A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 52. szám - A brassói kir. törvényszék hivatalos helyiségeiről - Az exceptio doli a régi és a mai római jogban

208 A JOG. szerzésévél s azok fejében váltó elfogadmányok melletti előlegezésekkel, de süt követeléseknek engedményezés útján való megszerzésével s igy oly ügyletekkel is foglalkozik üzletszeríileg, a melyeknek üzletszerű előmozdítása az ügyvédi hivatás körében ügyvédnek feladata nem lehet s a melyeknek üzletszerű előmozdítása, ha az a panaszlottakra rábizonyulna, ellenük az 1871 : XXX1Y. t.-c. 10. §-a rendelkezésébe ütköző s a 60. §. a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség tényálladékának megállapítására vezetne, mindezeknél fogva szükségesnek mutatkozik az ezen panasz esettel felmerült gyanús jelenségek folytán tisztába hozatala azon viszonynak, melyben a panaszlott két ügyvéd egy ügyvédi képesítéssel nem biró, az ő közreműködésükkel azonban ügyvédi teendők teljesítésére is vállalkozó harmadik személyhez áll s mivel ezen viszony fegyelmi eljárás és vizsgálat nélkül tisztába nem hozható, annálfogva az utóbbinak elrendelését kimondani kellett és pedig annál inkább, mert Pozsonyban és vidékén köztudomású dolog, hogy H. Ernő Pozsonyban »pozsonyi I. hitel és ingatlanok forgalmi intézete« cégére alatt nemcsak kölcsönök szerzésével foglalkozik, hanem sommás, rendes, sőt váltópereket is elfogad és ezeket id. F. Károly és T. István ügyvédek által már több év óta üzletszerűen és pusztán csakis szolgálati viszonyból kifolyólag végezteti, mert mindkét ügyvéd ugy délelőtt, mint délután_ H. Ernő üzleti helyiségében rendes hivatalos órákat tart, ott van, ott található, ott fogadják a feleket, az értekezést azonban nem szokták ők rendszerint végezni, hanem H. Ernő más emberei, sőt dacára annak, hogy ott nem laknak és hogy saját lakásukon is irodát tartanak, H. Ernő által bérelt lakáson is berendezett és nevükkel ellátott táblával jelzett irodahelyiségük van, nevezetesen T. István »intézeti jogtanácsos* jellegének kitüntetésével. Nem látszik végre alaposnak id. F. Károlynak azon védekezése, hogy Z. Erzsébet őt bizta volna meg a képviselettel, mert a C) és D) a. információk nem bizonyítják, hogy id. F. Károly értekezett volna velük, nem lévén az ő nevének nyoma sem. A in. kir. Curia (1892. nov. 12-én, 408.): Az ügyvédi kamara fegyelmi biróságának határozata rendelkező részének azon kiegészítésével, hogy a vizsgálat is elrendeltetik, helybenhagyatik indokainál fogva különösen azért, mert a panasz már eleve oda irányult, hogy id. F. Károly és T. István ügyvédek oly harmadik személy közvetítése útján és oly harmadik személy érdekeinek szolgálatában jutottak ügyvédi meghatalmazáshoz, ki ügyvédi képesítéssel nem bír s e szerint a fegyelmi bíróság az 1874: XXXIV. t.-c. 79. §-nak rendelkezésein túl nem terjeszkedem. Királyi kegyelem dacára fegyelmileg elitéit ügyvéd. A nagyváradi ügyvédi kamara: L. Gy. volt bejegyzett ügyvéd elleni fegyelmi ügyben a következőkép itélt: Miután a rágalmazás, mely miatt L. Gy. a fenyítő bíróság által elitéltetett, nem ő tőle eredt, ő azt, mint hallomást terjesztette s igy ezen cselekményében a fegyelmi vétségnek a legcsekélyebb nyoma sem constatálható, miután továbbá O cs. és apostoli kir. Felsége a legfelsőbb bíróság által vádlottra kiszabott fogházbüntetést pénzbüntetésre átváltoztatni rendelte és feltétlenül gyakorolván királyi kegyelmet, egy szóval sem hagyta fenn ezen ügyben a fegyelmi bíróságnak a további intézkedés lehetőségét, ezzel az ügyet végleg befejeztetni parancsolta, ezért vádlott egyrészt az ellene vádként emelt fegyelmi vétség tárgyi tényáljadék hiányából, másrészt pedig azért is felmentendő volt, mert O Felsége a király ezen ügyben kegyelmet gyakorolván, ezzel véget vetett minden további eljárásnak. A m. kir. Curia: Megváltoztatja az első bíróság ítéletét, L. Gy. ügyvédet a V. G. főszolgabíró ellen terjesztett rágalmazással elkövetett és az 1874: XXXIV. t.-c. G8. §. b) pontja alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek mondotta ki s azért ugyanazon törvénycikk 70-dik §. 1-ső pontja értelmében Írásbeli feddésre Ítélte. Indokok: Sem az a körülmény, hogy L. Gy. ügyvéd a V. G. főszolgabíró ellen elkövetett rágalmazás vétsége miatt büntető bírósági Ítélettel már megbüntettetett, sem az, hogy a büntető biróság által L. Gy. azért kiszabott fogházbüntetés legfelsőbb kegyelem folytán pénzbüntetésre változtatlatott, nem zárja ki azt, hogy nevezett ügyvéd, ha azon cselekménye egyszersmind fegyelmi vétséget is képez, fegyelmi eljárás alá is esik. Minthogy pedig a büntető biróság által a fegyelmi bírósággal közlött ítéletekből kitűnik, hogy L. Gy. ügyvéd a nevezett főszolgabíró ellen terjesztett rágalmazással az ügyvédi tisztesség ellen is vétett s azzal az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét is megsértette és e cselekménye az 1874: XXXIV. t.-c. 68. §. 6. pontja alá eső fegyelmi vétséget képez, vádlottat ezen fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani s azért őt, tekintettel a büntető biróság által reá kiszabott súlyos pénzbüntetésre, az idézett törvény 70. §. 1. pontja értelmében írásbeli feddéssel büntetni kellett. (1892. szept. 24-én. 310. sz.) Sajtóügyekben. Az Illetékesség tekintetében az az irányadó, hogy a nyomtatvány hol adatott ki, nem pedig az, hogy hol nyomatott. A m. kir. Curia (rágalmazás vétsége miatt vádolt Bagotai Lengyel János ellen a kolozsvári kir. törvényszék, mint esküdtszéki biróság előtt folyamatba tett sajtóügyben) .* Mind a két semmiségi panasz elvettetik. Indokok: A bevádolt nyomtatvány Déván kelt és az ott lakó vádlott által ott adatott ki, tehát a megjelenés helyének Déva tekintendő. Támogatja ezt a megállapítást az a körülmény is, hogy a bevádolt nyomtatványnak az iratokhoz csatolt példánya Déván adatott postára, tehát a terjesztés is onnan történt. Ezekkel szemben az a körülmény, hogy a bevádolt nyomtatvány Budapesten nyomatott, önmagában véve ezt nem teszi a megjelenés helyévé, mert erre nézve a kiadás ténye az irányadó. Mindezeknél fogva eltekintve a biróküldés kérésétől, a kolozsvári kir. törvényszék illetékessége helyesen állapíttatott meg, és az ebbeli végzések ellen irányuló semmiségi panaszok elvetendők voltak. (1892. szeptember 27. 7,352. sz. a.) A főtárgyalás a törvényszék hirdető tábláján semmiség1 terh£. alatt kitűzendő. Erkölcsi tanú kikérdezésénél és a tárgyalás összegezéséuei „az ügyhöz szorosan nem tartozó kitérések" semmiség terhe alatt kerülendők. (M. kir. Cura 1892. szept. 17, 6,817. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Hajómalmi rendszabály áthágása. Az m—i molnárok a hajómalmaik részére kijelölt helyeket nagy víz alkalmával malmaik veszélyeztetése nélkül be nem tarthatván, a községi biró tudtával malmaikat 100 méterrel feljebb vontatták s azokat a nagy viz multával előbbi helyeikre ismét visszabocsátották. A járási útbiztos azonban följelentette őket s a szolgabíró a hajómalmi rendelet 25. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen rendelet 63. § a alapján 50 frtnyi, illetőleg 30 frtnyi szigorú bírságot rótt rájuk, melyet felebbezésük következtében az alispán 25, illetőleg 15 frtra mérsékelt. A földmívelésügyi miniszter ur f. é. 20,525. számú rendeletével helybenhagyta a másodfokú határozatot, »inert a hajómalomtulajdonosok a malmaik részére kijelölt helyeket a 33,477. 1888. sz. miniszteri rendelet 25. §-a értelmében semmiféle viszonyok közt sem hagyhatják el ; a tárgyalás során pedig a vádlottak beismerték, hogy a részükre kijelölt helyet elhagyták, az pedig nem igazoltatott, hogy új helyük elfoglalására engedélyük lett volna. Marasztaltakat egyúttal figyelmeztetni rendelte a miniszter ur, hogy mennyiben a részükre kijelölt malomhely bizonyos vízállás mellett veszélyes volna, a fentebb idézett miniszteri rendelet 24. §. 7. pontja értelmében a folyammérnöki hivataltól megfelelő váltóhelynek oly módon leendő kijelölését kérelmezzék, hogy malmaikat szükség esetén külön engedély nélkül is áthelyezhessék. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődölt : Veisz Bertalan e., nagyváradi tszék, bej. jan. 9, félsz, jan. 16, csb. Jelentsik István, tmg. Balogh Lajos. — Czig'ler MárktlSZ e. nyíregyházai tszék, bej. jan. 9, lelsz. febr. 9, csb. Virág Kálmán, tmg. dr. Haas Emil. — Lackenbacll Oszkár e., zágrábi tszék, bej. dec. 23, tmg. dr. Derencsin Márián. —• Köszler Ferenc e., nagyváradi tszék, bej. jan. 31, félsz. febr. 14, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Valner Ödön. — Jármay Gyula e., eperjesi iszék, bej. jan. 14, félsz. jan. 19, csb. Molitorisz István, tmg. Biloveszky József. — Sclllesinger Jakab e., budapesti ker. és váltótszék, bej. febr. 1, félsz, febr 28, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Kállay József. — Frankfurter Sándor e, budapesti ker. és váltótszék, bej. febr. 9, félsz. márc. 9, csb. Antos Károly, tmg. dr. Németh József. — Eoics Jeleua e., paricsovai tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 24, csb. dr. Schule!; Kálmán, tmg. dr. Grigorijevics Miklós. Pályázatok: A s.-a.-újhelyi tszéknél albirói áll. dec. 30-ig. — A trencséni kir. ügyészségnél alügyészi áll. dec. 31-ig. — A hajdúszoboszlói jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 3 l-ig. — A temesvári kir. ítélő tábla kerületében három díjas joggyakornoki áll. jan. 26-ig. — A kassai jrbságnál aljegyzői áll. jan. l-ig. — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. jan. 3-ig. — A szegzárdi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 3-ig. — A maros-vásárhelyi kir. itélő tábla kerületében 15 díjas j o ggyakornoki áll. jan. l-ig. — A nyitrai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jan. 4-ig. — A lugosi jrbságnál albirói áll. jan. 4-ig. — A budapesti ker. és váltótszéknél aljegyzői áll. jan. 5-ig. —A gálszécsi jrbságnál albirói áll. jan. 5-ig. — A gyergyó-szent-miklósi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 5-ig. — A szegedi kir. itélő tábla kerületében 8 díjas j o g g y a k o r n o k i áll jan. 5-ig. — Az aranyos-maróthi tszéknél a 1j e gy z ö i áll. jan. 6-ig. — A budapesti kir. itélő táblánál birói ál), jan. 6-ig. — A jászberényi jrbságnál albirói áll. jan. 6-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaságl,-nál. (Holl-utcza 7. szám.)