a t. házat, hogy azzal a betétellcl, a mit indítványoztam, méltóztassanak a szakasz szövegét elfogadni. P o 1 ó n y i Géza a minister módosításához szólani akar. Elnök konstatálja, hogy a házszabályok értelmében módosítást beterjeszteni a vita befejezése után nem lehet. P o 1 ó n y i Géza kijelenti, hogy ő a házszabályokhoz kiván szólani. Maga is azért beszél, mert a módosítást el akarja fogadni, illetve kiegészíteni. Kár volna ezt a hasznos módosítást elejteni, csak azért, mert egy kis formahiba forog fenn. Horváth Gyula sem lát akadályt arra, hogy a módosítás elfogadtassék. Nincs egyébről szó, mint Mérey indítványának módosításáról. Ez pedig a vita bezárása eló'tt nyújtatott be. E fölött pedig határozhat a ház. Ugrón Gábor csatlakozik Horváth Gyula nézetéhez. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Én itt a kérdés feltevéséhez bátorkodom szólani. Bevallom, t. ház, hogy az a módositvány, a melyet beadtam, idején kivül adatott be, mert a vita berekesztése után sem indítványt, sem módositványt beadni nem lehet s ennélfogva igen természetesen az elnök ur enunciációj.íba belenyugszom. Igaz, hogy ez a módosítás részben egyezik azzal, a mit Mérey képviselő ur javasolt, de csak részben és ez, mint oly valami lett általam formulázva, mely a szövegbe volna beilleszthető s mint ilyen, önálló. A. tartalma egyezik, de minthogy — beismerem — idején kivül tétetett fel, belenyugszom az elnök ur enunciójába, hogy ez szavazásra ne bocsáttassék. Elnök ismételten konstatálja, hogy a házszabályok nem engedik meg a javaslat tárgyalását. Különben a háznak módjában van késó'bb határozni a kérdés fölött. A ház a szakaszt változatlanul elfogadta. Az elnök prepozíciójára a ház ezután elhatározta, hogy holnap fu'ytatja a sommás eljárásra vonatkozó javaslat részletes tárgyalását. (Vége köv.) Sérelem. Elévülés — a Curia hátralékai miatt. (A kbtk. 31 §-a) Beszéljenek maguk a tények. Az újvidéki kir. törvényszék 1891. évi november lO-én 3,369. sz. a. kelt ítéletévé! hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Csarnits M'aden bűnügyével való összefüggésben Csarnics Lázárt a kbtk. 46 §-ába ütköző kihágás miatt 30 frt pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére három napi elzárásra ítélte. A szegedi kir. Ítélőtábla 1892. évi május 9 én 338. sz. a. kelt ítéletével az első biróság ítéletét helybenhagyta. Ezen ítélet 1892. szept. 14-én lett a vádlottaknak, tehát Csarnics Lázárnak is kihirdetve s nyolc napon belül felterjesztve. A m. kir. Curia 1893. április 5 én 9,147/892. sz. a kell ítéletében a kihágásra nézve következőleg döntött: »Tekintve, hogy Csarnics Lázár II. r vádlott ellenében a kbtk. 46. §-ára alapitott hatóság elleni kihágás vádja forog fenn, tekintve, hogy kihágásokra vonatkozólag büntető eljárás megindítása a kbtk. 3l. §-a szerint 6 hónap alatt elévül, annálfogva és figyelembe véve, hogy Csarnics Lázár vádlott ellen 1892. é v i szeptember 14-től a mai napig a biróság (értsd a kir. Curia) részérőimi intézkedés sem történt: a Csirnics vádlott ellen foganatban levő bűnvádi eljárás a közbenjött elévülés miatt megszüntettetik.« A m. kir. Curia kétségtelenül helyesen határozott az alaki elévülés kérdéaébon, mert a bíróságnál felszaporodott hátralékok lugyőzhetetlensége a törvény világos intézkedését meg nem szüntetheti. De másrészt nyilt kérdés marad, vájjon akkor, a midőn az első biróság hasonló esetben fegyelmi vizsgálattal megfenyegettetik, a m. kir. Curiának s egyáltalán a felső bíróságnak a kihágási ügyeket nem-e praeferens elintézés alá kelleuo vennie } Videat praetor! Venis. Irodalom. (dr. r. I.) Az előzetes eljárás reformja. Irta: dr. Baumgarteu Izidor. Külön lenyomat a Büntetőjog Tárából. Budapest, 1893. 8°. 162 11. Ára 60 kr. A bűnvádi eljárás tervezete készen áll, nemsokára lesz alkalma ugy a szakférfiaknak, mint a képviselőház igazságügyi bizottságának ezen korszakot alkotó miivel behatóan foglalkozni. A reform ezen annyira elhanyagolt téren, a hol még ma is a teljes birói önkény uralkodik, küszöbön áll s teljes eUsmeróst érdemel mindenki, a ki ezen anuyira égető reformhoz csak egy mákszemnyivel is hozzájárul s ugy az elmélet, mint a gyakorlati téren tett tapasztalatait rendelkezésre bocsátja. * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyi tuok a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőiig.