A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 12. szám - A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentéséből

A JOG. 93 az örökösödésre. Ez által már egy hatalmas rés vágatott a 7,">6. §-on. A m. kir. Curia (1886. nov. 3-án, 3,716. sz. a.) szintén ugy határozott, hogy a törvénytelen gyermek után, ha az anyja nem ól többé, azok örökölnek, kik az anyát, mint leszármazó! képviselik. De vannak legfőbb itélőszékiinknek ezen Ítélettel ellentétben álló ítéletei is, miből látható, hogy ezen kérdés még vitás és hogy judieaturánkban megállapodás ezen kérdést illetőleg még nem jött létre; ezen kérdés tehát egy kis eszmecserét megérdemel. Belföld. A budapesti ügyvédi kamarai ez idei választások mind nagyobb hullámokat vetnek a fővárosi ügyvédségben. Két párt áll tudvalevőleg egymással szemben : az úgynevezett conservativ párt, melynek gyökerei az »ügyvédi kör«-ben vannak, és mely eddig vezette leginkább a választásokat; a másik az úgynevezett reform párt, mely az eddigi választmány működésével és magatartásával, különösen az ügyvédi kenyérkérdésben nem lévén megelégedve, gyökeres változást tűzött ki jelszóul a választmány megválasztásában. A ki azonban azt hinné, hogy e két párt elvi alapokon áll, az nagyon csalatkoznék. Legjobban mutatja ezt a kél párt candidatioualis eljárása. A couservativ párt olyannyira reformpárt, hogy a régi választmányból csak alig hagyott meg egy-kettőt, és hogy mint halljuk, egy Győry, Králik, Jellinek, Friedmann még a választmányba se candidáltattak, hanem a felfrissítés elvét annyira viszik, hogy meg aleluökségre is egy fiatalabb — megkell vallani — kiváló erőt jelöl; mig másrészt a reformpárt ép azon általa sokat szidott régi választmány kél legrégibb tagját, Győryt jelöli elnöknek és Friedmannt alelnöknek, a kiket viszont saját pártjuk ejtettél, az ügyvédi kenyérkérdés két leghevesebb ellenzőit, mellettök azután tarka választékban a numerus clausus és más a radikális ujitás legerősebb párthiveit. Az egész választási küzdelem tehát ismét merően a személyek cultusává, az egyesek ambitiojának kielégítésévé fajult, melyből az ügyvédségre se dicsőség, se előny hárulni nem fog. Nem így gondolták azok, kik valódi barátai a józan reformnak, a dolgok fejlődését. Össze-vissza kuszálva van ismét minden párt vezéreszme nélkül; félő. hogy az egész mozgalomnak végelesznehány vezér, minden eszme nélkül. A leglurább dolgok egyike azután még az a komikum, hogy a reformpártnak, mely választás céljából alakult, a harc előkészületei közt az a csodálatos eszméje támadt, miszerint hirtelenében az ügyvédi rendtartás revisiója céljából egy bizott:^ágot küldött ki. És akadt komoly bizottság, mely ezt a hevenyészett munkát komolyan végezni is akarja. Tán tízszer revideálják már azt, tán tizenöt javaslat is van. Az ország minden kamarája, ügyvédi országos gyűlés, igazságügyi ministerium foglalkozott már vele, hosszú, alapos, beható, hónapokig tartó tanácskozásokban, és ime, komoly emberek összeülnek és elhatározzák, hogy 8 nap alatt — mert annyi választ el a közgyűléstől — új ügyvédi rendtartást fognak késziteni, mely természetesen új gyógymódot fog feltalálni az ügyvédség bajainak orvoslására. Valóban szomorú fejetlenség, kapkodás jellemzi ezt az egész mozgalmat, eredménye is csak fejetlenség lesz, quoti avertat Deus. A rózsahegyi törvényszék elnöke, mint a »Pozs. Szemle* irja, február 26-án ismét bírósági semináriumot rendezett, melyen a vitatkozásban tényleges részt vett törvényszéki és járásbirósági jegyzőkön kivül nemcsak a birák és ügyészek, hanem az ügyvédi karnak is számos tagja jelen volt. Ot büntető és három polgári jogeset került megvitatás alá; ugy a büntető, mint a polgári jogesetek eldöntéséhez a jegyzőkből egy itélő tanács alakult, mely a formaszerű vád- és védbeszédek előterjesztése s illetve a polgári jogeseteknél a perfelek képviselőinek vitatkozása után indokolt Ítéletet hozott. Minden jogeset eldöntése után a törvényszéki elnök a hallgatóság soraiból egy-egy ítészt kért fel, ki ugy a perbeszédek, mint az Ítéletnek bel- és kültartalma felett bírálatot mondott. Némely jogesetnél az ítész bírálata ujabb vitát provokált a hallgatóság között, mi által a semiuárium érdekessége csak növekedett. A négy órán át tartó jogi vita mindvégig komoly mederben haladt és csak egy izbeu adott derültségre okot, midőn a végtárgyalási elnökként szereplő aljegyző a hallgatóságot — mely a vádbeszédet helyesléssel fogadta — a tetszés és nem tetszés nyilvánításától ridegen eltiltotta. A tárgyalt polgári eseteket ide igtatjuk: 1. Péter Pál rendes keresetet indit a törvényszék előtt a péteri 100. sz. tjkvben a néhai Kocsis János nevére irt iugatlanok tulajdonjoga iránt ifj. Kocsis János mint örökös ellen, kérvén egyúttal ezen per folyamatba tételének feljegyzését elrendelni; családi értesítővel és haláleset felvételi ivvel, melyet a községi elöljáróság s a lelkész állítottak ki, igazolja, hogy néhai Kocsis Jánosnak egyedüli leszármazója s egyedüli örököse ifj. Kocsis János, s hogy az örökhagyó végrendelet nélkül halt ek Alperes a perfelvételre szabályszerű idézés dacára meg nem jelent. Felperes Ítélet alá terjeszti az ügyet; elmulasztván azonban költségeit felszámítani, a pertárnok jelentésének bemutatása után a felszámítást az ellenféllel szemben utólag külön kérvénynyel eszközli. 2. Béres István törvényes örökös ellen perre utasíttatott a végrendeletre hivatkozó Fehér Márta. Az első- s a másodbiróság egybehangzóan a végrendeletet érvénytelennek nyilvánítva, törvényes örökösödés címén kizárólag Béres Istvánnak Ítélte meg a hagyatékot, feljogosítván Béres Istvánt, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a hagyatéki ingatlanok tulajdonjogának bekebelezését az illetékes telekkönyvi hatóságnál kérelmezhesse. Fehér Márta a másodbiróság ítélete ellen is felebbezéssel élt. Béres István két egybehangzó Ítélet alapján a tulajdonjognak végrehajtás utján leendő bekebeleztetéseért s illetőleg a hagyaték átadásáért folyamodik. 3. Fehér Márta — ámbár a két egybehangzó ítélet ellen felebbezéssel élt — tartván a végrehajtástól, kérvénynyel járul a törvényszékhez, melyben kijelenti, hogy a birtokában levő hagyatékot, nevezetesen a lakóházat s a szántókat Béres István birtokába és használatába kibocsátja és bemutatja a nevére telekkönyvileg bekebelezett, de Béres Istvánnak örökösödés címén két egybehangzó ítélettel megítélt szőlő telekkönyvi átírására alkalmasan kiállított okiratot, kérvén erről Béres Istvánt a kérvéuy másodlatán értesíteni s az okiratot is neki rendelkezésére bocsátani. A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentéséből, mely sok érdekes mozzanatot tartalmaz, a következőket közöljük : A közigazgatási ügyeket illetőleg: 1892. január l-jétől december 31-ig bezárólag elintézésre várt összesen 2,469 ügydarab ; elintéztetett 2,460. Ügyvédek: Felvételre jelentkezett 99 ügyvéd ; ezek közül felvétetett 91, a felvétel megtagadtatott 8 ügyvédnek. Kitöröltetett összesen 39. E szerint az ügyvédek létszáma 1892. év végével 987 volt, tehát a mult évi létszámhoz képest 52 ügyvéddel több maradt bejegyezve, mint 1891-ben. Ügyvédjelöltek: 1892. évben felvételre jelentkezett 240 ügyvédjelölt; bejegyeztetett 219, a felvétel megtagadtatott 20 jelöltnek. Kitöröltetett 211. E szerint az ügyvédjelöltek létszáma 1892. év végével 520 volt, tehát a mult évi létszámhoz képest 8 jelölttel több maradt bejegyezve, mint 1891. évben, ügyvédi könyv 16 hitelesíttetett, zugirászat miatt a kamara ügyésze 1892. évben három esetben emelt panaszt 3 egyén ellen. A fegyelmi //gyeket illetőleg: 1892 január l-jétől 1892. évi december 31-ig bezárólag érkezett 1,213 beadvány; mult évi hátralék 38, elintézésre várt összesen 1,251 ügydarab. Ebből összesen elintéztetett 1,190 ügydarab; végtárgyalás tartatott 22, melyből halasztással végződött 4, a vétkesség megállapíttatott 13 esetben és 5 esetben a nem vétkesség mondatott ki. A vétkesség kimondásával 3 esetben írásbeli feddés, 5 esetben pénzbírság, 3 esetben felfüggesztés és 1 esetben előmozdítás alkalmaztatott. Egy esetben pedig az ügyvédi rendtartás 2. §., illetve 7. §. alapján az ügyvédi lajstromból való kizárás mondatott ki. Ügyvédjelölt ellen 6 panasz lett beadva; ehhez számítván a mult évről elintézetlen maradt 8 panaszt, elintézésre várt összesen 14 panasz ; érdemileg elintéztetett 6, függőben maradt 8 panasz érdemleges elintézése. A kamarai segélyalap állaga a rendes dotatión felül dr. Bischitz Gyula, Nóvák Sándor, dr. Eulenberg Salamon, Spett Vince, dr. Székely Miksa, dr. í'aumgarten Károly, dr. Papp József budapesti kartársaink és Téry Emil hőgyészi kartársunk adományai, valamint dr. Darányi Ignác kartársunk 1,000 frtos alapítványa folytán ismét örvendetesen gyarapodott. A kamara könyvtárának állománya dr. Felber Arthur zalaegerszegi kir. ügyész és a m. kir. igazságügyi miniszter ur könyvadományai által — a rendes beszerzéseken felül — szintén növekedett. Kamaránk az elmúlt évben egy dísztagot is nyert. Száz budapesti kartárs által előterjesztett indítvány alapján ugyanis az 1892. évi szept. hó 29-én tartott rendkívüli közgyűlés Kossuth Lajost, hazánk nagy fiát, a pesti ügyvédi egyesület volt oszlopát — születésének 90-ik évfordulója alkalmából — egyhangúlag a kamara dísztagjává választotta. Kamaránk, mint önkormányzati testület tevékeny ségét főleg három irányban kívántuk céltudatosan fejleszteni: 1. az ügyvédi tisztesség, a kari becsület és tekintély megóvása, 2. a kar anyagi és szellemi jólétének emelése, 3. az általános igazságoszolgáltatási állapotok javítására való törekvés tekintetében. Abban a helyzetben vagyunk, hogy e hármas irányban tényekre, eredményekre hivatkozhatunk. A kari becsület megőrzésére a törvény az autonóm fegyelmi bíráskodás eszközét adta kezünkbe s a sajnos csak az, hogy ez az eszköz mai alakjában szerfelett tökéletlen, olyan, mely lehetetlenné teszi a fegyelmi biiáskodás kellő hatálylyal való gyakorlását. Már az 1891 -ik évről szóló jelentésünkben behatóan foglalkoztunk az ügyvédi rendtartás ide vonatkozó hiányaival, melyek legfőképen a fegyelmi eljárás hosszadalmasságában nyilvánulnak. Ezen az állapoton, mint már az emiitett és más alkalmakkor is kifejtettük, csakis az ügyvédi rendtartás gyökeres reformja van hivatva segíteni, de azért a most meglevő törvényes keretben is, ennek korlátai között, főtörekvésünket képezte a fegyelmi ügyek elintézését lehetőleg egyszerűsíteni s e módon hosszadalmasságukat enyhíteni. A fegyelmi ügydarabok iktatói száma 1892-ben 1213-at tett ki, tehát egyetlen egy számmal többet, mint 1891-ben, dacára annak, hogy a lefolyt évben, a melyről most beszámolunk, maguk a fegyelmi ügyek jelentékenyen szaporodtak ; mert mig 1891-ben