A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 20. szám - A bagatell-eljárás és a birói önkény

A JOG. 159 gének tartja, Veszter ellenben elég erősnek még arra is, hogy a szóbeliség az egész vonalon behozassék K kifogások is a mellett szólnak, hogy a javaslat intenciója helyes. Veszter visszakívánja a javaslat előzményeit, azt a bizonyos előadói tervezetet. Veszter Imre: Nem kivánom vissza. Azt mondtam, hogy az jobb. Én a végleges perrendtartást kivánom ! Tel esz ky István: Csak azt szerette volna látni, milyen kritikával fogadta volna a ház az előbbeni javaslatot, melyet ügy a szakirodalom, mint a szaktanácskozmány nem talált elfogadható­nak. Polónyinak legfőbb érve az volt, hogy a javaslat ellenkezik a jogegységgel, mert a perek egy részére a járásbíróságok, más részére a törvényszékek döntését ismeri el. Ezzel szemben utal a külföldre, hol szintén igy van, legfölebb Monakóban lehet oly kö­vetkezetesen keresztülvive a jogegvség, mint a hogy Polónyi sze­retné. (Élénk helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza félreértett szavait igazítja helyre. Kár volt az államtitkárnak oly messze utazást tenni a külföldön, mert a mit vele bizonyitaui akart, nem találó. Azokban az országokban meg van alkotva a végleges perrend, a családjog, roig nálunk ezekből egy árva betű sincs. Horváth Gyula Polónyi indítványát pártolja. Gyökeres reformot vár végre-valahára az ország az igaz­ságügyministertö). nem ily hiányos, fogyatékos javaslatot és ezért még általánosságban sem fogadja el. (Helyeslés a szélső balol­dalon.) A ház ezután általánosságban elfogadja a javaslatot. Elnök felteszi a kérdést az igazságügyminister határozati javaslatának megszavazására nézve. P o 1 ó n y i Géza : E határozati javaslat felett való szavazásról csakis a részletes tárgyalásnál lehet szó. Szilágyi Dezső igvzságügyrninister : Tekintettel arra, hogy az elnök már feltette a kérdést, a szavazás mellett nyilatkozik. A ház többsége a határozati javaslatot elfogadja Veszter Imre: Rendszert részletekbeu változtatni nem lehet. Ha most elfogadjuk a javaslatot, ki tudja, mikor kerül a végleges perrend alkotására a sor, mert ki vállal az iránt felelős­séget, hogy ha már a minister nem lesz helyén, utóda magáévá teszi azt, a mit a minister a perrend végleges megalkotására nézve kontemplál. Attól fél, hogy az ügyvédi kar, mely eddig is bizonyos mértékben a birói kartól függött, ezentúl még jobban fog függni tőle. Az igazságügyminister fordított sorrendet követ működésében, igy először decentralizálta a királyi táblákat s csak most lép elő a szóbeliséggel. Ily eljárásnak ez a látszata, hogy a minister dol­got kivr-n adni a tábláknak. Igazságtalannak tartja, hogy a javaslat értelmében a pörök 70°/o-a elöl be lesz zárva a kúria kapuja Xe mondja a minister azt, hogy a szóbeliséget azért nem lehet behozni, mert nincs hozzá megfelelő birói és ügyvédi karunk. Ha a mostani birák és ügyvédek el birták végezni a pörök 95°/o át, akkor jók lesznek a hátralevő 5°/o-ra is. Elismerte, hogy egy rend­szer megváltoztatása rázkódtatással jár, de helyes-e akkor, midőn ez kimaradhatatlan, hogy ennek a rázkódtatásnak kétszer is kitegyük magunkat. De ha csakugyan nem volna is megfelelő birói karunk, a szóbeliség maga fogja nevelni magának a szükséges erőket. Sürgeti a ministert a végleges perrend megalkotására és kijelenti, hogy a javaslatot általánosságban sem fogadja el. (Élénk helyeslés bal felöl ) Szilágyi Dezső igazságügyminister azt a kérést intézi a képviselőkhöz, hogy az, ki a részletes tárgyalásnál módosítást kiván benyújtani, vele közölni szíveskedjék, hogy azok érdemét és be­illesztésének módját megfontolás tárgyává tehesse és hogy azok benyújtásában bizonyos féket alkalmaznának. Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, hanem ez megint egy precedens nélkül álló dolog. Én a t. minister urnák a képviselő­házhoz intézett azt a szives felhivását,hogy a módosításokat lehetőleg vele közölje, helyesnek tartom s tudomásul veszem, de hogy a t. minister ur itt óhajokat fejezzen ki, hogy igy meg amúgy fékezze magát ez meg ez a képviselő a módosítások benyújtásában, az teljesen szokatlan dolog és absolute nem alterálja a képviselők azon jogát, hogy ott, a hol nekik tetszik és annyi mórlositást, a mennyi nekik tetszik, tehessenek. W 1 a s s i c s Gyula : A minister ur csak kérést intézett a házhoz. (Ugy van! jobb felől.) P o 1 ó n y i Géza : Én nem akarok egy módositványt sem benyújtani, de az még sem járja, hogy a minister ur ily felhívást intézzen a képviselőkhöz. (Mozgás jobb felől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Ha a kákán is akarunk csomót keresni, ugy felszólalásomat igy is lehet felfogni; de én azt hiszem, hogy nekem a tárgyalás érdekében objektív okokra támaszkodva jogom van kérést intézni a t. ház tagjaihoz (Élénk helyeslés jobb felől.) és Polónyi képviselő ur magas tet­szése vagy nem tetszése által . . . Polónyi Géza : Kérem ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: . . . magamat ebben korlátozni nem engedem. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi Géza: De én sem az én tetszésemben ! Szilágyi Dezső igazságügyminister : En nem azt mondtam, hogy Polónyi képviselő ur ezt vagy azt tegye, hanem egyszerűen, a mennyiben az általam felhozott okok méltányoltatnak, kérést intéztem a házhoz, hogy méltóztassanak a szerint eljárni, külön­ben a t. képviselő urak szabadságától függ, hogy igy járnak-e el, vagy nem. Polónyi Géza : Ez más ! Szilágyi Dezső igazságügyminister : Én mást nem mon­dottam s ha az, a mit mondottam, félreértetett, nem az én sza­vaimban, hanem a képviselő felfogásábau van a hiba. (Mozgás ba1 felől.) Sérelem. A bagatell-eljárás és a birói önkény. A vidéki kir. járásbíróságok polgári osztályánál éveukint 80—100 sommás és ezzel szemben 800—1,000 kisebb polgári per fordul elő ; igen fontos tehát, hogy a bagatell-eljárás régen igért és tervezett reformja — ha már egészen el nem töröltetik — nap­világot lásson, mert a jelen rendszerében tovább feun nem tart­ható és mert abban a birói önkénynek tág mezeje van; nem minden biró képes a székhelyén vagy járásában lakó ügyvédek és más igazságkereső egyének iránti ellenszenvét leküzdeni s fel­emelkedni az elfogulatlanság azon magaslatára, melyre magasztos hivatásánál fogva hivatva van, már pedig nem ritka eset, hogy a biró egyik-másik klikk tagjai közé sodortatik különböző körülmé­nyek által s mint gyarló ember fölé kerekednek a szenvedélyek viharai, melyek birói működésében befolyásolhatják s ennek külö­nösen az ellenlábas ügyvédek esnek áldozatul, a mennyiben a biró a felek jelenlétében egyikkel nyájaskodik, másikkal mostohás­kodik; egyik ügyével szívesen foglalkozik, még segédkezik is, a másikéval hideg elbánást tanúsít; mi állal ettől a feleket elide­geníteni s jövedelmében megrövidíteni alkalmas lehet, eltekintve attól, hogy a költségek megállapításánál a legnagyobb aránytalan­ságok tűnnek fel, minden egyes esetben az ellenszenvet tanusitó biró miatt bíró-küldésért folyamodni a lehetetlenségek közé tar­tozik ; a mely esetben csak lehet, akár törvény, akár szerződés alapján, igyekszik az ügyvéd elkerülni az összetalálkozást, de tel­jesen elszigetelve az ügyvéd és a székhelyén levő biró nem élhet­nek. A szorgalmas és becsületes ügyvéd képes lehet a birói ellen­I szenvet ellensúlyozni, de a kellemetlenségeket el nem kerülheti ; a bagatell-eljárás azon intézkedése, mely szerint az ítélet ellen felebbezésnek helye nincs, a legnagyobb önkényre ad alkalmat, ! mert sok biró — tudva, hogy eljárása nem fog felülbiráltatni — saját programmja szerint működik, dacára, hogy a törvény szerint inquisitionalis eljárást kellene gyakorolnia a döntő ténykörülmé­nyek tisztázása és az igazság kiderítésére nézve. A megengedett semniiségi panasz nem egyébre való, hanem csak az 1 frtos bélyegek felhasználásának alkalomadására ; hisz tudjuk a gyakor­latból, miszerint a bagatell-törvény 57. §• által megengedett semmiségi panaszok mind egytöl-egyig visszautasittatnak előre el­készített űrlapon, azon kinyomtatott indokkal, miszerint az 57-ik § ban elősorolt okok egyike sem fordul elő ; én részemről senki­nek sem ajánlom e jogorvoslat használását. Ezekből következik, hogy : 1- ször : a bagatell-eljárás eltörlendő vagy lényegesen átala­kítandó, a községi bíráskodás megszüntetendő, mert a községi birák | arra nem képesítettek; 2- ssor: a bagatell-eljárás fentartása esetében az egyszeri érdemleges felebbezésnek hely adandó, mert a szegény embernek 50 írtig terjedő ügye reá nézve ép oly fontos, mint a gazdagnak bármily" nagy pere s megnyugvást csak ugy szerezhet, ha tudja, miszerint ügye felsőbb bíróság által is felülbiráltatott; 3- szor: a perköltségek megállapítása végett határozott skála készítendő, mert nem helyes egyik-másik ügyvédnek az existentiá­ját a biró önkényére vagy szenvedélyére bizni s mert csak ugy lehet az aránytalanságnak útját vágni. Ajánlja az igazságügyminister ur becses figyelmébe Esztegár László, szamosújvári ügyvéd. Vegyesek. A pozsonyi királyi tábla elnökének utánzásra méltó intézkedése. A tábla elnöke a királyi törvényszéki elnökök által a mult év folyamában eszközlött évi vizsgálatok eredményét összefoglalva, még mult évi december hóban körrendeletet bocsá­tott ki a járásbirák és albirákhoz, a melyben őket a prdt. 117-ik §-ához képest a sommás eljárásban a tárgyalásnak önmaguk által való vezetésére figyelmeztette és különösen kiemelte, hogy semmi se mozdítaná jobban elő és könnyítené meg a küszöbön lévő új sommás eljárási törvény életbeléptetését és keresztülvitelét, mint az, ha a járásbirák és albirák már most előzetesen megszoknák a rendes szóbeli tárgyalást. Ennek a rendeletnek bizonyára meg lesz a kivánt eredménye. A csődön kivüli kényszeregyezség és megtámadás és a csődtörvény módosítását tárgyazó törvényjavaslatok fölötti véle­ményes jelentéstételre a budapesti ügyvédi kamara bizottságot * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban a? mindig tudatandó. A szerkeszllsig.

Next

/
Thumbnails
Contents