A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - A Pallas Nagy Lexikona

A JOG. 375 Vegyesek. A budapesti közjegyzői kamara közgyűlése. A cholerajárvány megszűntével a rendes évi közgyűlés további elhalasztásának szüksége fenn nem forogván, s budapesti kir. közjegyzői kamara az 1874: XXXV. t.-c. 28., 29. és 31. §. értelmiben a kamara alakítása céljábóli közgyűlés helye s határidejéül Budapesten V. ker., Alkotmány-utcában a törvénykezési palota 1. emeletén, a budapesti kir törvényszék tanácstermében í. 1892-ikévi december h ó 8-ik napjának délelőtt 10 óráját határozván meg: az ezen kamarához tartozó tekintetes kir. közjegyző urak a kitűzött helyen s határidőben tartandó közgyűlésre meghivatnak és pedig az 1886: VII. t.-c. 12. 6. értelmében, a kamara székhelyén kivül lakók azon megjegyzéssel, miszerint szavazatjegyeiket pecsétükkel lezárt borítékban a kamarához a közgyűlés napjáig postán ajánlva megküldhetik, a borítékra azonban kötelesek neveiket sajátkezüleg reáirni és megjelölni, hogy a küldemény szavaz a t j e g y e t tartalmaz. Kelt Budapesten, a kir. közjegyzői kamarának 1892. évi november hó 19-én tartott választmányi üléséből. Tokaji Nagy T.ajos kam. elnök, s. k. A budapesti ügyvédi kamara segélyalapjának gyarapítása s e célból megfelelő eszközök megállapítása képezte a budapesti ügyvédi kamara legközelebbi választmányi ülésének tárgyát. Ezúttal indítvány tétetett arra nézve, hogy a kamarai segélyalap részére alkalmatos helyen alapítványi ház építtessék, mely egyrészt növelné az alap jövedelmét és másrészt megfelelő törlesztéses kölcsön felvétele által maga az alaptőke is biztos növekvésnek nézne elejébe. Esetleg a tagok áldozatkészsége lehetővé tenné azt is, hogy a kölcsönt maguk az ügyvédi kar tagjai adják. Egy ily felépítendő alapítványi házban helyeztetnének el a kamara helyiségei, melyek tervszerint akképen volnáuak bérendezendök és építendők, hogy a célnak tökéletesen megfeleljenek : nagy ülési és könyvtári teremmel. Ez által maga a kamata is állandó oly otthont kapna, a melyet bérházakban tetemes áldozatok árán sem érhetne el. A kamara választmánya egyelőre I nger Alajos elnöklete alatt dr. I.iedemann Károly ügyész, dr. Nagy Dezső titkár, Nóvák Sándor pénztárnok, Baintner Imre, Bernáth Béla, Konkoly Thege József, Robitsek József és Vetsey István urakból álló bizottságot küldött ki. melynek feladata leszen a házépítést ügy pénzügyi és műszaki oldalát megbeszélni s e tekintetben a választmánynak részletes tervet előterjeszteni. A döntés a közgyűlésen fog történni. A büntető bíróságok üzyvitele szóba hozatott a budapesti ügyvédi kamara választmányi ülésén, a mely alkalommal utalás történt az igazságügyminister által e tárgyban szerkesztett rendelet több rendbeli hiáuyára s azon intézkedésére, mely az ügyvédet akár a védelem, akár a magánvád képviseletében az ügyféllel egyenlőnek tekinti s elveszi tőle ezen eddig élvezett jogokat, melyek öt mint az igazságügyi szervezet tagját a törvény és a dolog természete szerint megilletik s igy törvényszerű hivatásának gyakorlása elé érthetlen akadályokat gördít. A választmány, tekintettel arra, hogy az ügyviteli szabályok életbeléptetése 1893. január l-re van kitűzve, a dolgot sürgősnek jelezte és megfelelő véleményes javaslat előterjesztésével dr. F r i e dm ah n Bernát v. tag urat bizta meg. Az ügyvédi kamarák évi jelentései kiváló fontossággal birnak, vagy legalább kellene, hogy bírjanak. Ez csak ugy lenne elérhető, ha az illető a jelentést megállapító törvényes közegek eltérnek az eddig szokásos sablontól, mely szerint a jelentés pár általános igazságügypolitikai frázisra, a kamara területén székelő bíróságok elnökeinek és tagjainak megdicsérésére és a bírósági személyzet elégtelensége feletti keservekre szorítkozik. A kamarai jelentésnek nem volna szabad egyetlen fontosabb, de sőt csekélyebb jelentőségű mozzanatot sem mellőzni, a mely az illető évben akár a kamara életében, akár a törvényhozás, vagy a törvénykezés terén felmerült : figyelmeztetni minden hibára, azok orvoslási módjára, felismerni a helyes dolgokat és azok construálására törekedni. Az évi jelentések szerkesztése körül e d il i g követett módszer alkalmazása mellett a cél bajosan lesz elérhető, miután a jelentést a törvény szerint a titkár szerkeszti és a választmány állapítja meg s a közgyűlés elé már kész munkálatot visz. Az ügyvédi rendtartás javaslata az évi jelentés megállapítását a közgyűlés hatáskörébe utalja ; kívánatos azonban, hogy ezen törvénytervezet életbelépéséig alkalom és mód adassék a kamara minden egyes tagjának az évi jelentés anyagához az általuk észlelt adatokból járulni, így fogta fel ezt a budapesti ügyvédi kamara választmánya is, mely ezt a kérdést szóvá tette és kívánatosnak jelezte, hogy a kar tagjai oly észleleteiket, a melyeknek az évi jelentésbe való felvételét szükségesnek vélik, irásbelileg hozzák tudomására a választmánynak. Ezzel alkalom nyílik arra, hogy a jogos óhajok megfelelő helyen kifejezésre jussanak, az évi jelentés pedig ugy tartalmasságban, mint erkölcsi súlyában növekedjék. Kívánatos, hogy a tagok minél nagyobb tevékeny érdeklődést nyilvánítsanak ez életre való eszme megvalósítása iránt. A pénzügyi hatóságok előtti ügyvédi képviselet teljes és egyöntetű elismerésre eddigelé nem talált, a mennyiben az ügyvéd az általa ellenjegyzett beadványokra hozott végzésekről rendszerint nem értesittetetl, hanem az közvetlenül a félnek kézbesittetett, a mi nemcsak az ügyvéd törvény-biztosítottá jogait sértette, hanem számos zavarra és jogvesztésre szolgáltatott okot, midőn a folyamodó fél azon hiszemben, hogy a határozatról ügyvéde is értesíttetett, a felebbezési határidőt elmulasztotta. A budapesti ügyvédi kamara egy felmerült concrét eset alkalmából átiratot intézett a fővárosi pénzügyi igazgatósághoz, a honnan kielégítő választ nyert, midőn kijelenti a pénzügyigazgatóság 47,864/92. számú átiratában, »hogy a jövőben mindazon esetekben, midőn valamely beadvány szabályszerűen kiállított meghatalmazás alapján ügyvédi ellenjegyzés mellett adatik be, az arra hozandó határozatok a meghatalmazott ügyvédnek fognak kézhez adatni«. — Ezen átirat a m. kir. pénzügyministerium 17,409/92. sz. rendeletére hivatkozik s igy remélhető, hogy az ország pénzügyi hatóságai e kérdésben valamennyien a jelzett s egyedül helyes eljárást fogják követni. Hatáskör megállapítása, az 1876: XIII. t.-c. érvényél megelőző időből származó cselédbér iránt indított ügyben. A kir. minisztérium T. N. Juliánnáuak Cs. T. Sándor ellen cselédbérkövetelés iránt indított ügyében a budapesti kir. ítélő tábla és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja közt felmerült hatásköri összeütközés esetét, 1892. évi szeptember hó 10. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869: IV. t.-c. 25 §-a alapján a következőképen határozott: a jelen ügy érdemleges elbírálása I a közigazgatási hatóság hatásköréhe tartozik. Indokok: T. X. Juliánná az 1868. évtől az 1875. évig terjed") szolgálatai után cselédbért követel Cs. T. Sándortól. Ezen ügyben ugy a közigazgatási hatóság, mint a bíróság leszállította saját tárgyi illetékességét és pedig a közigazgatási hatóság azért, mert T. N. Juliánná ; az 1876 : XIII. t.-c. életbeléptét megelőző, tehát oly időben szolgált Cs. T. Sándornál, mikor a cselédbér-követelések elbírálására a rendes bíróságok voltak illetékesek. Ennek ellenében a jelen I ügy érdemleges elintézését a közigazgatási hatóság hatáskörébe j utalni azért kellett, mert ez 1876: XIII. t.-c. 115. és 116. §-ai, melyek a gazda és cselédje között támadható viták eldöntésére a közigazgatási utat jelölik ki, eljárási szabályt tartalmaznak, az eljárási szabályok pedig — ha csak a törvény másképen nem rendelkezik — az azoknak életbelépte előtt keletkezett jogok érvényesítésénél is alkalmazandók és az 1876: XIII, t.-c. alá tartozó eseteknél annál is inkább, mert annak 118. §-a a bíróságoknak ily ügyekre vonatkozólag fennállott hatáskörét megszüntette. (29,504/1892. I. M. sz.) A Pallas Nagy Lexikona. A görög földön odalenu kiásnak régi idők emlékeiből egy-egy kődarabot, ősidők szobrainak apró-cseprő töredékeit. Egy kéz, egy láb, kardarab, csonka fej. S nemcsak a szakértő, a régiségeket búvárló tudós, de az egyszerű ember is csak kezébe veszi mult idők emlékeinek eme romját és szempillantásra látja, vájjon kontármunka hulladéka, avagy hatalmas mestermű maradéka került-e kezébe. Praxitilés Eros-ának torzóját senki ember fia nem téveszti össze avatatlan kezek durva faragványaival. Igy vagyunk mi most is, mikor egy hatalmas, nagy munka első töredéke kerül a kezünkbe. Tizenhat tenyérnyi vastag kötetre tervezett műnek első füzete az, a miről szólani akaruuk. Körülbelül 16,000 sűrűn telenyomtatott oldalból 64 az, a mit már is látunk. De valamint a Praxitilés torzójából, Homéros Iliászának kezdő soraiból rögtön látható, hogy nem kontár fércelméuy, hanem hatalmas mestermunka a tartozéka, ugy mi is konstatálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotás az, a minek nyomában kell járnia. A Pallas nagy Lexikona 222 munkatársának névsora már egymagában is teljes kezesség erre nézve. A ki csak a magyar tudós vagy irói világban kiváló, elsőrangú helyet foglal el, nem hiányzik ebből a névsorból. S hogy tudósvilágunk teljes odaadással és képességeinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy minden érdemleges cikk névaláírással jelent meg. Nevével, múltjával, reputációjával kezeskedik tudós- és író-világunk, hogy miudaz, a mi a Pallas Nagy Eexikoná-ban megjelenik, teljes foglalatja az ez idő szerint való összes modern tudásnak. S csak egy pillantás ez első füzetbe, mely A-tól Achorion-ig terjed, m4r is mutatja ennek a Magyarországon elsőbben meghonosított rendszernek kiváló értékét és fontosságát. Ott van például mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város leírása. S íme megtaláljuk a cikkben nemcsak a város históriáját, nevezetességeinek rövid, de pontos leírását, de hű képét annak is, a mi ebben a porosz városban Magyarországgal összefügg. Leírja híven az aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzban bemutatja az ott őrzött magyar régiségeket s megemlékezik arról is, hogy ezek a régiségek annak idején a budapesti ötvösműkiállitáson is megfordultak. Ott találjuk ugyancsak az első füzetben az Abauj-Tornamegye cikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyomán készült, gyönyörűen kidolgozott, kiválóan pontos térkép ez s ugyanilyent közöl a Nagy Lexikon előrajza szerint minden egyes vármegyéről s ezenfelül még külön térképen mutatja be az ország nagyobb, nevezetesebb városait is. De kiváló érdekű a megye leírása is, minőhöz hasonló hü és pontos monográfia lexikális munkában még ez ideig nem jelent meg. Leiija a megye topó-