A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 21. szám - Felsőbiróságaink elvi határozatai

84 A JOG. ugyanis és dr. L. László maga sem vonja kétségbe azt, hogy a vád alapjául szolgáló kifejezései alkalmasak arra, hogy az azokban foglalt állítás valósága esetén a magyar királyi kormánytagjai ellen bűnvádi eljárás vagy közmegvetés okául szolgáljon. Ép oly kétségtelen az is, hogy dr. L. László gyilkosság bűntettének kísérlete miatt vádolt Ö. István bűnügyében nem mint vádlott vagy mint gyanúsított fél, hanem mint tanú hallgattatott ki s ezen körülményt nemcsak a kihallgatásáról felvett 4. sz. jegyzőkönyv tartalma és címe, s nemcsak T. Kálmán törvényszéki bírónak, mint az ügy vizsgáló birájának a kir. törvényszék előtt a végtárgyaláskor tett nyilatkozatai, hanem az ugyanazon ügyben vádlott-társként kihallgatott B. Györgynek 1892. márczius 13-án felvett jegyzőkönyvben foglalt vallomása is igazolja, mely vallomás egyedüli alapja volt L. László kihallgattatásának, mely vallomás tartalmának a L. László kihallgattatásáról felvett jegyzőkönyv tartalmával való egybevetése semmi alapot sem nyújt azon feltevésérc, hogy L. László amaz ügyben vádlottként lett volna megidézve és kihallgatva. Ezen körülmény folytán L. László azon ügyben ügyfélnek tekintendő nem lévén, cselekményének elbírálásánál a btk. 266. §-a egyáltalán nem alkalmazható; de a törvény most hivatolt §-a vádlott védelmére semmikép sem szolgálhat, mert ha valóban gyanúsított vagy érdekelt fél gyanánt lett volna is kihallgatva, minthogy a vád tárgyát képező nyilatkozatai nem az ügyre, vagy az ügyfelekre vonatkozó, hanem kétségtelenül az ügyön kivül álló legfőbb állami kormányhatóság meggyalázására célzó rágalmazást tartalmaznak, cselekménye mindenesetre a törvény szerint büntetendő rágalmazásnak volna tekintendő, mivel a btk. 262 §. rendelkezésének semmiesetre se lehet célzata, hogy az egyesek sem az ügyben felmerülő tényekből, sem más körülményekből nem következtethető valótlan állításokkal az igazságszolgáltatás bármely terét gyűlöletüknek vagy bármely emberi gyarlósági szenvedély, vagy számításból eredő célzatos nyilatkozataiknak kifejezésére mint kedvező alkalmat nyilvánosan felhasználhassák s a törvény leple alatt különben büntetendő cselekményeket büntetlenül elkövethessenek. Azon alkalom, melyet L. László rágalmazó nyilatkozatának közzétételére felhasznált, egész mértékben nyilvánosnak tekintendő azon mód által, melylyel a m. kir. kormányt súlyosan rágalmazó nyilatkozatát köztudomásra juttatni kívánta. Mert egy tanúkihallgatási jegyzőkönyv nyilvános mindazok előtt, kik a vonatkozó ügy megtekintés1 re mint ügyfelek és azok képviselői jogot nyernek ; nyilvános mindazon hivatali közegek előtt, kiknek kezén az ügyiratok az ügykezelés külön szakaszain és a törvénykezés minden fokán át megfordulnak ; nyilvános a közönség előtt, mely a jegyzőkönyv tartalmáról nyilvános tárgyalás folyamán értesül s hogy dr. L. László éppen e nagy nyilvánosságra számítva tette nyilatkozatát, azt igazolja a vizsgálóbíró azon állítása, hogy nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vételét különösen követelte, bebizonyithatónak mondva oly állításait, melyeknek alaptalanságát magasabb műveltségétől feltételezhető belátása folytán tudnia kellett, még ha azt más állította volna is. És hogy cselekménye mennyire célzatos volt, azt igazolja azon körülmény, hogy rágalmazó állítását később ezen ügyben történt kihallgatásakor is fentartotta, igazolja a sajtóbirósági eljárás tárgyát képező azon cselekménye, mely szerint a Laczfaluban 1892. július 6 ára gyűlést hirdető, 1892. július 2-án kelt felhívása ugyanazon gyanúsításnak ismételten s még nyilvánosabban kifejezést ad s igazolják azon köztudomású szónoklatok és hírlapi közlemények, melyek vádlott gyanúsításának némi részben a haza határain túl is kifejezést adtak. A feltüntetett körülmények szerint dr. L. László a m. kir. kormányt a büntetőtörvény 258. és 262. §. szerint büntetendő nyilvános rágalmazással bántalmazván, a hivatolt törvényszakaszokba ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek kellett őt kimondani Minthogy azonbau a vádlott által védekezésül felhozott azon körülmény, hogy a P. Zsigmond ellen Ö. István által elkövetett dynamit-merénylet történte után némely tévesen értesült hírlapok ellene kedélyét izgató, gyanúsító közleményeket hoztak, köztudomású dolog s azért vádlottnak azon védekezése, mely szerint tettét az emiitett hírlapi közlemények által izgatott nagyfokú ingerültségében követte el, figyelmen kivül nem hagyható : ezen körülményeknek, vádlott büntetlen előéletének s a rágalmazó nyilatkozat visszavonásának enyhitő okul vétele folytán, büntetése a btk. 91. §. figyelemben tartásával az ítélet rendelkezése szerint volt kiszabandó. A debreczeni kir. itélő tábla : (1893. február 22-én 604.) a kir. törvényszék ítéletét részben megváltoztatja, dr. L. László vádlott fogházbüntetését négy hóra, a pénzbüntetést pedig 300 forintra emeli fel, ezzel a változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: Helybenhagyandó volt a kir. törvényszék ítélete vádlott bűnösségére és a vádbeli cselekmény minősítésére nézve, a sajtóbirósági eljárás tárgyára és a Laczfaluban megtartott gyűlésekben történtekre vonatkozó, mint a jelen bűnügyhöz nem tartozó, épnek anyagába fel nem ölelt s igy helyt nem fogható indokolás mellőzésével egyéb vonatkozó indokai alapján és azért, mert vádlottnak az a védekezése, hogy korábban más ügyben való meghurcoltatás és a személyét támadó hirlapi közlemények okozta, izgatott kedélyállapotban alaposan vélelmezhette azt, ho°-y ezúttal is politikai szerepléséből folyó üldözés esete forog fenn°s vádlottként idéztetett a vizsgálóbíró elé s mint ilyen a vád alapjául szolgáló gyanúsítást felvilágositás nyerés végett kérdésbe helyezte, megcáfoltatik az Ö. István-féle bűnügyben vizsgálóbíróként működött T. Kálmán vallomásával, mely szerint vádlottat mint tanút idézte meg s megjelenése után előtte azonnal kijelentette, hogy tanuképen lesz kihallgatandó, mely körülményt különben maga vádlott is beismerte, továbbá a vizsgálóbíró azon vallomásával, hogy vádlott annak ellenére, miszerint a vizsgálóbíró által figyelmeztetett, hogy a jelen vád tárgyát képező kijelentései az ügyre nem tartoznak, követelte ezeknek jegyzőkönyvbe vételét. De megcáfolja vádlottnak fennebbi védekezését az is, hogy midőn már a panaszolt rágalmazás miatt feleletre vonatott, rágalmazó állításait még akkor is fentartotta, sőt az államkormány intézői részéről személye ellen irányuló rendszeres üldözést hangoztatta : ebből folyólag tehát vádlott ellen a magyar kormány tagjai sérelmére irányuló szándékosság minden kétségen felül áll. Nem szolgálhat vádlott mentségére és büntetlenségére, védelmében hangoztatott nagyfokú izgatott kedélyállapota, mely a korábban ellene folytatott és felmentésével befejezett bűnügyben való meghurcoltatásban és a fernezelyi dynamit-merényletből folyó'ag személye ellen a sajtóban felmerült gyanúsításokban leli vádlott szerint természetes indokát, mert akár volt eme felindulása indokolt, akár nem, arra fel nem jogosíthatta, hogy az államkormány intézőinek magánjellemét és hivatalos eljárását rágalmazó módon megsértse. Vádlott büntetése azonban a fennebb meghatározott mértékre azért volt felemelendő, mert vádlott büntetlen előélete, mint egyedüli enyhitő körülménynvel szemben súlyositékot képeznek, hogy mint fennebb kifejtetett, vádlott a vizsgálóbíró által arról értesítve, hogy mint tanú hallgattatik ki s figyelmeztetve, miként a vád alapjául szolgáló állítása a dologra nem tartozik, kívánta annak jegyzőkönyvbe vételét, hogy továbbá, habár e helyen is elfogadtatott, miként vádlott a fennebbiek szerint első izbeu való állítását izgatott kedélyállapotban tette ebbeli kijelentését, e miatt való feleletre vonatása alkalmával is fentartotta akkor, a midőn idő multával az ügy állásáról felvilágosítást szerezhetett s izgatottsága lecsillapodhatott, végre hogy magasabb műveltségénél fogva felfoghatta és tudhatta állításának horderejét s ennek következményeit. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete indokainál fogva helybenhagyandó volt stb. A ni. kir. Curia: (1893. május 2-án 4 197.) a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik indokainál fogva. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,809. Ha a vevő a megvett ingatlanra vonatkozólag meg az eladó által kötött szerződéseket is átvállalván, azok lejáratával a bérlök részérül meghatározott értékű termények kiszolgáltatását is igényelheti, a százalékos vételi illeték a vételár teljes összege, esetleg az ingatlan törvényszerű legkisebb értéke alapján jizetendö. Ily esetekben tehát nincs helye annak, hogy a vételárnak a bérlök által kiszolgáltatandó termények értékének megfeletö része után csak az ingóságok adás-vevéseért járó fokozatos illeték Írassék elő. {i8g2. évi 7,854- sz.) 1,812. Ipartestületi belépési díj jizetésének kötelezettsége tárgyában hozott ipar hatósági határozat ellen az ipartestület elnöke által bcnyjtjtottfelebbczés : illetékmentességben nem részesül. (1802. évi 10,784. sz.) 1,815. Haszonbér-hátralékból eredő kamatjövedelem tökekamat tárgyát képezi. (1802. évi 0,214. sz-) Kivonat a „Budapesti Közlöny"*ből. Csődök: Altmann Hermán e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 19, félsz. jul. 17, csb. Zoltán Aurél, tmg. Lévay Sándor. — Domáll Miksa e., egri tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 30, csb. Singer Lajos, tmg. Altorjay Sándor. — Todorovits Antal e., m.-szigeti tszék, bej. jun. 19, félsz, jun. 26, csb. dr. Papp József, tmg. dr. Hamoay Lajos. — Pacsu György e., kecskeméti tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 31, csb. Sebestián Károly, tmg. Sághy Mihály. — Heiszer Ödön e., gyulafehérvári tszék, bej. jun. 19, félsz. jul. 11, csb. Veress Jenő, tmg. dr. Mayer Ödön. — Biró JÓZSef e., dévai tszék, bej. jun 15, félsz. jul. 3, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. Dobay Károly. — Fiscker Lázár L. e., budapesti tszék, bej. jun. 27, félsz, jul. 27, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. dr. Deutsch Izidor. — Veisz József 1 e., szatmárnémeti tszék, bej. jun. 10, félsz. jun. 23, csb. Visky Károly, tmg. Szatmáry Zsigmond. — Drexler Antalué e., n.-szebeni tszék, bej. jun. 16, félsz. jun. 26, csb. Bán Ferencz, tmg. dr. Kabdebó Oszkár. — Loscllitz Lipót és fia zombori tszék, bej. jun. 19, félsz. jul. 17, csb. Fogler Béla, tmg. Henneberg Sándor. Pályázatok : Az oklándi kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 30-ig. — A szegedi kir. tszéknél j e g y z ö i áll. máj. 30-ig. — Az aradi kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 30-ig. — A lippai kir. jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 30-ig. — A zsablyai kir. jbiróságnál j á r á s b i r ó i állás. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-résivény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.