A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1893 / 15. szám - A magyar polgári perrendtartás tervezete - A harmadik nemzetközi criminalanthropologiai congressus
116 A JOG. merülendő költségeket és meghagyja azon félnek, a ki a tanura hivatkozott, hogy azokat tegye le. Tanukép ki nem hallgathatók: a lelkészek, a gyónásban, vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt velük közö't körülményekre; továbbá közhivatalnokok oly körülményekre nézve, a melyekre a hivatali titoktartás kötelessége kiterjed és a melyeket közokirattal be lehet bizonyítani. A rokonsági viszony, a becsület vagy vagyon sérelme, a titoktartás kötelessége és egyéb, a tervezetben részletesen körülirt okok alapján a tanúságtétel megtagadható. A tanú megesketése mellőzendő, ha a tanú még nincs 11 éves, értelmileg fejletlen, elmebeli vagy testi fogyatkozásnál fogva a valóságot meg nem tudhatta, vagy közölni nem képes, ha hamis tanuzásért vagy hamis esküért el volt Ítélve, ha az érdekelt felek megesketésétől elállanak vagy ha a tanú vallomása jelentéktelen, vagy az esküvel való megerősítés esetében sem érdemelne hitelt. Az okiratok tekintetében a tervezet nem tér el nagyobb mértékben a jelenlegi jogtól. A bíróság olyan körülmények tekintetében, melyeket a fél okirattal bizonyithat, egyéb bizonyítást kizárhat. Részletes intézkedéseket tartalmaz a tervezet az okirat, illetőleg az irás és aláirás valódiságának bizonyítása tekintetében. A szemle és a szakértők a jelenlegi jogtól eltérően, különkülön részletesen van szabályozva. Az esküt, mint bizonyító eszközt, a tervezet mellőzi és helyébe a félnek eskü alatt kihallgatását teszi. A felek azonban megállapodhatnak abban, hogy valamely döntő ténykörülménynek valósága vagy valótlansága eskütől tétessék függővé. Bizonyos esetekben a tanúkihallgatás vagy szemle a bizonyítás biztosítása végett előlegesen, a per megindítása előtt is, elrendelhető. A bírói határozatok : Ítéletek és végzések. Ha több követelés közül csak egy, vagy ha a kereseti követelésnek csak egy része alkalmas a végeldöntésre, a biróság részitéletet hozhat. Ellenben köteles részitéletet hozni a biróság, elismerés vagy lemondás esetében. A biróság a követelésnek alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbeszóló ítélettel előzetesen megállapíthatja. Az Ítélet hozatalában csak az ' a biró vehet részt, á ki az Ítéletnek alapul szolgáló szóbeli tárgyaláson jelen volt. Ha a határozathozatal előtt a biróság más tagokból alakul, a tárgyalást újra meg kell nyitni. A tanácskozás és a szavazás nem nyilvános. A határozatok a szavazatok általános többségével hozatnak. A határozat megokolását illető egyes vitás kérdések a határozat hozatala előtt döntendők el. A marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet, a perköltségek viselésének kérdésében azonban a biróság kérelem nélkül is határoz. Az Ítéletek a felekkel általában kihirdetés utján, a tárgyaláson jelen nem volt féllel kézbesítés utján közlendők. Az Ítéletek a tárgyalás határnapján, vagy esetleg egy azonnal kitűzendő határnapon hirdetendők ki. A kihirdetés 8 napnál hosszabb időre nem halasztható. A teljesen írásba foglalt Ítéletnek a tényállás rövid előadását is kell tartalmaznia. Az Ítéletbe becsúszott nyilvánvaló hibákat a biróság bármikor hivatalból is kijavítja. Ha az Ítélet tényállásában hibák, hiányok^ellentmondások, va°y homályosságok fordulnak elő, ezek kiigazítását 8 nap alatt ármely* fel kérheti. Ha a biróság az Ítéletben a kereseh kérelemnek, vagy ellenkérelemnek valamely részerői, a Perköltség viseléséről, vagy az Ítélet végrehajthatóságáról nem intézkede t, bármelyik' fél kérheti az ítéletnek kiegészítését Bunyós esetekben az Ítélet, a jogerőre emelkedésre tekintet nélkül, végrehajthatónak nyilvánítandó. . A biróság az Ítéletben a perköltség megtérítése iránt hívatálból intézkedik. A vesztes fél a nyertes fél költségének megtérítésében elmarasztalandó, a mennyiben ezt a bíróság, a jog érvényesítésére vagy a védelemre szükségesnek ítéli. Ha a tel részben nyertes, részben vesztes, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. A biróság azonban az eset minősege szerint az egyik felet az ellenfél összes költségeiben, vagy ennek egy részében is elmarasztalhatja. Ha alperes a perre okot nem szolgáltatott és felperest a követelt teljesítéssel a tárgyalást előzőleg megkínálta, a költségeket felperes tartozik viselni. A mulasztás tekintetében a tervezet különbséget tesz a között, hogy valamelyik fél a perfelvétel, vagy az érdemleges tárgyalási határnapot mulasztotta el. Ha a perfelvételi ^ határnap >t felperes mulasztja el, alperes kérelmére az idézés^ végzéssel feloldandó és felperes a költségekben elmarasztalandó. Ha ellenben a perfelvételi határnapot alperes mulasztja el, akkor alperes, felperes kérelmére, Ítélettel elmarasztalandó. Ha a felek valamelyike az érdemleges tárgyalásra kitűzött határnapot mulasztja el, a biróság a tárgyalást a megjelent féllel megtartja és a korábbi tárgyalások eredményét, valamint a már felvett bizonyítást a határozathozatalkor figyelembe veszi. Ha a perfelvételi vagy tárgyalási határnapon a felek közül egyik sem jelent meg, akkor a per szünetel. A mulasztás orvoslása igazolással, vagy ellentmondással történik. Ha alperes nem jelent meg a perfelvételi határnapon, az Ítélet ellen ellentmondással élhet. Az ellentmondásban a félnek nem kell igazolnia azt, hogy önhibáján kivül történt a mulasztás, csupán az a nyilatkozata, hogy az ítélet ellen ellentmondással él, hatályon kivül helyezi az Ítéletet. Minden más mulasztás csak igazolás utján orvosolható, melylyel a fél csak akkor élhet, ha valószínűvé teszi, hogy a mulasztás önhibáján kivül történt. Ugy az ellentmondási, mint az igazolási határidő 15 nap. A tervezet 4-ik címe a járásbirósági eljárást szabályozza és meghatározza azon eltéréseket, melyek azt a törvényszéki eljárástól megkülönböztetik. A keresetlevél szóval is előadható és ezen esetben jegyzőkönyvbe veendő. Ha a keresetlevélből kitűnik, hogy a járásbíróság nem bír hatáskörrel vagy illetékességgel, a keresetlevél hivatalból visszautasítandó. A járásbirósági eljárásban nincs külön perfelvételi tárgyalás és nincsenek előkészítő iratok. A perindítás előtt a járásbíróságnál egyezségi kísérletre való idézést lehet kérni; az idézést csak a járásbíróság székhelyén szabad kézbesíteni. A tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, a melyet a felek is aláírnak. Részletes intézkedések szabályozzák a sommás visszahelyezési és birtokháboritási perekben követendő eljárást. A tervezet 5-ik címe a fölebbvitelről szól. A fölebbvitelnek három neme van : fölebbezés, fölülvizsgálat és fölfolyamodás. bűntettes subjectivitásához mért repressiót ? Mit nem mondott el ezekből Garofalo ? De legcsodálatosabb Lisztnek mondása, hogy Lombroso iskolája nem létezik többé, csak két nagy iskola van : az aprioristicus, deductive dolgozó régi classicus és az inductiv módszerrel dolgozó criminalanthropologiai positiv iskolák. Hát kitől tanulta Liszt és társai, az egész congressus a positiv irányban való vizsgálódást ? K i hangsúlyozta először az inductiv módszer egyedüli fontosságát és célravezetőségét a bűntett tudományában ? (Lásd Garofalo »Criminalogiá«-ja első fejezetének legelejét.) Kinek jutott eszébe egyáltalában a bűntettnek, mint jelenségnek okait az életben fürkészni ? És kiknek tanítványai a bűntett tudományában Prins, Liszt, Drill, Van Hamel, Gaucklers s még néhány száz ily nagy férfiú ? Nézzük meg csak az »Internationale criminalistische Vereinigung« alapszabályait, mely kis kátéja Garofalo és Lombroso tételeinek; majd megkapjuk rá a feleletet! De azért e tanítványok az iskola-alapítás dicsőségét maguknak vindicálják. Szerintük az olasz iskola »vernichtet«, »Lombroso gehört der Vergangenbeit an« és a congressus alapította »positive Schule trug den Sieg über jene (italienische) weg !« A gyermekeltaszitja apját, a tanítvány mesterét azért, hogy ő látszassék annál nagyobbnak ! Nagyon helyesen jegyezte meg a bécsi tanár, B e n e d i c t: »Ich kenne nur eine Schule, jene der Wissenschaft.« A bűntett tudományának iskoláját alapították meg az olaszok: Lombroso és hívei. Ez az iskola kutatja a bűntett és bűntettes felett uralkodó természettörvényeket. Az anthropologiai congressus minden egyes tagja csak növendéke ez iskolának. Iparkodnak az iskola tételeit továbbfejleszteni, a bűntettnek még nem ismert okait felfedezni és igy mind újabb és újabb törvényszerűségeket megismerve, mindinkább jobb és jobb büntető intézkedéseket megjelölni. Ezek, a kik magukat iskola-alapitóknak vallják, csak haladnak az igazi alapítók által már kijelölt utakon és építik továbbra az általuk megkezdett épületet. Ne higyjék, hogy ez csekélyebb érdem! Hiszen a tudományos működés nem »új iskola« felállításában, hanem az igaznak, a helyesnek felkeresésében áll. Ha valaki az igaz keresésében már elöltünk járt, vájjon kevésbé tudományos-e az az eljárás, mely e megkezdett nyomon halad tovább, mint az, a mely minden áron új utakat keres? Uj iskola megalapítása nélkül is értékes a criminalanthropologiai congressus működése. Legnagyobb eredménye az, hogy a bűntettet előidéző egyéni : a szervezetben rejlő okokon kivül a környezetnek, a társadalmi viszonyokban rejlő okoknak hatását is nagyobb, mértékben hangsúlyozza, mint azt az olaszok eddig tették. És ennek igy is kell lennie. A bűntett létrejöttére ugy egyéni, valamint társadalmi, ugy organismusbeli, mint gazdasági okok hatnak közre. Ezen okoknak egyik csoportját sem szabad mellőzni; mert ha nem veszszük tekintetbe az összes létező okokat, ha csak az egyik irányban folytatunk vizsgálódást, sohasem fogjuk megállapíthatni a bűntett természettörvényeit. Hiszen e törvények létrejöttére mindkét erő közreműködik. Az nem lehet teljes tudománya a bűntettnek, mely nem kutatja egyenlőképen ugy az egyéni, mint a társadalmi körülmények befolyását és ezeknek hatásait. Lombroso és követői a fősúlyt az egyéni: organismusbeli tényezőkre helyezték, a miképen viszont Liszt és hivei a congressuson a társadalmi körülményekre. Maga a jelentés ez utóbbi tendentiával van megírva. És a tudományos igazság megtalálásától mindkét irány oly távol van, mint a mennyire az egyik factor működését a másikénál túlbecsüli. Ezért meddő és eredménytelen az a vitatkozás, hogy a bűntett tudományában az organismus vizsgálatának, avagy a° társadalmi körülmények kutatásának, a criminalanthropologiának, avagy criminalsociologiának van-e nagyobb fontossága. Ezért téves a jelentésnek amaz állítása, hogy a bűntett tudományában a ciminalsociologia nagyobb jelentőségű, mint a crirainalanthropologia. A tudományoknak ilyen rangosztályba sorozása eszünkbe juttatja M i 11 egy hasonlatát, a ki azon kérdésre, vájjon egy termeivény létrehozásában minek jut nagyobb szerep, a természetnek, avagy a munkának, következőkép felel : E felett vitatkozni épen annyi, mint meghatározni azt, hogy a 30 szorzat létrehozására az 5-nek vagy a 6-nak van-e nagyobb befolyása, avao-y mint annak megállapitása, hogy egy ollónak melyik éle szerep°el inkább a papír kettévágásában ? ír ]u\