A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 9. szám - Új ügybeosztás a kir. igazságügyiminiszteriumnál

A JOG. 7! uének. Mindenelött ajánlom a birói rendészetnek szigorú kezelését és a bíróság méltóságának megfelelő beszéd sorrend szerinti keresztülvitelét. Ha a tárgyalásnál mindenkinek, még a bíróság tagjait sem zárva ki, csak akkor szabad beszélnie, °ha ez neki megengedtetik, akkor el lesznek kerülhetők ama kellemetlenségek,^ a melyekhez szabadon folyó párbeszédek vezetnek. Az elnöklő kötelessége az igazságot kinyomozni és nem lehet majd elkerülni azt, hogy a tanuk és vádlottak ellenmondásaira és valószinütlenségeire ne utaltassanak, vagy más az ügy felderítésére szolgáló megjegyzések ne tétessenek. Az elnöklő azonban jól fogja tenni, ha viselkedését egy az ügy komolyságához illő alakba ölti és minden sarkastikus színezettől magát visszatartja. Minden körülmény között kerülnie kell oly állást elfoglalni, a mely az ő személyes helyzetét a büntethetőség kérdéséhez már eleve megállapodottnak jelezné. A tárgyalások vezetésében nyilatkozó tárgyilagosságot kiváltképen a védővel szemben kell érvényesítenie, mint a kit a bíróságnak az anyagi igazság helyes megtalálásában igen hasznos segítőjéül kell tekintenie. A védőhöz való viszony ezen felfogásából ered épen az elnöklő kötelessége egyes esetben ügyelni arra, hogy a védelem nek törvéuyszabta korlátai megtartassanak. Különös erélylyel kell tehát szembeszállni a védelem oly célú magatartásával, mely a bíróság méltóságát, vagy a tárgyalásnál működő személyek becsületét meg akarná sérteni. A tárgyalás folyamán a védő javaslatokat tehet és kérdéseket intézhet, de nincs megengedve ezekre vonatkozólag oly megjegyzéseket tennie, a melyek a zárszóba tartoznak. Különösen nincs feljogosítva a védő a tanuk vallomásait hitelességük szempontjából megbirálás alá venni és személyes viszonyok belevonása által tanukat vagy idegeneket pellengérre állítani. Felkérem tehát t. Uraságodat, hogy eme felfogásomat a törvényszékek elnökeivel tudomásvétel céljából közölni szíveskedjék. Elvárom, hogy csak olyan igazságügyi hivatalnokok fognak elnöki és igazgatói állásokra ajánltatni, a kik felől közelebbi megfigyelés azt eredményezte, hogy e kötelességük teljesítéséhez a kellő tulajdonságokkal rendelkeznek. Vegyesek. Új iisrybeosztás a kir. igrazsá^iigyininiszteriumnál. A kir. igazságügy-miniszter 1S93. évi 101. I. M. E. számú rendeletével a kir. igazságügyminiszteriumnál új ügybeosztást állapított meg, a mely ügybeosztás a következő: Elnöki osztály. Tárgy: 1. központ, 2. kinevezés, áthelyezés, előléptetés, 3. költségvetés, 4 szakbizottságok, 5. kitüntetés stb. Nevezetesen: 1. Az igazságügyminiszterium fogalmazó, számvevő, segédhivatali és szolgaszemélyzetének összes személyes ügyei. A központi ügymenet ellenőrzésére vona'kozó intézkedés. A központi hivatali és irodaátaláiyok utalványozása. 2. Az összes felső és alsó kir. bíróságok, kir. ügyészségek, a központi telekhivatal személyzetének kinevezése, áthelyezése, felmentése, a mennyiben ezek nem tartoznak egyes alsóbb hatóságok hivatali köréhez. Felsöbirósági tanácsjegyzők berendelése. Törvényszéki vizsgálóbirálc és ezek állandó helyetteseinek kirendelése. Közjegyzők, bírósági végrehajtók kinevezése, áthelyezése, felmentése. Békebirák kinevezése, felmentése, községi bíráskodással megbízása. Szolgabiráknak a kisebb polgári peres ügyekben bíráskodási joggal felruházása. 3. Az igazságügyi költségvetés egybeállitá-u. 4. Szakbizottságok és a kebelbéli fegyelmi bizottság alakítása. 5. Kitüntetések indítványozása. 6. Allamszolgálatba léphetés szempontjából korengedély. 7. Az igazságügyminiszteriumot illető országgyűlési interpellátiók és határozatok nyilvántartása 8. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek őrzése. 9. Kir. ügyészeknek és alügyészeknek a közigazgatási bizottságokba kirendelése. 10. Közjegyzőknek nyelvjogositványnyal felruházása. 11. A dr. Vaisz-féle alapítvány összes ügyei. 12. Az igazságügyi szakhoz tartozó államhtvatalnokok törzskönyvei vezetése. I. ügyosztály. Tárgy: 1. Nemzetközi jog, 2. közjog, '•'>. magánjog, 4. polgári törvénykezés stb. Nevezetesen: 1. Nemzetközi szerződések, egyezmények és nyilatkozatok ; a nemzetközi bírósági jogsegélyre vonatkozó rendeletek: a hazai bíróságok által a külföldi törvények iránt tett kérdések; a külföldi kormányok által a hazai jogról kért vélemények; a fennálló törvényekről külföldi használatra kért bizonyítványok ; a hazai bíróságokkal az osztrák és a külföldi bíróságok érintkezésének szabályozása és közvetítése; bel- és külföldi bíróságok közötti összeütközések; hazai ügyletek és bíróságok által osztrák és külföldi bíróságok ellen emelt panaszok ; hazai bíróságok és ügyészségek ellen büntető ügyekben panaszok, amennyiben a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak; hazai feleknek külföldön és külföldieknek belföldön érvényesítendő jogügyeikben a közvetítés ; a hazai biróságoktól az osztrák bíróságokhoz küldött magyar iratok lefordításának közvetítése. Közbűntettesek kiadatása és átszállítása; a keleti consuláris bírósági ügyek. 2. Közjogi és közigazgatási jogi vélemények. 3. Magánjogi vélemények. 4. Polgári törvénykezés. Továbbá: 5. Hitbizományok. 6. Törvényesités. 7. Örökbefogadás. 8. Biróküldés polgári ügyekben. 9. A városok lakbérleti szabályai 10. Cégbejegyzési ügyek. 11. Bírósági tolmácsok. 12. Erdélyi birtokrendezési ügyek. 13. Házközösségek. 14. Úrbéri, szőlőváltsági, maradvány- és irtványföld váltsági ügyek. 15. Könyvtár. 16. Hatásköri összeütközések, a mennyiben nem büntető ügyekben merültek fel. 17. Az slgazságügyi Közlöny« szerkesztése. II. ügyosztály. Tárgy: 1. büntető jog, 2. büntető törvénykezés, 3. börtönügyek, 4. a kir. ügyészségek személyzeti és gazdászati ügyei, stb. Nevezetesen: 1. Büntetőjogi vélemények. 2. Büntető törvénykezés. 3. A kir. törvényszéki és járásbirósági fogházakra vonatkozó ügyek; az országos fegyházak, kerületi börtönök, közvetítő és javító intézetek felügyelete, ezek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén az állami végellátást; fegyenc- és rabszállitások elrendelése az országos intézetekbe. 4. A kir. főügyészségek és ügyészségek összes személyzeti és gazdászati ügyei, kivévén a kinevezést és az állami végellátást ; fogházépítkezés. 5. Biróküldés büntető ügyekben. 6. Sajtóügyek. 7. Rögtönbiróságok. 8. Kegyelmezési ügyek. 9. Országos vegyészeti műterem. 10. Feltételes szabadonbocsátás. 11. Tekeasztali és egyéb fogházi alapítványok. 12. Pénzbüntetésekből befolyó összegek feletti rendelkezés. 13. Rabsegélyző egyletek. 14. Hatásköri összeütközések büntető ügyekben. 15. A rágalmazás miatt hivatalból megindítandó eljáráshoz engedély. 16. Irodaigazgatóság. III. ügyosztály. Tárgy: 1. szervezés, 2. panaszok, 3. fegyelmi ügyek, 4. birói ügyvitel, 5. a kir. bíróságok személyzeti és 6. gazdászati ügyei* 7. statisztika, stb. Nevezetesen: 1. Bíróságok szervezése, bíróságok székhelyei és területkörei megállapítása. A kir. bíróságoknál és ügyészségeknél hivatali állások szervezése és megszüntetése. 2. A hazai bíróságok és ügyészségek éden emelt panaszok, a mennyiben ezek nem a nemzetközi jog alkalmazására vonatkoznak; a birák, ügyészek, bírósági és ügyészségi hivatalnokok elleni fegyelmi panaszok és ezek ellen támasztott kártérítési ügyek. 3. Bíróságok, továbbá kisebb polgári peres ügyekben eljáró békebirák és szolgabirák ügyvitele és ügykezelése , az előnyomtatványok szövegének megállapítása; irodai és szolgai teendőkre alkalmazott díjnokok engedélyezése ; hivatalos nyelv ; törvénykezési szünidő ; birói letétek; bírósági végrehajtók ; az államkincstárt illető pénzbírságok kezelésének szabályozása os legf. kegyelemből elengedést célzó kérelmek ; vagyontalan perlekedők képviseltetése ; zugirászat. 4. A bírósági személyzet szabadságolása; illetményeik utalványozása és megszüntetése ; részükre fizetési előleg, jutalom és segély engedélyezése ; az igazságügyi szakhoz tartozó minden államhivatalnok és szolga állami végellátási ügyei, a központban alkalmazottakra vonatkozó ily ügyek kivételével ; az illetményekre vezetett végrehajtások faganatositása; számadási viszonyból és fizetési túlélvezményből eredő kincstári követelések. 5. A kir. bíróságok gazdászati ügyei; telekkönyvezési és helyszinelési átalány kezelése és az ezzel kapcsolatos ügyek. 6. Statisztika. Továbbá: 7. Járásbíróságoknak telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházása; járás-birósági területeknek a kisebb polgári peres ügyek gyorsabb elintézése céljából szakaszokra felosztása; hasonló célból a városoknak két vagy több járásra felosztása és a felosztott részek egyesítése. 8. Közjegyzői állások rendszeresítése s területeik megállapítása. 9. Az ügyvédekre és közjegyzőkre, az ügyvédi és közjegyzői jelöltekre, továbbá az ügyvédi és közjegyzői kamarákra vonatkozó összes ügyek, az elnöki osztályba osztottak kivételével ; az ügyvédek, közjegyzők, valamint jelöltjeik elleni panaszok. 10. Papi javadalmak. A temesvári ügyvédi kamara f. hó 12-én tartotta ez évi tisztújító közgyűlését. Két nagy párt állott egymással szemben: az eddigi elnök Szuló Ernő pártja és az eddigi elnökhelyettes Várnay Ernő pártja. Maga a választás majdnem 5 órán át tartott zajos jelenetek és heves vitatkozások mellett, a mennyiben a vidéki ügyvédek egy része mindkét pártra küldte szavazatjegyét s igy a szavazatszedő bizottságnak majdnem minden egyes szavazat érvényessége fölött külön kellett tanácskozui. Végre is a Szuló-párt nyerte a többséget és a választásnak következő eredménye lett. Elnök : Szuló Ernő 97 szavazattal Várnay Ernő 56 szavazata ellenében. Elnökhelyettes: Dobó László 90 szavazattal dr. Petruss József 61 szavazata ellenében. Titkár: Kornis Géza 87 szavazattal Schweíger Bertalau eddigi titkár 68 szavazata ellenében. Pénztárnok: dr. Stura Szilárd 91 szavazattal dr. Csurgay Soma eddigi pénztárnok 64 szavazata ellenében ; ügyész : Lemberg Imre 125 szavazattal. Rendes választmányi tagok: Rotariu Pál, dr. Róna Ignác, Nagy Gyula, dr. Dimitrievics Szvetozár, Kisfaludy Kálmán, dr. Barta Ignác, Bredician Coriolan és dr. Ssemayer Károly. Póttagok: Keppich Henrik, dr. Weldin József, dr. Reiner Géza és dr. Prepeliczay Dezső. A szegedi kir. Ítélőtábla 1892. évi ügyforgalmi kimutatása szerint: polgári ügy volt az előző évről 3,860, a folyó évről 10,605, összesen 14,510, elintéztetett 12,051, elintézetlenül maradt az év végén 2,459. Úrbéri ügy volt az előző évről 12, a folyó évről 60, összesen 72, elintéztetett 63, elintézetlenül maradt 9Váltó-, kereskedelmi és csődügy volt az előző évről 255, a folyó évről 865, összesen 1,120, elintéztetett 817, elintézetlenül maradt 303 ügy. Büntetőügy volt az előző évről 689, a folyó évről 5,602, összesen 6,291, elintéztetett 6,001, elintézetlenül maradt az év végén 290. Végre pénzügyi kihágás volt az előző évről 8, a folyó évről lü8, összesen 116, elintéztetett 114, elintézetlenül maradt 2, Összesen tehát volt 22,109 ügy, elintéztetett 19,046 ügy, elintézetlenül maradt az év végén 3,063 ügy. A debreceni ügyvédi kamara köréből. A debreceni ügyvédi kamara tagjainak 1892. dec. 31-ikéröl szóló kimutatása szerint van a debreceni kamara területén 218 bejegyzett ügyvéd és 48 bejegyzett ügyvédjelölt. — E számból legtöbb esik Debrecenre, hol nem kevesebb mint 66 ügyvéd és 16 ügyvédjelölt van. A debreceni ügyvédek között 33 jogtudor van, miből látható, hogy az ügyvédi karnak fele, már az ujabb generatióhoz tartozik, vagy is a kötelező doctorátus életbeléptetése után szerezte meg diplomáját. A budapesti tőzsdebiróság ügyforgalma a mult évben a következő volt: Beérkezett összesen 6,669 ügydarab, még pedig 2,210 kereset, 391 végrehajtási kérvény, 107 felfolyamodás, 10 igazolási kérvény, 9 letéti kérvény és 3,942 óvás. A tárgyaló napok száma 233 volt s ezeken hoztak 1,367 Ítéletet, melyből 478 expertise volt és 375 makacssági ítélet; 61 esetben a felek egyezséget kötöttek; 112 esetben vált kérdésessé a tőzsdebiróság illetékessége ; 63 esetben a biróság kimondotta a saját illetékességét, 38 esetben leszállította és 11 esetben eskütől feltételezve állapította azt meg. A tőzsdetanács egyébként az elmúlt évben 15 teljes ülést és 31 bizottsági ülést tartott. Beadványban használt sértő kifejezés miatt egy ügyben a biróság az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához tette át az iratokat. Az ügyvédi kamara és a m. kir. Curia a bepanaszolt