A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 13. szám - Bolgár igazságügy

52 A J OGK jogosított valamelyik tag kezéhez adatott volna. - A cégvezető által megidézett társaság helyett megjelent cégvezető tetszésétől nem tehető függővé az a kérdés: akarja-e a társaságot képviselni vagy nem J — A betéti társaság beltagja a keresk. törv. 125. S-a értelmében a társaság tartozásáért korlátlanul felelős lévén, mindenki, kinek a társaság ellen követelése van, jogosult ezt a követelést akár a társaság mint ilyen, akár annak beltagja ellen érvényesíteni. (189:1. febr. 3-án, 1,78^. sz.) BüriHÜgyekben. A budapesti királyi ítélő tábla büntető döntvénye. 2. szám. A jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében a,:, e/só' fokban való e•járás a királyi járásbíróságok vagy a királyi törvényszékek hatásköréhez tartozik-e ? f 1893. évi 148. számhoz.) Határozat : A jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében az első fokban való eljárás a büntető törvényeket életbeléptető 1880. évi XXXVII. t.-c. 40. §-ának 4-ik pontjában foglalt korlátok között a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik. Indokok : Minthogy az orgazdaság, mint kapcsolatos cselekmény a bírói hatáskör és illetékesség tekintetében a bűnvádi eljárásoknak általánosan elfogadott, a célszerűséget s a cselekmények közötti szoros viszonyt szem előtt tartó alapelve szerint az alapcselekményt követi ugy, hogy az alapcselekmény birájának hatásköre és illetékessége az orgazdaságra is kiterjed, ha csak az orgazda valamely concrét esetben nem sújtandó oly büntetéssel, mely az alapcselekmény elbírálására rendszerint hivatott bíróságnak hatáskörét meghaladja ; minthogy továbbá a bűnvádi eljárásnak ez az általános érvényű alapelve az életbeléptetési törvény 40. §-ának 4. pontjában is határozott s kétségtelen kifejezésre jutott akkor, midőn ugyanott nem csak a lopásnak és a btk. 359. §-a szerinti sikkasztásnak vétsége, hanem az ezekkel kapcsolatos orgazdaság vétsége is — a mennyiben hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog — a kir. járásbíróságok hatásköréhez utaltatott; minthogy eme rendelkezésével a törvényhozás azt az akaratát nyilvánította, hogy ott, hol az alapcselekmény birájakép a járásbíróságok vannak hivatva eljárni, az alapcselekménynyel kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében is, ha hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának esete fenn nem forog, ugyancsak a járásbíróságok járjanak el; és minthogy végül a törvényhozónak eme határozott akaratnyilvánításával szemben az a körülmény, hogy az életbeléptetési törvény 40. §-ának 4. pontja a jogtalan elsajátítással kapcsolatos orgazdaságot nem említi fel, nem bír semmi jelentőséggel, mert ennek külön felemlítése nyilván felesleges és szükségtelen lett volna akkor, midőn a btk. XXIX. fejezetében meghatározott jogtalan elsajátítás esetei feltétlenül a járásbíróságok hatásköréhez utaltattak, de az életbeléptetési törvény idézett 40. §-ának 4. pontja elegendően gondoskodott egyúttal arról is, hogy ne nyíljék tér arra a felfogásra, mintha a jogtalan elsajátítással kapcsolatos orgazdaság vétsége minden körülmények közt a járásbíróságok hatásköréhez tartoznék, mert a kir. járásbirósági hatáskört a büntetés szerint korlátoló intézkedése kifejezetten az orgazdaságra is vonatkozik: mindezeknél fogva a budapesti királyi itélő tábla teljes ülése kimondja : hogy a jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége eseteiben az első fokban való eljárás a büntető törvényeket életbeléptető törvény 40. §-ának 4-ik pontjában foglalt korlátok között a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik. Kelt Budapesten, a budapesti királyi icélő táblának 1893. évi február hó 21-ik napján tartott büntető teljes üléséből. Hitelesíttetett 1898. évi március hó 10-ik napján tartott büntető teljes ülésben. Dr. MiskovicsFlóris, CzordaBódog, jegyző. elnök. A hitelre irányzott ravasz fondorlat feliforog és bizonyítottnak veendő, ha nem kereskedő annak tudatában, hogy fizetésképtelen, oly mennyiségű árút rendel, hogy az eladóban azon hitet ébresztheti, hogy egy jóhiszemű kereskedő megrendelését birja. A szabadkai kir. törvényszék (1891. okt. 21. 7,525. sz.): B. Lajos vádlottat az ellene, a btk. 384. §-ba ütköző csalás vétsége miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: K. Ferenc vasgyáros B. Lajos ellen azon panaszt emelte, hogy ez nála 175 frt 78 kr. értékű vasárút rendelt meg 1^89. dec. 5-én, melyet panaszos, illetve magánvádló, minthogy vádlottat kereskedőnek tudta s minthogy az egyéb megrendelést is kilátásba helyezett, vádlottnak el is küldött. Vádlott a kezéhez veit árúkat értékesítette, azonban azok árát meg nem fizette, mi által magánvádlót ezen érték erejéig megkárosította, Vádlott a végtárgyalás során ezen panaszfeljelentéssel szemben azzal védekezett, hogy ő ezen árúkat, jóllehet, akkor már üzlete nem volt, menten minden ravasz fondorlattól, egyszerűen csak megrendelte s magánvádló azt hitelre — bár módjában állott volna értékét utánvenni — megküldötte. Ez alapon, tekintettel arra, hogy sem az iratoknál bűnjelkép fekvő levél tartalmából, sem a vizsgálat egyéb adataiból oly körülmény, mely a ravasz fondorlattal való tévedésbeejtés tényét megállapítaná, fel nem merült, vádlott az ellene emelt vád és következményei terhe alól felmentendő volt. A szegedi kir. itélő tábla (1892. febr. 1. 126. sz.): A kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhágyja. A m. kir. Curia (1893. jan. 25. 5,949. sz.): Tekintettel arra, hogy B. Lajos saját beismerése szerint a K. Ferenc vasgyároshoz 1889. dec. 5-én intézett megrendelő levél elküldését megelőzően kereskedését már 1889. szept. 18-án megszüntette, illetőleg az árúkat öcscse árverésen megvette s cégének kitörlése iránt is folyamodott ; tekintettel arra, hogy a megrendelésben felsorolt árúkra oly mennyiségben csak kereskedőnek van szüksége s a megrendelő levél tartalma s különösen annak kilátásba helyezése, hogy a tavaszszal ezer darab sarlót is fog megrendelni, bárkinél azt a hitet ébreszthette, hogy egy jóhiszemű kereskedő megrendelését birja ; tekintettel arra, hogy B. Lajos a megrendeléskor már teljesen vagyontalan volt s így tudta, hogy a szállító cégnek fizetni nem képes s a minthogy az árúkat eladván, a hitelező cégnek mit sem fizetett, sőt az elrendelt végrehajtás vagyon hiánya miatt ellene nem is foganatosíttatott; tekintettel arra. hogy vádlott ama védelme miként ö nem kérte az árúkat hitelre és a hitelező utánvétellel is küldhette volna, mint a kereskedelmi törvény rendelkezéseivel ellentétben álló, meg nem állhat; mindezeknél fogva vádlott cselekményében a hitelnyerésre | irányzott ravasz fondorlat fenforog és bizonyítottnak vétetik. Ehhezképest mind a két alsóbirósági ítélet megváltoztatása I val B. Lajos a btk. 384. §-ba ütköző csalás vétségében bűnösnek ! mondatik ki s tekintettel büntetlen előéletére, beismerésére s hogy a kártérítésre vádlott keresetképességénél fogva remény van, 1 havi 1 fogházra és 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéltetik. A gazda jogosítva van a tilalma ellenére lakásában erkölcstelen viszonyt folytató cselédjét fegyelmezni. Az ezen jog gyakorlásában elkövetett könnyű testi sértés nem büntethető. A szegedi kir. itélő tábla ítélt; A kir. járásbíróság ítélete megváltoztatik. Vádlott a súlyos testi sértés és becsületsértés vétségének vádjai alól felmentetik. I n d o k o k : Sértett P. Mária gazdájának, a vádlottnak engedélye nélkül megtűrte, hogy szeretője K. Mihály hozzá a gazdája lakásához tartozó konyhába éjjel is bejárjon ; vádlott 1892. július 19-én éjjel 10 és 11 óra között K. Mihályt a konyhában ágy alatt rejtőzve találta, ezt onnét a kezében volt ostor nyelével kikergette, azután — mint sértett és K. állitják, — sértettet ostornyéllel megverte, jul. 29-én pedig arculcsapta és elkergette. Minthogy vádlottnak "joga volt a tilalma ellenére lakásában erkölcstelen viszonyt folytató cselédjét fegyelmezni; minthogy az orvosi lelet szerint séitett testén puszta véraláfutások, tehát felületes sértések találtattak, melyek 8 napon belül gyógyult sértéseknek tekintendők, annyival is inkább, mert a látleletet kiállító orvos a 10 napi gyógytartamot nem gyógykezelés folytán, hanem előlegesen véleményezte; minthogy július 29-én vádlott cselédjét fenyegető magatartása miatt csapta arcul s ez által a fegyelmezési jog határát nem lépte túl; minthogy végül vádlottnak testi sértést okozott cselekménye magánlakának megsértése miatt őt megillető jogos védelem határai között elkövetettnek is bizonyult : ez okból a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatni s vádlottat a bt. 79. és 313. §-ai alapján az ellene emelt vád alól felmenteni kellett. (1893. január 17. 5,470.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Grünwald Hermán e., zombori tszék, bej. ápr. 29, félsz, máj. 29, csb. Morvay Pál, tmg. gr. Vadász Lidót. — Dickmauil Ármin e., rimaszombati tszék, bej. máj. 29. félsz. jun. 12, csb. Medveczky Sándor, tmg. dr. Rárossy Gyula. — "WeiSZ Adolf Lipót e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 28, félsz. máj. 25, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. dr. Nessi Pál. — Mondschein Emánuel e., szegedi tszék, bej. máj. 29, félsz. jun. 30, csb. Faragó László, tmg. dr. Schaller József. Pályázatok : A kis-várdai kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 2-ig. — A zombori kir. ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 2-ig. — A polyai kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 2-ig. — A csik-szent-mártoni kir. jrbságnál járásbirói áll. ápr. 5-ig. — A fehértemplomi kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 4-ig. — A szegedi kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — Az oravicabányai kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — A. brassói kir. tszéknél jegyzői áll. ápr. 6-ig. — Az alsó-lendvai kir. jrbságnál albirói áll. ápr. 6-ig. — Az alsó-lendvai kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 7-ig. — A fogarasi kir. jrbságnál járásbirói áll. ápr. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasAg'--nal. (Hold-utcza 7. szam.i