A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 4. szám - A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.)

A JOG. 31 Ez jól tudatik! A kérdés csak az, hogy ily körülmények között hol itt az annyit emlegetett jogegyenlőség és jogbiztonság ? ? Mert most már két egybehangzó Ítéletről lévén szó, az ügy a kereseti összegnél fogva tovább nem felebbezhető és igy felperesek most már azon tűnődhetnek, hogy tulajdonképen melyik tábla itélt hát helyesen? A nagyváradi, avagy a lefőzött budapesti tábla, melynek Ítélete annyi figyelemre sem lett méltatva, hogy a/, abban megrendelt eskübizonyitási eljárás sem lett alkalmazva, már pedig ennek alkalmazása ellen maguk a felek sem tettek kifogást. Dt. Ráz József, ügyvéd Nagyváradon. A bírósági végrehajtók díjazása. (Befejező rész.) 6. §. A bírósági végrehajtót megilleti: 1. készpénz, arany- és ezüstnemüek és más drágaságok, valamint értékpapírok bírói letétbe helyezéseért, az erre vonatkozó külön jelentéssel egvütt (1881: I.X. t.-c. 73., 80., 114., 175. §§.), ha a készpénz összege, illetve a becsérték vagy névérték 100 frtot meg nem halad —• frt 50 kr. 100 frttól 300 frtig 1 » — » 300 » 1,000 • 1 » 50 » 1,000 frton felül • 2 » — » •2. a végrehajtás tárgyát a végrehajtató részére átadottnak nyilvánító, esetleg az azt bírói őrizetből utalványozó végzését (1881 : LX. t.-c. 215. 5;.), ideértve ennek beadását vagy elküldését is, ha a tárgy értéke 100 frtot meg nem halad . — frt 25 kr. 100 frttól 300 frtig - » 50 » 300 » 1,000 » — » 75 » 1,000 frton felül 1 » — » 3. zálogjogilag bejegyzett követelés lefoglalása esetén az alzálogjog bekebelezése iránti megkeresésért, a végrehajtási jegyzőkönyv kivonatának készítésével és hitelesítésével, valamint a megkeresés beadásával vagv elküldésével együtt (1881 : I.X. t.-c. 79. §.), ha a lefoglalt követelés tőkeösszege 100 frtot meg nem halad — frt 50 kr. 100 frttól 300 frtig 1 » - » 300 » 1,000 » 1 » 5§ » 1,1)00 frton felül 2 » — » Az 1—3. pontok eseteiben a netaláni postabér külön felszámítás tárgyát képezi. 7. §. A bírósági végrehajtót megilleti: 1. katonai karhatalom megszerzése végett a kiküldő bíróság főnökének megkereséseért 1 frt — kr. 2. felülfoglalás esetén a korábbi foglaltató meghallgatásaért, zárgondnok javaslatba hozatalának tekintetéből (1881 : LX. t.-c. 77 §.) 50 kr. 3. szóbeli elsőbbségi bejelentvénvek külön jegyzőkönyvbe foglalásáért íl88l:LX. t.-c. 111. §.) . ' ' . 25 kr. 4. a végrehajtó kérelmére a végrehajtást szenvedő adósának nyilatkozatra való felhívása tárgyában hozott külön végzésért (1881 : LX. t.-c. 122. §.) és a felhívott adós beadványának a bírósághoz való bemutatásáért 40 kr. ha pedig a végrehajtató kérelmére a végrehajtást szenvedő adósainak nyilatkozatra való felhívása tárgyában egyidejűleg több külön végzés volt hozandó : a 2 — 10 végzés mindenikéért 30 kr. a további végzések mindenikéért 20 » 5. a végrehajtást szenvedő adósa által szóval előadott nyilatkozatról jegyzőkönyv felvételéért és ennek a bíróságnál való beadásáért fl8*l : LX. t.-c. 122. §.) 30 kr. A 4. pont esetében az 5. §. utolsó három bekezdésének rendelkezései szintén alkalmazandók. 8. §. Ha előterjesztés folytán a bírósági végrehajtó a bíróság felhívására Írásbeli jelentést tesz vagy nyilatkozattétel végett a bíróság előtt megjelenik 188) : LX. t.-c. 35. íj.) : részére — a mennyiben az előterjesztés bíróilag alaptalannak találtatott — a felszámításhoz képest 50 krtól 3 frtig terjedhető díj állapitható meg. 9. §. A bírósági végrehajtó jogosítva van követelni: 1. jegyzőkönyv lemásolásáért — a 6. §. 3. pontjának esetén kivül — irásdíj fejében a másolat minden lapjáért, mely legalább 30 sort s minden sor legalább 16 szótago'. tartalmaz, a lapot, melyen a másolat végződik, te'jcsnek számítva . 10 krt, 2. jegyzőkönyv másolatának hitelesítéséért — a 6. §. 3. pontjának esetén kivül —, ha a másolat az előző pont szerinti számítással legfeljebb 2 lapra terjed 20 kr. minden következő lapért 5 » 2. a felek valamelyike által kért levélbeli értesítésért a postabéren kivül 30 kr. A végrehajtatóhoz vagy képviselőjéhez intézett, a végrehajtói cselekmény foganatosításának idejét tudató levélbeli értesítésért azonban csak a postabér számitható fel. * Az előző részt 1. a >J o g« f. évi 2. számában. 10. §. Az 1871 :LÍ. t.-c. 24-26., az l875:IX. t.-c. 4. és a jelen rendelet 2., 3. és 4. §-aiban szabályozott eljárási és napidíj a bírósági végrehajtó által végrehajtási foglalásra és összeírásra, árverésre vagy leltározásra nézve, avagy a jelen rendelet 1. §-ához képest teljesített azon hivatalos cselekményei fejében jár, a melyek a jelen rendelet 5-9. § aiban tüzetesen fel nem említtetnek. Ha a bírósági végrehajtó az 5 — 9. §-okban felemiitett hivatalos cselekmények egyikét sem teljesítette, őt a végrehajtási foglalásért és összeírásért, ideértve a felülfogl ilásl a felülfoglalásnak a korábban felvett foglalási jegyzőköuyvre való feljegyzését és a szoros zár alkalmazását is, valamint árverésért vagy leltározásért csupán az 1871 : LI. t.-c. 24-26., az 1875: IX. t. c. 4. és a jelen rendelet 2., 3. és 4. §-aiban megállapított dijak és költségek illetik. Viszont ha a bírósági végrehajtó csupán az 5—9. i?-okban felsorolt c elekmények valamelyikét teljesítette, az 1871 : LI. t.-c. 24—26., az 1875: IX. t.-c. 4. és a jelen rendelet 2 , 3. és 4. §-aiban szabályozott dijakra és költségekre igényt nem tarthat. 11. §. A végrehajtói dij megvétele végett fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelméért (1875. évi 26,020. számú igazságügyministeri rendelet 27. §.) az e körüli készkiadásokon felül a bírósági végrehajtó részére megállapítandó, ha a bírósági végrehajtó követelése 10 frtot meg nem halad — frt 30 kr. 10 frttól 2.3 frtig — » 50 » 25 frton felül 1 » — » 12. §. Jelen rendelet 1892. évi január hó 1-én lép hatályba. Kelt Budapesten, 1891. évi december hó 10-én. Szilágyi s. k. Vegyesek. Ügyvédi, bírói és telekkönyvi vizsgák a marosvásárhelyi kir. itélő táblán. A marosvásárhelyi kir. táblán az 1891-ik évben a) ügyvédi vizsga tartatott 15, azon képesittetett 14, 1 visszavettetett, b) b i r ó i vizsga tartatott 34, azon 32 képesittetett, 2 visszavettetett, c) telekkönyvi vizsga tartatott 24, azon 19 képesittetett, 5 visszavettetett. Ügyvédi vizsgáló-bizottság Maros vásárhely tt. Az igazságügyi minister a marosvásárhelyi kir. itélő tábla ügyvédi vizsgálóbizottság elnökévé Fekete Gábor tanácselnököt, helyettes elnökévé Ziegler Emil kir. táblai bírót; a vizsgáló-bizottság tagjaivá : Ziegler Emil, Kozma Gyula, Dósa Gábor, Onaciu Sándor, Jánosi Gyula, Tódorffy Domokos és Dobai Albert kir. táblai bírókat nevezte ki, a marosvásárhelyi ügyvédi kamara pedig Csongvay I.ajos, Csontos Olivér, Gridi Pap Máté,_ Schönstein Gyula, Lányi < )szkár, Debreceni Nagy János és Darkó Ákos ügyvédeket jelölte ki. Ügyvédekre vonatkozó szabályrendelet 1641-ből. Ezen cím alatt Széli Farkas (kir. táblai tanácselnök Debrecenben) tollából nagyérdekű közleményt tett közé az »Ü. L.«, melynek szives engedelmével adjuk az érdekes dolgozatot. »Kutatásaim közben az ügyvédekre igen érdekes okmányra akadtam. Debrecen városának 1641. évi március 12 én felvett jegyzőkönyvében olvasható az alábbi szabályrendelet, mely az akkori ügyvédek jogait és kötelességeit szabályozza. Intézkedik a perek mikénti elvállalásáról, a titoktartásról, a szegényvédelemről, egyes perek és az esztendős ügyvédek díjazásáról, mint különösen tiltó szabályt állítván fel, hogy a procator Debrecen város szabadalmai ellen a biró vagy tanács engedelme nélkül pert egyátalán fel nem vállalhat és hogy a procurator az ellenfél házánál ne vendégeskedjék és ne igyék. A szabályrendelet szórói-szóra igy hangzik: Instructio procuratorum. Couditiones sive articuli a procuratoribus civitatis Debreczen ad quos ipsi juramento astricti esse debent, observatu digni. I. Hogy a város szabadsága és privilégiuma ellen az procurátorok senki causáját fel ne vállalják, biró avagy tanács híre avagy engedelme nélkül. II. Hogy mindenik procurator az <"> prineipálissának igazán szolgáljon mind törvény vége szakadtáig, ha remedium benne is, ne hallogassák penigh, hanem az mikor az bírák reá érkeznek, dolgokban procedáljanak és végbe vigyék az causát, az kit felvállaitanak. 111. Hogy egyik procurator az másikkal ne correspondeáljon, avagy concordáljon az peresek injuriájokra, egyik az másiknak titkát az causában megh ne jelentse, hanem ki ki az ő principálissát igazán híven szolgálja és teljes tehetsége szerint defendálja. IV Ha valamely causans valamellyik procurátornak tanácsával akar éln: és meghbeszélli neki igyét (ügyét) vagy procátornak akarja fogadni, tehát máshoz ne kötelezze magát, hanem anuak szolgálljon, az ki igyét neki meghbeszéllette. V. Hogy az szegény peres embert, az ki mindenestül nem fizethet, ereje felett ne sarczoltassák, illetlen gazdálkodásra ne erőltessék, rendelt fizetésekkel meg elégedjenek, (f. 5.) VI. Tanácsbeli urainkat, csak az legkissebbiket is nyelvekkel megh ne sértsék, akár részegségből, akár valamely boszszúságból, alioquin tisztektül gyalázattal fosztatnak megh. VII. Ketten egy causanshoz ne kötelezzék magokat, hogy az más fél prókátor nélkül megh ne fogyatkozzék. Az idegen prókátor tanács hírével állhasson be, mert külömben be nem jöhet prokátorkodni az városi prókátorok ellen, az kik hitesek. VIII. Alikor az causans