A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 7. szám - Az ügryvédhez az ügyfél által intézett leveleknek utóbbi által erőszakkal való elvétele minek minősíthető?

2S A J O Gr. ügyvéd csak akkor jogosult, ha a féltől meghatalmazva van; e cikk szerint köteles azonban meghatalmazváuyát első periratához, illetőleg ha csak a végrehajtás rendjén hatalmaztatott meg, első beadványához eredetiben, vagy hiteles másolatban mellékelni, vagy első megjelenése alkalmával felmutatni, különben meghatalmazottnak nem tekinthető ; ezeknél fogva : az oly beadványok, a melyek peres, illetve végrehajtási ügyekben a kir. járásbírósághoz, vagy telekkönyvi hatóságokhoz ügyvédi ellenjegyzés mellett adatnak be s a trdts 167. és 168. S-nak megfeletöleg kiállítva nincsenek s a meghatalmazvány a prdts 89. $. ellenére csatolva nem lett s felhívásra záros határidő' alatt sem adatik be, az 1881 : LIX. t.-c. 11. tf. alapján visszautasitandók. 3. szám. Az 1881 : LIX. t.-c. 11. és 12. §-hoz. Tekintve, hogy az 1881. évi LIX. t.-c. 12. §. szerint a feleknek magukat ügyvéd által csak a rendes, illetve jegyzőkönyvi eljárásban kell képviseltetniük ; tekintve, hogy az emiitett törvény 11. §. szerint peres illetve végrehajtási ügyekben Írásbeli beadványok az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 168. § ának megfelelőleg kiállítva, vagy szabályszerűen hitelesítve a kir. járásbíróságokhoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül is benyújthatók ; tekintve, hogy az 1874. évi XV. t.-c. és az 1887. évi XXIX. t.-c. szerint nemcsak a kir. járásbíróságok, hanem a kir. törvényszékek is, mint telekkönyvi hatóságok, most már megbízott egyes biró által járnak el és pedig végrehajtási ügyekben is; tekintve, hogy ha a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz, végrehajtási ügyekben Írásbeli beadványok az 1881. évi LIX. t.-c. 11. §-ban emiitett alakszerűségek mellett ügyvédi ellenjegyzés nélkül is beadhatók, nincs megokolva az, hogy a kir. járásbíróság, mint perbíróság által ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadott kérvény alapján elrendelt végrehajtás foganatosítása végett megkeresett kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatósághoz intézendő további beadványok az előirt alakszerűségek mellett ügyvédi ellenjegyzés nélkül el ne fogadtassanak, miután a sommás ügy a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál való további végrehajtási eljárás által annál kevésbé tereltetik a rendes eljárásra át, mert a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság, most kiküldött egyes biró által jár el; tekintve továbbá épen arra, hogy a kir. törvényszék telekkönyvi hatósága, mint egyes biróság jár el, a hozzá beadandó beadványok nem tekinthetők társasbiróság elé utalt rendes eljárásra tartozó beadványoknak s ennélfogva azoknak ügyvéd általi ellenjegyzése az 1881 : LIX. t.-c. 12. §. értelmében előírtnak nem tekinthető még oly esetben sem, hogy ha a végrehajtás foganatosítására a kir. törvényszék, mint perbíróság által kerestetett meg, mivel nincs kellő alap annak a különbségnek megtételére, hogy ugyanazon telekkönyvi hatóság által egészen hasonjellegű beadványok egyikére ügyvédi ellenjegyzés követeltessék csak azért, mert a végrehajtást törvényszék rendelte el, a másikra nézve pedig ne követeltessék azért, mert a végrehajtást kir. járásbíróság rendelte el, miután mindkét beadvány ugyanazon biróság hatáskörébe utalt végrehajtási ügyben adatván be, egyik sem tekinthető rendes eljárásra utalt beadványnak; tekintve végül, hogy a telekkönyvi hatósághoz, mint végrehajtást foganatosító bírósághoz, a beadványoknak az 1881 : LIX. t.-c. 11. §. által megkövetelt alakszerűségek mellett ügyvédi ellenjegyzés nélkül való benyújtása nem érinti a 12. §-nak ama rendelkezését, hogy a végrehajtás rendjén is előfordulható, a jegyzőkönyvi tárgyalás szabályai szerint megtartandó tárgyalás — végrh. törv. 143. §. — ügyvédi képviselet mellett tartandó meg; ezeknél fogva : végrehajtási ügyekben nemcsak a kir. járásbíróságok, hanem a kir. törvényszékek, mint telekkönyvi hatóságokhoz is benyújtott írásbeli beadványok elfogadandók az 1881: LIX. t.-c. 11. $. által előirt alakszerűségek mellett ügyvédi ellenjegyzés nélkül is, akár a kir. fórvényszék, akár a kir. járásbíróság, mint perbíróság rendelte is el a végrehajtást. 4. szám. Az 1881 : LIX. t.-c. 5. §-hoz. Az 1881 : LIX. t.-c. 5. §-a a periratoknak további eljárás végett az illetékes bírósághoz leendő áttételét azon esetekben rendeli el, ha: a) az ügy minősége folytán ; b) a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tünné'c ki valamely bírónak az illetéktelensége, vagy érdekeltsége ; c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be ; d) ha az illetéktelenségét a felsőbb biróság mondta ki és végül: e) ha a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merült fel. Ezen esetekben az illetéktelen biróuak addigi eljárása és cselekméuyei semmisekké válnak, a felek tényei ellenben a per további folyamában is megtartják érvényüket. Tekintve, hogy ezek szerint a periratoknak az illei birósághoz való áttétele csak kivételesen azon esetekre van mondva, midőn a per érdemi tárgyalása már megkezdetett, befejeztetett, a nélkül, hogy alperes a törvény által előirt idí a biróság illetősége ellen kifogást emelt volna, az esetre azon midőn a biróság illetősége ellen a rendes időben bármely 0 kifogás emeltetett, midőn tehát a biróság figyelme az ill< telenség okára felhiva s erre vonatkozó határozata provoc lett, az illetéktelenség kimondása esetére az iratoknak az illet birósághoz való áttétele előírva nincs s ez esetben az általi jogszabályoknál fogva az illetőség leszállítása s a felmerült 1 ségek feletti határozat hozatala mellett, a kereset egysze; visszaadandó s felperesre bízandó, hogy az illetékes birós; felkeresse ; tekintve, hogy ezek szerint áttételnek csak akkor van h< midőn az elsőbiróság a per folyama alatt hivatalból, vagy a által figyelmeztetve oly illetéktelenségi, vagy érdekeltségi _ 1 észlelt, a mely miatt már a kereset hivatalból elutasítandó volna, vagy ha a per folytán merült fel a biró érdekeltsége, a^ biróküldés szüksége, vagy végül, ha a felsőbb biróság veszi é és mondja ki hivatalból az illetéktelenségét; tekintve, hogy ily esetekre feltétlenül el van rendelve, 1 a periratok az illetékes birósághoz áttétessenek, tekintet né arra, hogy hasonló kisebb, vagy nagyobb hatáskörű biróság tékes az ügyre nézve; tekintve végül, hogy felperes az illetéktelen birósá< beadott kereset által az alperesnek okozott költségekért a pt 251. §. szerint felelős; midezeknél fogva: az 1881 : LIX. t.-c. 5. $. értelmében oly esetben, m a biróság illetéktelensége a birói illetőség ellen rendes id megtett kifogás folytán mondatik ki, a periratoknak az illet birósághoz való áttétele nem foghat helyet, hanem ez esetbe biróság illetőségének leszállítása és a felmerült perkölts feletti határozat hozatala mellett a kereset felperesnek vis adandó; ha azonban rendes időben illetőség elleni kifogás emeltetett, de a) az ügy minősége folytán, vagy b) a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tüi ki valamely bírónak az illetéktelensége, vagy érdekeltsége ; c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be ; d) ha az illetéktelenségét a kir. ítélő tábla veszi észrí mondja ki és végül, ha a biróküldés szüksége csak az el folyamában merült fel; eme hivatalból figyelembe veendő illetéktelenség esete az illetőség leszállítása és addig felmerült költségek ft határozat hozatala mellett a periratoknak az illetékes biró hoz leendő áttétele is kimondandó, tekintet nélkül arra, hog_ ügy hasonló kisebb, vagy nagyobb hatáskörű birósághoz tozik-e ; az esetben, ha az iratoknak az illetékes birósághoz áttételét a kir. ítélő tábla mondja ki, az eljárt biróság it az azt megelőzött birói eljárással együtt hivatalból megser, sitendő. Kivonat a Budapesti Közlöny "-bői. Csődök.: FrieŰmanil Ármin özvegye e., aranyos-maróthi bej. febr. 24, félsz. márc. 19, csb. dr. Kéri Miklós, tmg. dr. Weisz mond. — Körösi Péter e., szabadkai tszék, bej. febr. 10. félsz, má csb. Kis József, tmg. Nekám Gyula. — PaunOYÍCS Bozsidár e., templomi tszék bej. febr. 26. félsz. máác. 24, csb. dr. Répászky Béla, dr. Miloszavlyevics György. — Gabos László e., lőcsei tszék, bej. má félsz. márc. 30, csb. Putz Mátyás, tmg. Varga Ferenc — Altniann Fá sátoralja újhelyi tszék, bej. márc. 7, csb. Raisz Béla, tmg dr. K Gábor. — Gelb Márkus e., bpesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 9, máj. 10, csb. Jamniczky Sándor, tmg. dr. Kozmann Frigyes. — Mí Rezső e., kaposvári tszék, bej. márc. 5, félsz. márc. 21, csb. Holics ( tmg. dr. Zárkay Gusztáv. — Mandel Jakabné e., debreceni tszék, febr. 27, félsz. márc. 30, csb. Balogh Imre, tmg. Takács Ferenc. — Hermann e., a lőcsei tszék, bej. ápr. 9, félsz, ápr, 30, csb. Putz M; tmg. Beszkid Antal. — Salvetter Rozália e., a kalocsai tszék, bej. mái félsz. ápr. 19, csb. Bencsik Ferenc, tmg. Szőllös János. — A beszt faipar részvénytársaság e , a besztercei kir. tszék, bej. márc. 21, ápr. 6, csb. Vertik Gábor, tmg. dr. Wágner Albert. Pályázatok: A veszprémi jbiró-ágnál albirói áll. febr. 20A marosvásárhelyi tszéknél birói áll. febr. 2á-ig. — A kaposvári ts2 aljegyzői áll. febr. 23 ig. — A nagy-kátai jbiróságnál aljegyző febr. 24-ig. — A zsadányi jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. iebr. 24-i A szvidniki jbiróságnál albirói áll. febr 24-ig. — A pozsonyi itélö nál táblai birói áll. febr. 24-ig. — Az aranyos-maróthi tszéknél b áll. febr. 25-ig. — A segesvári jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. febr. 25A pápai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 25-ig. — A komáromi ts: aljegyzői áll. febr. 25-ig. — A zalaegerszegi tszéknél a 1 j e g y z < febr. 25-ig. — A bajai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 25-i; A malaczkai jbiróságnál albirói áll. febr. 26-ig. — Az aradi ts; birói áll. febr. 26-ig. — A somorjai jbiróságnál járásbirói áll 24 ig. — A vízaknai jbiróságnál albirói áll febr. 26-ig. — A nagy tszéknél aljegyzői áll. febr. 26-ig. — A temesvári itélö tábla kerül, hat díjas joggyakornoki áll. febr. 25-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (Hold-utcza 7. szám.)