A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 12. szám - A közokirat-hamisitás,tekintettel az iskolai bizonyítványok hamisitására

95 a jogi vizsgálatokon. — Féléves rendszer a jog- I akadémiákon. — A joghallgatók végbizonyítványai. — Átlépés az egyetemekről a jogakadémiákra. — Néhány statisztikai adat az ügyvédi és birói vizsgálatok felől. — A közoktatás állapotúról szóló jelentés, a jogi oktatásügy szempontjából. — A szabálytalanná vált tan időnek a r e n d e s j o g i tanfolyamba « a 1 ó beszámításáról. — Tanfolyam hallgatása nélkül való vizsgálatok. - A munka teljes mértékben megérdemli, hogy tágabb körök foglalkozzanak vele. A közokirat-hamisítás, tekintettel az iskolai bizonyítványok hamisításira, irta Edvi Illés Károly dr. Budapest, 1893. (Külön lenyomat a Bűntető Jog Tára XXV. kötetéből.) Egy magában is igen érdekes témát dolgoz fel ismert szakszerűségével és alaposságával kitűnő kriminalistánk ezen értekezésében. A tárgy már aktualitásánál fogva is vonzó, mert alapjává teszi a kir. Curia 1892. évi 8478/B. számú elvi határozatát, melytől azonban függetlenül magának a közokiratnak, a közokiraiharaisitásnak és alfajainak determinációját veszi finom pointirozással és éles kritikai tollal bonckés alá. Az értekezés, mely páratlan szorgalomról és a tárgyba való elmélyedésről tanúskodik, a Jogt. Közi.-bői mint különlenyomat jelent meg. „K5lÍgaig*t&Ü Törvénytár" cim alatt megjelenendő munkára hirdet előfizetést Hegedűs János, Torontálmegye aljegyzője. Az előfizetési felhívásból közöljük a következőket : »Az egész mű négy kötetben fog megjelenni : az első kötet tárgyalni fogja a közigazgatás szervezetét, a második a belügyminisztérium ügykörébe eső, vagyis a physicai életre vonatkozó közigazgatást, a harmadik a vallásés közoktatásügyi minisztérium ügykörébe eső, vagyis a szellemi életre vonatkozó közigazgatást, a negyedik a kereskedelmi és földmívelési minisztériumok ügykörébe eső. vagyis a gazdasági életre vonatkozó közigazgatást. Függelékül fog adatni az igazságügyi és katonai közigazgatás. Mondanom sem kell, hogy e munka, mint ilyen, feleslegessé teszi ugy a »Törvénytár«, mint a 'Rendeletek Tárá«-nak külön megszerzését, a melyekkel való bánásmódot nehezíti azon körülmény, hogy nincs hozzá rendszeres segédkönyv. E végből vagyok bátor ajánlani ezen mü megszerzését ugy a megyei központi tisztviselők, szolgabirák. jegyzők, mint az ügyvédek, ügyvédi, birói, közigazgatási s jegyzői pályára készülök, de főleg a községeknek figyelmébe. A mü, mely körülbelül cO—100 nyomott íven fog megjelenni, előfizetési ára ti frt. A mü szerkesztésénél tekintettel vagyok a most folyó közigazgatási reformtervezetekre is, e végből az első kötet kinyomását, mely a közigazgatás szervezetét fogja tárgyalni, legutoljára hagyom az okból, hogy a mennyiben e mü kinyomatása ideje alatt valamelyik közigazgatási reform megvalósulna, törvéuynyé válna, e kötetbe az is felvehető legyen. Különben pedig, a mennyiben a tervbe vett reformok e mü kinyomatása után, illetve megjelenése után két éven belül válnának törvénynyé, ugy ezeket e mü előfizetőinek díj nélkül fogom megküldeni.* Az előfizetések 1893-ik évi március hó 15-ig szerzöhez küldendők Nagy-Becskerekre. Vegyesek. Meghívás. A budapesti ügyvédi kamara összes tagjait értesíteni van szerencsém, hogy az új városházán február 27-én tartott értekezletből kiküldött kijelölő bizottság folyó március hó 19-én (vasárnap) d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében nyilvánosságra fogja hozni működése eredményét. Kérem t. kartársaimat, hogy ott megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 1893. évi március hó 15-én. Konkoly Thege józsef, értekezleti és kijelölő bizottsági elnök. Helyreigazítás. A múlt számban dr. Kemény Andor zombori betétszerkesztő urnák »A telekkönyvi betétszerkesztés« című dolgozatába (83. lapon felülről a második bekezdés 3-ik sorában) értelmet zavaró sajtóhiba csúszott be, mit ez alkalommal igazítunk helyre; ugyanis »mozgalmunk« szó hel)ett »s z o rgalmunk« olvasandó. Ötven évi ügyvédi gyakorlat. Dr. Samarjay Károly kir. tanácsos, a pozsonyi ügyvédi kamara elnöke, f. hó 14 én ünnepli 50 évi ügyvédi működésének évfordulóját. A pozsonyi ügyvédi kamara tagjai ezen alkalmat felhasználták, hogy köztiszteletben álló elnökük iránti vonzalmuknak és tiszteletüknek kifejezést adjanak. E célból testületileg tisztelegtek a kamara a'elnöke, R o c h 1 i t z Tódor ügyvéd vezetése alatt. Utasítás folytán elkövetett vizrendöri kihágásért nem a tettes, hanem az vonandó felelősségre, a ki a tettest a kihágás elkövetésére utasította. — A büntethetőség elévülése által a törvényellenes vízhasználat megszüntetésére irányuló kötelezettség módosulást nem szenved. — Az eljáró hatósági közegnek saját belátásától függ annak megállapítása, hogy az eldöntés alatt álló ügy tisztázása céljából helyszíni szemle szükséges-e vagy sem í A m. kir. földmívelésügyi minister 1892. évi 29,640. sz. határozata. Ügy állás. P. község elöljárósága panaszt emelt J. M. uradalmi intéző ellen a miatt, hogy a V. patakon sertésfürösztés céljából trágya és dudvából gátakat emelt s a patak vizét felduzzasztottá, A főszolgabíró vádlottat saját beismerése alapján a vízjogi törvény 42. §-ára való hivatkozással 20 frt pénzbüntetésben 8 a helyszíni szemle 5 frt 25 krnyi költségeinek viselésében marasztalta el; az alispán pedig ez Ítéletet oly változással hagyta jóvá, hogy vádlottat ezen költségek viselése alól fölmentette, mert vádlott beismerésével szemben helyszíni szemlére szükség nem | volt. Az ügy felebbezés következtében a földmívelésügyi minister ur elé került s a minister ur póttárgyalást rendelt el annak megállapítása céljából: igaz-e vádlott ama védekezése, hogy a panaszolt gátakat az uradalmi kormányzóság utasítására létesítette ? E védekezés valónak bizonyulván, a minister fenti számú határozatával vádlottat fölmentette s az emiitett költségek viselésére az uradalmi kormányzót kötelezte következő indokokból: Panaszlott J. M. a terhére rótt cselekvényt utasítás folytán követte el s így ezért az 1879. évi XL. t.-c. 27. §-a értelmében a felelősség nem őt terheli; tekintettel azonban arra, hogy az idézett 1879. évi LX. t.-c. 31. §-a értelmében most már a büntető eljárás elévülés miatt a nevezett kormányzó ellen nem indítható meg, e részben a további eljárás elrendelhető nem volt. Minthogy azonban az eljárás során kétséget kizárólag igazoltatott, hogy az elgátolás hatósági engedély nélkül eszközöltetett s az uradalomnak azon állítólag régi gyakorlaton alapuló vízhasználata, hogy a patakot időnként sertésfürösztés céljából felduzzaszthassa, a vízjogi törvény átmeneti intézkedései értelmében igazolva nem lett ; minthogy továbbá a büntethetőségnek elévülés utján való megszűnése által a törvényellenes vízhasználat megszüntetésére irányuló kötelezettség a vízjogi törvény 187. § a értelmében módosulást nem szenved : ennélfogva a nevezett uradalmi kormányzót a jelzett vízhasználat jövőben való gyakorlásától annyival is inkább eltiltani kellett, mert a kérdéses vízfolyás nem bír magánvizi, hanem közvizi jelleggel; közvizeken pedig a viz felduzzasztására irányuló munkálatok a vizjogi törvény 43. §-a értelmében hatósági engedély alá esnek. Miután pedig a nevezett uradalmi kormányzó törvényellenes rendelkezésével maga szolgáltatott okot hatósági beavatkozásra, az 5 frt 24 krban felszámított eljárási költségek viselésére annyival is inkább kötelezendő volt, mert az eljáró hatósági közegnek saját belátásától függ annak megállapítása, hogy az eldöntés alatt álló ügy tisztázása szempontjából helyszíni szemle megtartását szükségesnek tartja-e vagy sem? Mivel pedig az eljárási költségek ily helyszíni szemléből merültek fel, azok viselésére a vizjogi törvény 169. ij-a értelmében a marasztalt fél volt kötelezendő. A képviselőválasztói jogosultság kérdésében beadott felebbezések elintézésére hivatott külön tanácsok (1874 : XXXIII. t.-c. 50., 51. §. és 1881 : LIX. t.-c. 105. §) összeállítása az 1893. évre. I. tanács. Elnök: A kir. Curia elnöke vagy másodelnöke, vagy rangidősb tanácselnöke : rendes tagok : dr. E m m e r Kornél, Ádám András, Bosits Gábor, H a m m e r sb e r g Jenő ; póttagok : M e z e y Albert, F r i n k Endre, dr. S t e p h anides Henrik és Béres János kir. curiai birák. fi. tanács. Elnök : A kir. Curia másodelnöke vagy a kinevezletés sorrendje szerinti tanácselnöke ; rendes tagok : dr. K i s z e 1 y Tiborc, M i k ó Miklós, Szabó Ágoston, Asztalos Aba ; póttagok: Ruby Antal, dr. B e c k Hugó, P o p u József és dr. Kelemen Mór kir curiai birák. A legfőbb királyi es országom fegyelmi bíróság (1871: VIII. t.-c ö5. §.) tagjai az 1893. évben, a kir. Curia részéről. Rendes tagok: D áruvá ry Alajos másodelnök, Csemegi Károly, Tóth Lőrinc, V é r t e s y Sándor, Szentgyörgyi Imre, M a n o i 1 o v i c h Emil, Osztrovszky József és Balásy Antal kir. curiai tanácselnökök, Mersics Miklós. H a 1 m o s y Endre, Nagy Imre, Szabó Ágoston, Veszprém y János, Andrásovics Béla, Ruby Antal, Hajdú Lajos, Barthodeiszky Gyula, Keömley Pál; póttagok: P á s z't é 1 y i János, Süteö Rudolf, Jankovich Gyula, Kozma Zsombor, Z á v o d y Albin és Sebestyén Mihály kir. curiai birák. A kir. Curia fegyelmi tanácsai (1881 : LIX. t.-c. 104. §.) az 1893. évben. Nagyobb fegyelmi tanács. Rendes tagok : Sebestyén | Mihály, P á s z t é 1 y i János, Klimkó István, Székely Ferenc, B a 1 1 e g h József, Frenreisz István, Hammersberg Jenő és C s i d e r László ; póttagok : B e c k Hugó, Jankovich Gyula, Keömley Pál, Székács Ferenc, Bosits Gábor, Keresztszeghy Lajos, M e z e y Albert és Ádám András kir. curiai birák. Kisebb fegyelmi tanács. Rendes tagok : Jakabfal vy Gyula, Hegedűs László, B ö ni c h e s Gyula, Sánta Gábor, Oeffner Ferenc, Vavrik Antal; póttagok: Gyárfás Ferenc, Décsei Zsigmond, Nedeczky Ödön, Illyés Károly, Hérics Tóth János és Andrásovics Béla kir. curiai birák. A kir. itélő táblák fegyelmi bíróságainak tagjai az 1893. évben. A budapesti kir. itélő táblánál, rendes tagok: dr. Horváth Ferenc, Tóth Gerö, dr. Heil Fausztin, Burg Lajos; póttagok: dr. Tarnai János, Bubi a Ferenc, <siky József és Szántay Adolf kir. itélő táblai birák. A debreceni kir. itélő táblánál, rendes tagok: Draveczky Adorján, N a m é n y i József, dr. Kiss Endre, E g r y Kálmán ; póttagok : Tar Gyula, Comanescu Sándor, U n g e r Gusztáv és dr. Horváth Dezső kir. itélő táblai birák. A győri kir. itélő táblánál, rendes tagok: Mészöly Lajos, Lupia Tivadar, Szabó György és dr. R h o r e r Miklós ; póttagok : S c h m i d Géza, dr. U h 1 y a r i k Gedeon, dr. T a s s y Pál és Horváth Kálmán kir. itélő táblai birák. A kassai kir. itélő táblánál, rendes tagok: Balázsovits József, H á n r i c h József, Fekete Ödön, Podhorányi Gyula ; póttagok : R a i s z Andor, Horánszky Adolf, R ó s a Kálmán, Bök János kir. itélő táblai birák. A kolozsvári kir. itélő táblánál, rendes tagok : S z ő c s Ákos, Z s a k ó István, G á 1 Jenő, S u t o r i s Albert; póttagok : Szász Dénes, Mezei János, br. Rudnyánszky Béla és Szentkirályi Lajos kir. itélő táblai birák. A marosvásárhelyi kir. itélő táblánál, rendes tagok : Kozma Gyula, T ó d o r f f i Domokos, Dósa Gábor és Onaciu Sándor ; póttagok : Z i e g 1 e r Emil, Kovács János, D o b a y Albert és Szabó Dénes kir. itélő táblai birák. A nagyváradi kir. itélő táblánál, rendes tagok : Knon Alajos, dr. Marienescu Athanáz, P o 1 c h y Mór, dr. J á r o s i Károly ; pót-