A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 4. számához. Budapest, 1892. január 24-én. Köztörvényi ügyekben. A kir, Curia korábban hozott polgári döntvényei. Olvasóink bizonyára köszönettel veendik, ha a Curia által az 1881 : LiX. t.-c. 4. §. alapján hozott összes döntvényeket közöljük. Az 1882. évi január 1-én életbelépett 1881 : LIX. t.-c. 4. §-a alapján a kir. Curia eddig polgári ügyekben ötvenhárom teljes ülési döntvényt hozott. E döntvények közül az 53-ik számú, egész terjedelmében múlt számunkban közölve lett. * 1. sz. A maradványföld váltságösszegének úgy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltságtöke megállapítása után adásvétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátralékok iránt visszkeresettel bir, a mennyiben ezt ellenkező kikötés meg nem szüntette. — De a megválíott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ö nem felelős, hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. 2. sz. Az italmérési jog arányosítását (limitatióját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgári úrbéri bíróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik. — A közigazgatási hatóságokuak, a birtokállapot fentartása, vagy a gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad. — Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limitatiók), melyek a törvényes határozatok közt megtörténtek, vagy általában az illetékes hatóságok által végképen megerősítettek, többé kérdés alá nem vétethetnek. 3. sz. Sem a bérbeadó, sem a bérrö halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs ; és ehez képest, ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csal; azon okból, mert a szerződő felek egyike, vagy másika elhalálozott. 4. sz. A három évnél régibb időből származó ügyvédi dijak iránti követelésekkel szemben az osztr. polg. törvénykönyv 1,480. §-ában szabályozóit elévülés nem érvényesíthető. 5. sz. A kincstári hivatalnok ellen fegyelmi uton hozott, kártérítésben marasztaló határozat nem menti fel a kincstárt attól, hogy az illető hivatalnok ellen általa indított polgári perben a vétség által okozott kárt és a kár összegét külön bizonyítsa. 6. sz. Ha a másodbiróság azon esetek valamelyikében bünteti pénzbirsággal az elsőbiróság végzése ellen felfolyamodót, melyekben az ls8l : LIX. t.-c. 59. §-a felfolyamodást enged, ilyenkor a kiszabott pénzbirságra nézve is van felfolyamodásnak helye a harmadbirósághoz; és az oly felfolyamodást a kir. Curia elfogadja akkor is, ha az csupán a birság s nem egyszersmind a másodbirósági végzés érdeme ellen is van intézve. — Ellenben az 1881 : LIX. t.-c. 60. §-a alapján kiszabott pénzbirságra nézve nincs további felfolyamodásnak helye oly másodbirósági végzések ellen, melyek azon törvény 59. §-ában elősorolva nincsenek. 7. sz. Az 1852. évi november 29-iki, úgy az 1853. évi május 22-iki ősiségi nyilt parancsok rendelése szerint indított és folytatott, felperes elutasításával jogérvényesen befejezett zálogváltási perekben az ott jelölt zárhatáridők letelte után perujitási keresetnek többé helye nincsen. 8. sz. Az ország valamely részében kifejlődött és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861. évi július 23-tól az 1876 : XVI. törvénycikk életbeléptéig szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. 9. sz. Azon perek elbírálása, melyeket több gör.-keleti hitközség a gör.-kath. vallásra áttért tagjaiból alakult görög katholikus hitközségek ellen az úrbéri rendezés alkalmával kihasított papi telek birtoka iránt folyamatba tett, nem a rendes bíróságok hatáskörébe, hanem közigazgatási útra tartozik. 10. sz. Azon esetben, midőn a másodbiróság oly elsőbirósági határozat ellen közbevetett felebbviteli beadványt utasit vissza, a mely határozatnak végérvényes felülbírálására volt a törvény értelmében hivatva, végzése ellen további felfolyamodásnak nincs helye. — Ha azonban a másodbiróság által visszautasított felebbviteli beadvány oly elsőbirósági határozat ellen intéztetett, mely * E döntvények indokolása azon gyűjteményben olvasható, melyot >A kir. Curia teljes ülési megállapodásai* cim alatt »a kir. igazságügyminister úr megbízásából' Németh Péter budapesti kir. Ítélőtáblai biró adott ki. A szerkesztősig. esetleg harmadbirósági felülbirálat tárgyát képezheti, végzése ellen a további felfolyamodás helyt foghat. 11. sz. A perfeljegyzés csak az 1855. évi december 1.3-iki és 1870. évi február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el. 12. sz. 1) A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétel nélkül jogositvák. — 2) A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróságok az 1874 : XXXV. t. cikkben előirt módon kötelesek eljárni, és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a bíróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. 13. sz. A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be. - A zálogbaadás (a zálogszerződés) napjának megfelelő naptári napon beadott kereset nem elkésett, a kereseti jog ez esetben az ősiségi rendelet 22. (az erdélyi részeket illetőleg 21 — 25.) §-ai értelmében elenyészettnek nem tekinthető. 14. sz. Bekebelezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. 15. sz. Azon fél, ki az ujitott perben ügyvéd mulasztása miatt lett pervesztes, ezen ujitott pert az ügyvéd mulasztása miatt megújíthatja. 16. sz. Azon sommás eljárás szerint tárgyalt peres ügyekben, melyekben a másodbiróság az elsőbiróságnak ítéletét érdemileg helybenhagyta, a perköltségre nézve azonban megváltoztatta, és melyekben az ítélet érdemleges részére nézve a felebbezés a harmadbirósághoz helyt nem foghat, a perköltségre vonatkozó ítéleti rész ellen felebbezésnek. van helye. 17. sz. Az 1881 : LX. t.-c. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelésnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált ítéletben, vagy birói egyezségben, avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozaudók s elégitendők ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §-a a) pontja rendelkezése alá esnek, tekintet nélkül a végrehajtási zálogjog bekebelezésére. 18. sz. Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per következtében a volt úrbéresek erdőilletősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdőilletményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdőilletménye száz katasztrális holdat meghalad, az ily szerző ezen erdőilletményének külön kiszakitását az ország erdélyi részeiben úrbéri uton nem követelheti. 19. sz. A házastársak közt az erdélyi statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polg. törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. 20. sz. A telekkönyvi rendtartás 93. §-a értelmében a zálogjogi előjegyzés az osztrák államkincstár javára egyenes vagy közvetett adók, illetékek vagy jövedéki kihágásból eredő bírságok és büntetések biztosításául az osztrák közigazgatási (pénzügyi) hatóságok rendeletei s megkeresése alapján a telekkönyvi hatóságok által el nem rendelhető még akkor sem, ha a kérelem a magyar királyi adófelügyelő által adatik be. 21. sz. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó, vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetben tekintendő a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbizatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel, foglalás, árverés, vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsdei eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy az árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapírok eladása (121. §.| foganatosítandó lett volna, és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntettetett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő. — Ezen eseteken kivül, következőleg a jelen határozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez hasonló esetben (t. i. a foglalás befejezése után, de az árverés előtt), a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál vagy megbizatásánál fogva átvetteknek. 22. sz. Az 1874 : XXXIV. t.-c. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt birság hováforditásának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 106. §-a első bekezdésé-