A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat - A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentése (Vége.)

A JOG. 131 hetetlenül szükséges, a mint ezt a tkvi rdts. 568. d) pontja helyesen elrendeli, illetve a mint ezt a judicatura már régen megállapította. Belföld. Az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága B o k r o s s Elek elnöklete alatt tartott folyó hó l&iki ülésében megkezdte az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az 1. §., mely szerint az örökösödési eljárás az örökhagyó elhunyta vagy holtnak nyilvánítása után hivatalból, vagy valamely érdekelt fél kérelmére ind.tandó meg, vita nélkül elfogadtatott. A 2. §-nál, mely meghatározza az örökösödési eljárás hivatalból való megindításának eseteit, hosszabb tanácskozás után, melyben az előadón és Teleszky államtitkáron kivül Horváth Lajos, H a v i á r, F a b i n y, Ned cczky, C h o r i n, Neumann, Ragályi Lajos, Mandel, Veszter Imre és Barabás Béla vettek részt, elfogadtatott a harmadik pont azon kibővítéssel, hogy hivatalból indítandó meg az eljárás, ha az örökös, vagy utóörökös, habár gondnokság alá helyezve nincs, ismeretlen helyen távol van, vagy külföldön tartózkodik, belföldön pedig i incs rendes lakhelye. Felvétetett továbbá, hogy hivatalból indítandó meg az örökösödési eljárás akkor is, »ha a 4-ik vagy 69-ik §-ai esetei forognak fem.« A 3 — 8. § oknak kisebb módosításokkal való elfogadása után az ülés véget ért. Folyó hó 19-én tartott folytatólagos ülésben a 9 ik §. elfogadtatott azon módosítással, hogy a községi halottkém s illetőleg az a község, melynek a fennálló szabályok ezt kötelességévé teszik, a község területéu előforduló minden halálesetről a hullavizsgálat alkalmával jelen'ést tesz a községi elöljáróságnak, stb. A 10. §-ba felvétetett, hogy a hagyaték biztosítása iránti intézkedések a háznép, illetőleg két tanú jelenlétében eszközlendök. A 11. §-t érdemleges módosítás nélkül elfogadta a bizottság. A 12. § megtoldatott azzal, hogy a haláleset a helyben lakó érdekeltnek s ilyenek nem létében két tanúnak jelenlétében veendő tel s az érdekeltek, illetőleg tanuk aláírásával vagy kézjegyzésével látandó el. Az aláírás, illetőleg kézjegy megtagadása a felvételben megemlítendő. A 13. §. érdemleges módosítás nélkül elfogadtatott. A 14. szakasz megtoldatott a következő új bekezdéssel : »Ha a hagyatékhoz oly iugóságok tartoznak, melyek nem az örökhagyó elhalálozása helyéu vannak, a mennyiben azok zár alá vétele szükségesnek mutatkozik, ez iránt a halálesetet felvevő közeg megkeresésére, esetleg ha az elhalálozás bizonyítva van, vagy köztudomású, hivatalból is az illető helynek halálesetfelvételre hivatott közege tartozik intézkedni és erről a járásbíróságnak jelentést tenni. A 15 — 19. §-ok érdemleges módosítás nélkül fogadtattak el. A 20-ik §-ból töröltetett azon rendelkezés, mely szerint a 17-ik §. megjelölt körülményekre vonatkozó adatok csak a gyámhatóságnak szóló példányába a haláleset-felvételnek veendők fel. A 21-ik §. érdemleges módosítás nélkül fogadtatott el. A 22-ik §-ba felvétetett, hogy a további örökösödési eljárásra nem illetékes járásbíróságoknak e szakasz alapján tett intézkedései el'en jogorvoslatnak helye nincs. A 23-ik §. érdemleges módosítás nélkül elfogadtatván, az ülés véget ért. A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentése. (Vége.) Az általános igazságszolgáltatási állapotok tekintetében szemlénket a következőkben terjesztjük elő. Az 1892-ik év igazságügyi törvényhozási alkotásokban meddő volt. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzéséről és telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről szóló 1892 : XXIX. t.-c. egyedül áll ez évi törvénytárunkban. Ez is csak kisebbszerü novelláris alkotás, mely már csak tárgyánál fogva sem bírhat nagyobb jelentőséggel. E törvényre nézve külön felterjesztésben már elmondottuk bírálatunkat és épen ezért feleslegesnek tartjuk vele e helyen bővebben foglalkozni. Annál serényebb tevékenységet láttunk azonban kifejteni az igazságügyi törvényhozás előkészítő munkálatainak terén. Több javaslatról fentebb már részben megemlékeztünk; azok részletes bírálata külön felterjesztés tárgyát képezte és fogja képezni, a miért is feleslegesnek tartjuk velük e helyen kimerítőbben foglalkozni. Meg kell azonban itt emlékeznünk a sommás eljárás reformjáról szóló törvényjavaslatról, mely a képviselőházban beterjesztetett, melyet ezen törvényhozó testület igazságügyi bizottsága letárgyalt s most már azon szövegében áll előttünk, a melyben az a plénum elé való beterjesztésre vár. Kamaránk véleménye mindig az volt, hogy az igazságügyi reform a szóbeli polgári és bűuvádi eljárás behozatalával kezdendő, ez képezte volna a kiindulási pontot, melylyel az igazságügyi szervezet átalakiása s maga az ügyvédség reformálása is a legszorosabb összefüggésben van. Végleges birói szervezet addig helyesen nem alkotható, mig nem vagyunk tisztában magukkal az eljárásokkal. Az eljárások szerint határozódik meg az egyes szervek hatásköre, azoknak egymáshoz való viszonya. Az eljárások határozzák, meg a birói munkakört és ezzel együtt a birói létszám terjedelmét is, a mivel ismét szoros összefüggésben van a bíróságok területi beosztása és a birói javadalmak szabályozása. Helyesen szabályozott eljárások csökkentik a birói munkát, különösen ennek legterhesebb kezelési részét s igy esetleg a birói létszám leszállítását is maguk után vonják. Az elmúlt év bár szegény volt az igazságügyi törvényhozás terén, de annál gazdagabb a jogszolgáltatást tárgy a z ó rendeletekben. Nagyobb fontosságú rendelet ugyancsak egy adatott ki a büntető bírósági ügyvitel tárgyában, de azért a kamara elismeréssel adózik Nagyméltóságod azon törekvésének, hogy a napi igazságszolgáltatásnak egyes kisebbszerű részleteiről sem feledkezett meg, hanem igyekezete az ügyvitelben mutatkozó egyes hézagokat megfelelő szabályok hozatala által kitölteni Közhasznú dolog volt a hivatalos »Igazságügyi Közlöny« megindítása, mely együvé gyűjtve tartalmazza az igazságszolgáltatást érdeklő összes hivatalos mozzanatokat, könnyebben hozzáférhetővé teszi azon rendelettötn -get, a mely e.ldig elszórva a Rendeletek Tárában, csupán a Iegavatottabbak által volt ismerve, a melynek nagyobb része azonban, különösen az apróbb rendeletek, a nyilvántartásból apránkint kiestek, az életbe át nem mentek, tle sőt lassankint a feledés fátyola borult reájuk. Feleslegesnek tarijuk e rendeleteket évi jelentésünkben egyenkint felsorolni, de mégis kiemelendőnek tartjuk a gyakorlati birói vizsga szabályozása, a bírósági végrehajtók díjazása, a kir. járásbíróságok ügyvitelének időszaki megvizsgálása tárgyában kiadott rendeleteket, melyek sok közhasznú intézkedéseket tartalmaznak. Különös elismeréssel kell adóznunk ez utóbbi rendelet 26. §-ában foglalt azon intézkedésnek, meiy szigorú kötelességévé teszi a törvényszéki elnöknek, hogy ha alapos gy inu merü ne fel az iráut, hogy a kezelő vagy irodai személyzet körében a zugirászat űzetik, e tekintetben szigorú nyo nozás teljesítendő és az ügyállás kimerítendő Különösen telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságoknál a vizsgáló az iratok megtekintése mellett beható kutatást eszközöljön az irányban, hogy a kezelő- és irodaszemélyzet a magánfelek érdekében egyes beadványokat nem készit-e. Ez a szabály tehát elő van irva s ha az erélyesen végrehajtatik, hivatva van a zngirászat egyik legelterjedtebb s egyszersmind legveszedelmesebb fajának gátat vetni. A birtok részleteknek egyik község telekkönyvéből a más község telekkönyvébe való átvitelénél követendő eljárás szabályozása, a sajtóperekben hatósági körrel felruházott törvényszékeknek újabb szervezése s azok sajtóbirósági kerületének újabb beosztása, a birtokrendezési költségeknek állami előlegezése, a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt bűnügyekben jogerősen megállapított szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának újra felvétel esetén való felfüggesztése körül követendő eljárás, a berui nemzetközi vasúti egyezmény életbeléptetése tárgyában kiadott rendeletet emiitjük fel még, mint olyanokat, a melyek a jogélet és jogszolgáltatás alakulására nevezetesebb befolyással vannak. Mint már emliténk, mindezek közt fontosság tekintetében magasan kiemelkedik a büntetőbírósági ügyviteli szabályok codificálása tárgyában kiadott rendelet. Ámbár óhajtottuk volna, hogy e helyett immáron a bűnvádi eljárást a maga egészében szabályozó törvény látott volna napvilágot, a minek szükségességét mult évi jelentésünkben, utalással a mai tarthatatlan állapotra, oly erősen hangsúlyoztuk, raindazonáltal nem zárkózhatunk el az elől sem, hogy a fenforgó viszonyok kirívó mizériái közt még a birói ügyviteli szabályok rendszeres megalkotása is, ha nem is javulást, de némi enyhülést fog előidézni az e téren fenforgó számtalan baj és bizonytalanság közepette, ott, hol ilyennek eddigelé teljes hiányában voltunk s a hol vagy az önkény, vagy pedig a rendetlenség uralkodott. Csak sajnálattal kell felemlítenünk, hogy ezen birói ügyviteli szabályok szerencsétlen szövegezésüknél fogva, különösen ezek 128. és 134. §-ai oly magyarázatra adtak alkalmat, a melyek a védő és magáuvád képviselőjének, szóval az ügyvédeknek hivatásuk természetéből folyó és a gyakorlat által szentesitett jogaiknak megcsorbítását voltak előidézendők. A törvény-előkészítés terén történt mozgalmakkal fentebb már részben foglalkoztunk s itt még egy lontos momentumot kell felemlítenünk. Alig volt kamaránknak évi jelentése, a melyben reá ne mutattunk volna arra a zűrzavaros s valóban elijesztő jogállapotra, mely nálunk a házassági jog terén uralkodik. Jeleztük, hogy a különböző felekezetek homlokegyenest ellenkező házassági jogszabályai, a párhuzamosan concurráló világi és egyházi bíróságok nálunk a házasságot, a családi élet és állam alapját valóban jogon kiviili állapotba helyezték. Kamaránk fentállása, 18 év óta nem szűntünk meg sürgetni a házassági jog egységes szabályozását, a kötelező polgári h.izasságot. Mult évi jelentésünkben sürgettük a joggyakorlat egységesítését s örvendetes tudomásul vettük, hogy az ügyvédi rendtartás tervezetében Nagyméltóságod ez álláspontunkat elvileg elfogadta. Kívánatos, hogy a kivitelre vonatkozó törvényjavaslat szintén mielőbb közzététessék és az ügyvédi rendtartással együttesen emeltessék tórvéuyerőre. Ugyancsak mult évi jelentésünkben felhívtuk Nagyméltó-