A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Adalék házassági jogunk rendezetlenségéhez. Kérdés - Önkormányzatunk mint alkotmányos garancia

68 A JOG. 11. Végül az igazgatóság felvilágosításai azt is kétségtelenné teszik, hogy a gyári munkásoktól és fuvarosoktól birság címén befolyt összegek azért nem szolgáltattak be a társulat pénztárába, mert azok az igazgatóság tudtával és hozzájárulásával a gyári munkások gyermekeinek téli ruházattal való ellátására lettek fordítva. Mindezekhez képest és tekintve még azt is, hogy a társulati alapszabályok 27. és 37. §§-ainak egybevetéséből kitünőleg a vezérigazgató illetményeinek meghatározása az igazgatóság hatáskörébe utaltatott, melynek jogában állott a vezérigazgatót belátása szerint dotálni, az elönyomozat adataiban támpontot nem nyert feljelentés tárgyában a további bűnvádi eljárást megszüntetni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1893. február 22-én 979/bf. 93. sz. alatt) következőleg végzett: A kir. itélő tábla R. M. panaszos semmiségi panaszát elveti, felebbezése alapján azonban az ügyet vizsgálat alá vévén, az első biróság végzését helybenhagyja. Indokok: R. M. panaszos semmiségi panaszát arra alapítja, hogy az előnyomozati eljárás a K. g. t.-től bekivánt nyilatkozat és mellékletei alapján szüntettetett meg. Minthogy azonban a panaszpontok érdemleges megbirálására az emiitett nyilatkozat és mellékletei kellő alapot nyújt: a kir. törvényszéknek az az eljárása, hogy megszüntető határozatát a kérdéses nyilatkozatra és csatolmányaira alapította, semmiségi esetet nem képez, minél fogva a panaszos semmiségi panasza elvetendő volt. Panaszos felebbezése alapján az első biróság végzése érdemileg vizsgálat alá vétetvén, az indokolásánál fogva helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia (1893 ápril 13. 2,829): a kir. itélő tábla fenti keletű és számú végzésének megsemmisítésével R. M. feljelentőnek semmtségi panasza és felebbezése visszautasittatik, mert: a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó bűnvádi ügyekben hozott megszüntető határozatok ellen azon esetben, ha a kir. ügyész nem felebbezett, csupán a közvetlenül sértett vagy károsított magánfél élhet és csakis abban az esetben fölebbezéssel, ha a magánjogi elégtétel iránti igényét tettleg bejelentette, vagyis szenvedett kárát kitünteti. A panaszos feljelentéséből és felebbezéséből azonban határozottan kiderül, hogy oly kárt, melyet B. S. panaszolt eljárása által közvetlenül ő maga szenvedett volna, be nem jelentett, és fel nem számított, mert az általa felhozott cselekmények beigazolásuk esetében is nem közvetlenül a feljelentő panaszost, hanem magát a részvénytársaságot érinthetik, a részvénytársaságot azonban nem a feljelentő mint egyes részvényes, hanem az igazgatóság, esetleg a közgyűlés van hivatva képviselni és adott esetekben mint közvetlenül sértett fél eljárni. De ezúttal feljelentőre háramlott károsítás esete egyáltalán fenn nem forog, illetve a panaszolt cselekmények által a részvények értékének csökkenése sem állíttatott panaszos részéről, de sőt tény az, hogy azok árfolyama a panaszolt igazgatói kezelés alatt folyton növekedett; és mert ezeknél fogva a kir. ítélőtábla szabályellenesen járt el, midőn a kir. törvényszéknek megszüntető határozata ellen a feljelentő által beadott felebbezést elfogadva, az ügyet érdemlegesen felülvizsgálta, ugyanazért a kir. ítélőtábla végzését megsemmisíteni és a felebbezést visszautasítani kellett. A magyar állam területén (Horvát-Szlavóniát beleértve) első sorban a bűncselekmény elkövetésének helye állapítja meg- az illetékességet. Az újvidéki kir. tszék csalás bűntette miatt feljelentett W. Gyula és Sch. Mór elleni feljelentésében végzett: Minthogy a feljelentés szerint az állítólagos csalás O-Pazuán, a mitrovici kir. törvényszék területén követtetett el, a hol a két darab váltó is kiállíttatott, ennélfogva az összes iratok a tett elkövetése helyénél fogva illetékes mitrovici kir. törvényszékhez tétetnek át megfelelő további eljárás végett. (1892. évi jun. 20. 2,179. sz.) A szegedi kir. itélő tábla csalás bűntette miatt panaszolt W. Gyula és Sch. Mór elleni büntető ügyet, melyben az újvidéki kir. törvényszék 1892. évi jun. hó 20-án, 2,179. szám alatt végzést hozott magánvádló S. György felebbezése folytán 1892. szept. hó 20-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, a következően végzett: A kir. töivényszék végzése megváltoztatik és a szorosabb értelemben vett magyar honosság folytán a feljelentés áttétele mellőztetik és a kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. Mert a panaszolt W. Gyula és Sch. Mór szorosabb értelemben vett magyar honosok és mert ez utóbbi ellen a zombori kir. törvényszéknél 4,571/91., továbbá a szabadkai kir. törvényszéknél 6,249/91. szám alatt hozott ítéletek szerint büntetőperek vannak folyamatban, miért is már a megelőzés magában véve is kizárja a feljelentés áttételét. (1892. évi szept hó 20. 3,853. sz.) A m. kir. Curia csalás bűntettével terhelt W. Gyula és Sch. Mór ellen az újvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1892. jun. 20-án 2,179. szám alatt, a szegedi kir. itélő tábla által pedig S. György sértett félnek felebbezésére 1892. szept. 20-án, 3,853. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet a kir. ügyésznek felebbezése folytán 1893. márc. 27-én tartott ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával a kir. törvényszék végzése ennek indokain felül még azért is helybenhagyatik, mert a hazai bűnvádi eljárási gyakorlat szerint belföldön elkövetett büntetendő cselekményekre nézve az elkövetési hely bíróságának illetékességét a lak- vagy tartózkodási hely bíróságának illetékessége csak megelőzés esetében zárja ki, ez ügyben pedig a lak-, illetve tartózkodási hely bírósága még mi eljárási cselekményt nem teljesített s mert összefüggésnél fogva is az egyesítésnek csak az elsőbirósági érdemleges határozat meghozataláig lévén helye, a jelen ügy a Sch. Mór ellen folyamatban lévő. de már ítélettel ellátott ügyekkel nem egyesittethetik. (Budapesten, 1893. márc. 27. 11,139/892. sz.) Az általános bűnvádi eljárási gyakoriul szerint a felebbezés s ennek indokai 8 nap alatt nyújtandók be. A vétlen mulasztás folytán vádlott által 15-ik napon, tehát elkésve beadott felebbezés azonban elfogadandó. (M. kii. Curia, 1892. dec. 27-én, 5,438.) Mindenütt, a hol a btk. valamely büntetendő cselekmény tényálladékának ismérvéül az „eröszakot" állítja fel a nélkül, hogy ezt „dolog" vagy „tárgy" elleni erőszakra kiterjesztené — a hol tehát az erőszak csupán személyekre vonatkozik — már ezen szónak fogalmában rejlik, liogy az rendszerint az erőszakolt szemelv csekélyebb vagy súlyosabb (esti sérelmezésével foganatosittatik; s ennélfogva azon esetben, ha az alkalmazott erőszakkal könnyű testi sértés is okoztatott, ezen sértés büntetése már bennfoglaltatik azon bűntett büntetésében, a melynek egyik elemét az erőszak képezi. Ily esetben tehát sem anyagi, sem nem eszmei halmazat forog fenn. Azon körülmény, mely szerint a vádlott abban a véleményben lehetett, hogy pauaszlönöt a szöktetés által fo/ja a házasságba egyezésre bírni, mint minősítő körülmény enyhítőül nem fogadható el, és pedig még azon vidékeken sem, a hol az ily esetre való szöktetés és leányrablás a népszokásokhoz tartozik. ÍM. kir. Curia 1892. nov. 25, 4,669. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.799. Az 1875. évi XXX VII. t.-c. 218-222. SS-at alapján a kereskedelmi biróság által kirótt pénzbírság ellen intézett felfolyamodások illetékmentességben nem részesülnek. {6,952 sz. 1892.) 1.800. Az a körülmény, hogy a jelzáloglekötés később feleslegessé vált, nem s2olgálhat indokul arra, hogy az e lekötés után lrrótt fokozatos illeték visszatérittessék. (1892. évi 6,586. sz.) 1,801. Adótárgy megszűnése cimén visszatérített vagy más kincstári tartozásra átszámított adóösszeg után kamattérítésnek helye nincsen. (1892. évi 9,159. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Schneíder testvérek e., budapesti tszék, bej. jun. 13, félsz. jul. 13, csb. Jamniczky Sándor, tmg. Szabó János. — Komiéin Emília e., szombathelyi tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 16, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Laky N. János. — Scherk Rezső e., szabadkai tszék, bej. máj. 10, félsz. jun. 10, csb. Oláh Ferenc, tmg. Cziráky Gábor. — Perkovits Károly e., soproni tszék, bej. máj. 29, félsz. jun. 19, csb. Agustich Antal, tmg. Laschober Mátyás. — Kanfer Mór e., zágrábi tszék, bej. ápr. 24, félsz. ápr. 27, tmg. dr. Hiukovits Henrik. — Wíttner E. L. e., pozsegai tszék, bej. ápr. 26, félsz. ápr. 28, tmg. dr. Virág László. — Első francia pezsgő- és cognac-gyár Szeged, König József e., szegedi tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 19, csb. Steingassner Ákos, tmg. Reiniger Jakab. — Kvatsák Károly e., temesvári tszék, bej. máj. 8, félsz. máj. 23, csb. dr. Németh Kálmán, tmg. Ivanovits György. — Hauer (íyula e., szegedi tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 30, csb. Faragó László, tmg. dr. Bock Róbert. — Stadtmcker Károly e., besztercebányai tszék, bej. jul. 10, félsz. aug. 9, csb. Jávor Endre, tmg. Drottner Pál. — Sztrascsek Mária e., zágrábi tszék, bej. ápr. 18, félsz. ápr. 19, tmg. dr. Goldmann Károly. — Pollák Márk e., varasdi tszék, bej. márc. 30, félsz. ápr. 5, tmg. dr. Gruber. Pályázatok : A szegedi kir. itélö tábla kerületében 3 joggyakornoki áll. máj. l-ig. — A győri kir. itélö tábla kerületében több j o ggyakornoki áll. máj. l-ig. - A szegedi kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj. l-ig. — A budapesti kir. itélö tábla kerületében 9 joggyakornoki áll. máj. 2-ig. — A dicsö-szent-mártoni kir. jrbságnál aljegyzői áll. máj. 3-ig. - A kassai kir. itélö tábla kerületében több j o g g y a k o rn o k i áll. máj. 3-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.