A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 19. szám - A kassai ügyvédi kamara jelentése

7G A JOG. alkalmával akként vallott, hogy a 8 —9 órai előadásról lett az említett kabát ellopva. A végtárgyalás rendén mind S. Géza, mind K. Tibor tanuk azt vallották, hogy Kerkápoly Károly tanárnak a jelzett napon d. e. 10—ll órai előadásáról lopatott el a káros kabátja. A Tivadar és T. Lajos tanuk is azt állították, hogy a Kerkápoly tanár előadása folyamán lopatott el. A nevezett tanuk közül S. Géza, K. Tibor és A. Tivadar a végtárgyaláson vádlott terhére azt vallották, hogy látták, midőn vádlott, a kit azelőtt nem ismertek, az előadás vége felé S. és K. szerint s/ú.l óra körül helyéről felkelt, a fogasról egy hosszú kabátot levett s azt karjára téve, a teremből eltávozott, mig a vizsgálat során S. Géza ezzel szemben azt vallotta, hogy midőn a vádlott a téli hosszú kabátot a fogasról leakasztotta s karjára tette, előbbi helyére isméi leült, azt pedig, hogy mikor távozott, nem tudja, nem vette észre. T. Lajos pedig azt vallotta, hogy látta vádlottat az előadás alatt a tanterembe kétszer barna rövid télikabátban bejönni és kimenni, utoljára harmadízben pedig télikabát nélkül látta a terembe bemenni, de eltávozni ezután nem látta és csak S. Géza, K. Tibor és A. Tivadar jogásztársaitól hallotta később, hogy vádlott olyan felső kabáttal távozott, mely hasonló volt ahhoz, mely ez alkalommal ellopatott, de ő azt nem látta, hogy vádlott elvitte volna a kabátot. A tanuk azonban azt, hogy K. Gyula káros a kérdéses napon a téli hosszú kabátjában jelent-e meg az egyetemen s hogy azt hova akasztotta fel, nem tudják, csak azt vallják, hogy látásból ismerték káros téli hosszú kabátját és hogy a vádlott által a fogasról leakasztott s elvitt télikabát hasonló volt a káros kabátjához, mert a vádlott által elvitt kabát is barna téli hosszú kabát volt. A vizsgálat folyamán azonban S. Géza akként nyilatkozott, hogy az előtte akkor még ismeretlen egyén károséhoz hasonló kabátot vett le a fogasról, de az azonosságot határozottan nem állithatja. Ezen a tanuknak részben saját magukkal, részben egymással és a káros vallomásával ellenkező, részben pedig következtetésen alapuló vallomása, tehát vádlott tagadásával szemben oly kétségtelen bizonyítékot nem szolgáltat, hogy annak alapján a kérdéses lopásra vonatkozólag vádlott bűnössége minden kételyt kizárólag megállapittathatnék, annyival inkább, minthogy habár a tanuk saját vallomása szerint az egyetemen előzőleg történt kabátlopások következtében különös figyelmet fordítottak a tettes kitudására és ha, mint állítják, K. télikabátját ismerték és midőn állítólag látták, hogy azt egy előttük ismeretlen egyén a fogasról leakasztotta s karjára vette és azzal eltávozott, mégis az emiitett ismeretlen egyént a kabát állítólagos elvitelében meg nem akadályozták és annak kérdőre vonatása iránt azonnal nem intézkedtek. Ugyanazért vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentendő volt. Ügyvédi rendtartási ügyekben Az ügyvédi névjegyzékbe való felvétel előtt elkövetett tények miatt az illető fegyelmileg nem büntettethetik a felvétel után, miután azon kötelességek, melyek az ügyvédi rendtartásban foglalvák, csak azon időponttól fogva kötelezők, a midőn az ügyvédi lajstromba felvétetett az illető. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósaga (1892. november 9-én, 609.) Ifj. H. János ügyvédet az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §. a) és b) pontjaiba ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi vizsgálat mellőzésével vád alá helyezi. Indokok: H. János a kamarához intézett 1,133/91. számú beadványában a kamarai választmányról azt állítja, hogy ez »hallatlan cinizmussak járt el ellene, hogy »igazságtalan, valótlan állításokban gazdag, lelketlen határozatot« hozott, hogy »nem ismeri vagy nem akarja ismerni a törvényU, hogy eljárása nevetséges humbug«, »nevetséges botrányos önkény«, hoyy »elbánása frivolt, hogy határozata »célzatos elferdítése a valóságnak«. Ezen a kamarai hatóságot törvényes állásában és tekintélyében mélyen sértő és lealacsonyitó kitételek, valamint azon tiszteletlen, lenéző és kihivó hang, mely a beadvány egész tartalmán átvonul, az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-a a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényálladékát állapítják meg, a minek a fegyelmi eljárás elrendelése jogszerű következményét képezi. A vizsgálat mellőzése s a közvetlen vád alá helyezés pedig indokolva van abban, hogy azt, hogy a sértő állításokat tartalmazó beadvány tőle ered, a vádlott elismeri s igy ezen tény valósága további bizonyítást nem igényel. A mi a kamara birói hatásköre ellen a 3,911/92. fegy. számú igazoló nyilatkozatban az 1874. évi XXXIV. t.-c. 1. és 73. §-aira való utalással tett kifogást illeti, az még akkor is alaptalan és elvetendő volna, ha vádlott a 19. §-nak inkább ide vágó 2-dik kikezdéoére és a 76. §-ra hivatkozott volna, mert ezen körülmény, hogy az ügyvéd a fegyelmi törvények súlya alá eső valamely cselekményt még akkor követett el, a midőn még valamely kamarába felvéve nem volt, épen nem zárja ki azt, hogy azon cselekménye miatt felvétele után a törvényes elévülési időn belül feleI lősségre vonassék s vádlott arra való tekintettel, hogy a kamarába tényleg felvétetett, azon időponttól kezdve, melyben felvétele tárI gyában folyamodványát beadta, a kamara hatósága alá tartozandónak tekintendő. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: (1893. ápril 15-én, 45.) Minthogy az ügyvédnek az 1874 : XXXIV. t.-cikkben meghatározott kötelességei azon időpontban veszik kezdetüket, midőn az illető valamelyik ügyvédi kamara lajstromába, mint ügyvéd felvétetett s ebből folyólag ama kötelességek megszegése által fegyelmi vétség is csak az elől emiitett időponttól fogva követhető el, a mint ez az 1874 : XXXIV. t.-c. 1., 19., 68. és 76. §-ok rendelkezéseiből kitűnik; minthogy ifj. H. János panaszlott a vád tárgyává tett sértő kifejezéseket tartalmazó felebbezést az ügyvédi lajstromba való felvételét megtagadó határozat ellen s tehát akkor adta be, midőn az 1874 : XXXIV. t.-c. 68. §-nak szabványai ellene alkalmazhatók még nem voltak; minthogy végül az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel előtt megtörtént tények miatt, a felvétel után fegyelmi eljárásnak csakis az 1874 : XXXIV. t.-c. 7. §. végbekezdésében meghatározott esetben van helye, ez az eset azonban itt fenn nem forog; ugyanazért a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága fennebb idézett határozatának megváltoztatásával ifj. H. János panaszlott ellen a fegyelmi eljárás megszüntettetik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.802. Lottó-igazgatósághoz annak megtudása végett benyújtott beadványok, hogy a megtett számok kihúzása folytán mily összegű nyeremény jár, illetékmentességben nem részesülnek. (1892. évi 8,j2i. sz.) I,8OJ. A részvények után járó fokozatos illeték akkor is az egyes részvények kifejezett értékösszege után fizetendő, ha a részvényesek a részvényekre csak részletfizetést teljesítettek ugyati, de a részvények teljes névértékükig a tartalékalapból egészíttettek ki. {1892. évi 3,982. sz.) 1,804.. Házosztály adó leírásának azon a címen, liogy a lakrészekből az ajtók, ablakok és kályhák eltávolíttattak és az ablakok bedeszkáztattak: helye nincsen. (1892. évi 7,802. sz.) 1.803. Önkéntes tűzoltó-egylet parancsnoka által az egylet őrséget tartó tagjai részérc felvett összegről kiállított nyugta illetékmentességben nem részesül. (1892. évi 7,906. sz.) 1,806. Oly végzés, a melyben a perbíróság a megítélt eskü kivételére az illetékes bíróságot megkeresi: illetékmentes. (1892. évi 6,708. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Xeufeld Eniilia e., zala-egerszegi tszék, bej. máj. 31, félsz, jun. 16, csb. Nagy Géza, tmg. Surgóth Miksa. — Ebenspanger S. e., zala-egerszegi tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 20, csb. Nagy Géza, tmg. dr. Vollák Adolf. — Lobmayer József e., temesvári tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 6, csb. Kirvay Döme, tmg. Lamberg Imre. — Batancsics Jánosné e., szabadkai tszék, bej. máj. 24, félsz. jun. 23, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Brenner József. — Eohn Gyula e., temesvári tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. 20, csb. Kirvay Döme, tmg. Gebhardt Sándor. —Klein Samu e., s -a.-újhelyi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 28, csb. Raisz Béla, tmg. Juhász Jenő. — Schueller Mór e., budapesti tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 13, csb. dr. Baumgarten Károly, tmg. dr. Csengey Gyula. — Cserny Vencel e., pozsonyi tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 7, csb. dr. Kovách Ödön, tmg. dr. Kircz Bernát. Pályázatok : A gyulai kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 12-ig. — A veszprémi kir. tszéknél aljegyzői áll. máj. 12-ig. — A fogarasi kir. jrbságnál aljegyzői áll. máj. 12-ig. — A temesvári kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 12-ig. — A budapesti kir. itélő táblánál birói áll. máj. 12-ig. — A besztercebányai kir. tszéknél a 1 j e g y z ő i áll. máj. 13-ig.— A hódmező-vásárhelyi kir. jrbságnál járásbirói áll. máj. 13-ig. — A gyulai kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 13-ig. — A budapesti kir. jrbságoknál a lb i r ó i áll. máj. 14-ig. — A miskolci kir. k ö z j e g y z ö i áll. máj. 24-ig. — A pancsovai kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj. 19-ig.— Az ócsai kir. jrbságnál járásbirói áll. máj. 19-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.