A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 50. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Előadói tervezet.). 1. (r.)

198 A J ennélfogva a törvényszék illetékessége az 1868: évi LIV. t.-c. 8. §-H értelmében le volt szállítandó. A C-/. alatti az ideiglenesen engedélyezett sörfogyasztási díjnak jövőben való szedését beszüntető ministeri rendelet indokolásul felhozott azon körülmény, »hogy a város regale kártalanítási összegének megállapítása iránt folytatott tárgyalás folyamán kitűnt, hogy .... a sörfogyasztási díjnak szedése nem a város összadóztatási jogán, hanem annak italmérési jogosultságán alapszik és ezen alapon a kártalanítási összeg megállapításánál ezen díj helyes összegében számadásba vétetvén, Brassó város a sörfogyasztási díjakból nyert jövedelem után teljes kártalanításban részesült«, a kérdéses időtartamra vonatkozólag a díjnak jogosított vagy jogositatlan szedését nem állapítja meg, szintúgy nem állapítja a felperes által teljesített fizetést, mint tartozatlan fizetést, stb. stb. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla (1892. évi máj. 19. 1,101/P. 892. sz.): a neheztelt első bírósági végzést megváltoztatja, a birói illetékesség ellen tett kifogásnak helyt nem ad, hanem a fenforgó keresetnek eldöntésére nézve a brassói kir. törvényszék hatáskörét megállapítja s az 1881 : évi L1X. t.-c. 16. §-a értelmében ezen törvényszéket a további szabályszerű eljárásra utasítja, stb. Indokok: A kereset tárgyát felperes által alperes részére állítólag tartozatlanul fizetett összeg visszafizetése képezi, hogy a kereset tárgyává tett összeget felperes tartozatlan fizetésképen visszakövetelni jogositott-e, mint tisztán magánjogi kérdés a polgári bíróság hatásköréhez van utalva, ama kérdés eldöntése pedig, hogy tudja-e felperes keresetének állításait igazolni, az ügy érdeméhez tartozik; minél fogva az elsőbirósági végzés megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék hatásköre megállapítandó volt. A m. kir. Curía (1892. augusztus 30. 7,800/P. sz.): A másodbiróság végzése megváltoztatik s az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, mert a magy. kir. belügyministernek a keresethez A-/, alatt mellékelt 1889. dec. 31-én 83,879. sz. a. kelt rendeletével alperes Brassó város részére a sörfogyasztási díjszedés, mint községi adó természetű szolgálmány engedélyeztetett. E díj tehát községi adó címen szedetvén be, valamint annak szedhetése közigazgatási hatósági rendelkezésen alapult, ugy ugyanannak esetleges visszatérítése tárgyában is a rendelkezési jog a közigazgatási hatóság és nem a biróság hatásköréhez tartozik. Kereskedelmi, csőd" és váltó~ügyekben. Alkalmi etryesülés tagjai a Tesztesésben egyformán osztozkodnak. A szabadkai kir. törvényszék: Alperes tartozik 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 896 frt 08 kr. tökét, ennek 1889. október 25-től, mint a kereset beadása napjától számítandó 6°/n kamatait feltétlenül s azon esetre, ha felperes leteszi a főesküt arra nézve: »hogy 1889. évi október hó 4-én az ellenbeszédben emiitett 25 darab sertés után esedékes 1,437 frt 80 krt alperestől meg nem kapta«, tartozik alperes a fenti idő és következmények terhe alatt még 1437 frt 80 kr. tőkét és ennek 1889 évi október 20-ától járó 6% kamatait a felperesnek megfizetni. Erdekében áll tehát felperesnek az eskü letételére való készségét jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számitandó 15 nap alatt bejelenteni és az esküt a kitűzendő határidőben annál bizonyosabban le is tenni, minthogy különben a feltételesen megítélt összeg tekintetében keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes elleniratában beismerte, hogy felperessel a köztük fennállott alkalmi egyesülésből származott kölcsönös követelésekre nézve összeszámolkodváu, felperesnek járandósága 10,193 forint 70 krban állapíttatott meg. Minthogy pe'dig felperes beismerte, hogy ezen összegre 7,859 frt 12 krt .kapván, csak a kereseti 2,334 forint 58 kr. erejéig maradt fenn követelése; minthogy felperes tagadta, alperes pedig mivel sem igazolta, hogy az alkalmi egyesülésben részt vett 1'. Balázs helyett ennek veszteségét is viselni felperes magára vállalta; minthogy továbbá azon körülményre nézve kínált eskü, hogy felperes a P. István és Balázs személyében is eljárt és P. Balázs nyereségjutalékát is felvette, mint nem ügydöntő, mellőzendő volt s minthogy végül szerződésileg történt megállapodás hiányában az alkalmi egyesülés tagjai a vállalat veszteségében egyformán osztozkodnak, a P. Balázs veszteségjutaléka címén beszámítani kivánt 485 frt 23 kr és 311 frt 86 kr. betudását mellőzni és alperest ugy ezen összegek, valamint a letétbe el nem fogadott 99 frt 69 kr., összesen tehát 896 frt 78 krajcár erejéig feltétlenül marasztalni kellett. Tekintve ezen felül, hogy alperes azt állítja, miszerint üzleti viszonyukból kifolyólag felperes ugyanazon sertések ára fejében tévedésből kétszer, vagyis 1889. évi október 4-én és október 8-án fizetett 1,437 frt 80 krt s tekintve, hogy. ezen körülmény valódisága esetében 1,437 frt 80 kr. visszleszámoláshoz joga van s tekintve végül, hogy felperes ezen körülményt tagadva, az e részben kínált főesküt elfogadta, ezen esküt egyéb bizonyíték hiányában megítélni s annak le- vagy le nem tételéhez képest határozni kellett. (1890. február 8-án, 2,334. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett azt a részét, mely által alperes 99 frt 66 kr. tőkeösszeg fizetésére feltétlenül köteleztetett, érintetlenül, az ezt meghaladó tőkeösszegre és a késedelmi kamatra vonatkozó felebbezett ÜÜ. részét pedig helybenhagyja a kereskedelmi rendelet 25. §-a alapján azzal a kiigazítással, hogy felperes a megítélt főeskü letételére készségét az ítélet jogerejűvé válta után 3 nap alatt köteles bejelenteni. Indokok: A kereseti tőke és kamatára vonatkozó felebbezett részében az elsőbiróság ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva és azért kellett helybenhagyni, mert azc a körülményt, hogy alperes felperesnek 25 darab sertés árát kétszer fizette, továbbá, hogy felperes P. Balázs vesztesé.-ének viselését is magára vállalta, felperes tagadásával szembea alperes, ki a beismerése szerint felperesnek tőle járó 10,143 frt 70 krba a felperes által elfogadott összegeken felül még 25 darab sertés árát, valamint P. Balázs egyesületi tagra eső veszteséget is beszámítani kívánja, tartozott a prts. 152. §-a értelmében bizonyítani s mert Sz. Róza tanú vallomása, ki sem az ő jelenlétében fizetett összeg mennyiségét, sem azt, hogy a fizetés mire történt, nem tudja, mint határozatlan s tekintettel arra, hogy a felek között mindkettejük e őadása szerint több izben történt összeszámolás s több izben eszközöltetett fizetés, a 25 darab sertés árának kétszer fizetésére nézve részbizonyitékul el nem fogadható; L. Kálmánné és M. Jakab tanuk pedig fizetésről mit sem tudnak, mert a tanúvallomások feletti észrevételezésnél s így a prts. 156. §-ának meg nem felelő helyen 03 alkalommal uj tanú kihallgatása iránt előterjesztett kérelemnek pedig hely nem adható, mert a szerint alperes a 25 darab sertés árának még egyszer fizetésére nézve a felperesnek kinált s ez által elfogadott főeskün kívül más perrendszerű bizonyítékot fel nem hozott, továbbá mert azt, hogy a P. Balázsra eső veszteséghányadnak viselését felperes magára vállalta, alperes egyátalán nem bizonyította, a mennyiben a tanuk ezt nem vallották, erre a főesküt alperes nem kínálta s alaptalan a tanú kihallgatásánál követett eljárás ellen emelt panasza is, mivel a tanuk a hozzájuk intézett összes kérdésekre szabályszerűleg kihillgattattak, oly körülményre vonatkozó nyilatkozatuk pedig, melynek bizonyítására fel nem hivattak, jegyzőkönyvbe veendő nem volt; továbbá mert a P. Balázsra eső veszteséghányadot ettől nem felperes, hanem a K. T. 62. §-a értelmében alperes, ki az üzletet vezette, tartozik behajtani s mert annak behaithatlansága esetébea is, a mit különben alperes nem igazolt, felperest, mint az egyesület egyik tagját, annak csak reá aránylag eső része terhelhetné ; végre mert hogy a követelés a kereset beadásakor már lejárt, alperes kétségbe nem vonta, ettől az időponttól tehát késedelmi kamat jár. (1890. okt. 16-án, 2,012. váltószám.) A in. kir. Guria: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1891. évi december 11-én, 1890. évi 1,790. váltószám.) Adalék az elkésett szállítás folytán rendelkezésre bocsátás tanához. A hódmezővásárhelyi járásbíróság: (1890. szept. 27-én 3,452.) : Munkácsi Béla ügyvéd által képviselt L. Sámuel felperesnek, dr. Endrey Gyula ügyvéd által képviselt B. István alperes ellen 291 frt 50 kr. s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes kártérítés címén 291 frt 50 krt azért követel alperesen, mert ez az általa megrendelt 100 mm. facsert, melyet felperes részére szállított, át nem vett s így felperes a ker. törv. 352. § ában foglalt jogaival a 351. §. alapján a csert nyilvános árverésen eladatta. Ebből származott neki a 291 frt 50 kr. kára. Alperes védekezése abban összpontosul, hogy a kérdéses jogügylet megkötve nem lett, mert felperes, illetve az üzlettársa az általuk előbb megkötött ügyletből, az előbb kialkudott vételárat feljebb emelvén, elállott és mert a rendelés azonnali szállításra szólván, felperes a csert hetekkel később küldte. A tárgyalás és bizonyítási eljárás során felperesnek a tényleg megkötött ügylettőli elállása, késedeltnezése beigazolást nyervén, keresetével elutasítandó volt. Ugyanis eltekintve attól, hogy alperes 1887. március havát megelőzőleg minő megállapodásra jutott, a vétel tárgya és arra nézve a becsatolt 3-/. és a D. alatti levelek által és azoktól kezdődőleg tekintendő a jelen per tárgyát képező vétel ügylet megkötése, mert a mennyiben a 3. sz. alattiban felperes ujabb ajánlatot tett, alperes a D. alatti szerint azt elfogadta, tehát mind a ketten önként állottak el az előbbi ügylettől s a keresk. törv. 336. §. szerinti perfect vétel ezen perben a 3. sz. a. és a D. alattin alapszik. A D. alattiban alperes elfogadván felperes új ajánlatát, ez utóbbinak a csert a megrendelés folytán szállítani kellett volna, ugy, ele felperes a helyett a 4-/. alattit küldette, bizonyos Ö. Lajos által Íratván, miszerint cserje nincs s ujabb ajánlatot tétetvén a levél irója által, most már 5 frtos cser szállítására és nem a megrendelés szerinti, de őrlött cserre ; felperes ezt el nem fogadván, az 5. sz. alattin azután értesittetett, hogy 5 frton alól a cser nem küldhető. Egybevetve most már L. Dániel postafőnök és F. Ödön postatiszt vallomását a B. József és dr. S. László vallomásaival, melyekből kitűnik, hogy felperes Ö.-vel üzleti összeköttetésben volt, a 4. sz. alattiból pedig alaposan vélelmezhető, hogy azt Ö. felperes megbízásából irta, a kölcsönös viszony felperes és Ö. között kétségen kivül fennállván, ez utóbbinak új ajánlata alperesre nézve nem lehetett más, mint tudomásul vétele annak, hogy felperes az ügylettől elállott, annyival inkább, mert az 5. sz. a. szintén megrendelést kiván, mit elfogadni alp eres kötelezve nem volt, alperesnek pedig március 16-án küldött levele eleget tesz a keresk. törv. 354 frt követelményeinek, mert