A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - Törvényjavaslat az 1881: XVII . t.-c. (csődtörvény) módosítása tárgyában. (Vége.)

372 A J O GL Az 1881 : XVII. t.-c. 166. §-a után : tO. §. Ha a csöd megszüntetését azon körülmény gátolná, hogy a tömeggondnok díjai még egyáltalán nincsenek megállapítva, a tömeggondnok, a közadós és a választmány meghallgatása után a csődbíróság határozza meg azon összeget, melyet közadós tömeggondnok javára díjainak biztosításául bírói letétbe helyezni és illetve birói letétben hagyni tartozik. Ha a csödmegszüntetés kérdésében tárgyalási határnap kitűzése mutatkozik szükségesnek, a nevezettek meghallgatása ugyanezen határnapon történhetik. Tömeggondnoknak a bíróság erre vonatkozó határozata ellen benyújtott felfolyamodása a csöd megszüntetését és a tömeg átadását nem akadályozza. A csöd megszüntetése után a tömeggondaoki díjakat tömeggondnok és közadós meghallgatása után a csődbíróság állapítja meg. 41. §. Az előbbeni §. rendelkezései nyernek megfelelő alkalmazást azon esetben is, ha a tömeggondnoki díjak kérdésében a jelen törvény 25. §-ában körülirt eljárás még jogerejűleg befejezve nincs. 42. §. Az iránt, hogy mennyiben tartozik közadós azon hitelezőknek a csődmegszüntetéshez való hozzájárulását igazolni, a kik követeléseiket a csődmegszüntetési kérvény benyújtásáig jelentették be, de kiknek követelése kifogásoltatott, avagy még meg nem állapíttatott, valamint az iránt, hogy ezek követeléseit mennyiben és miképen tartozik közadós biztosítani, a bejelentő és közadós meghallgatása után a csődbíróság határozza meg. Ha a csődmegszüntetés kérdésében tárgyalási határnap kitűzése mutatkozik szükségesnek, a nevezettek meghallgatása ugyanezen határnapon történhetik. A biróság erre vonatkozó határozata ellen benyújtott folyamodás a csőd megszüntetését és a tömeg átadását nem akadályozza. 43. §. Azon hitelezők, kik követeléseiket a csődmegszüntetési kérelem benyújtása után jelentették be, a csőd megszüntetését csak annyiban akadályozhatják, a mennyiben a kérelem felett tárgyalási határnapnak kitűzése mutatkozik szükségesnek. Az ilyeu bejelentések tekintetében az előbbeni §. rendelkezései nyernek alkalmazást. A kitűzött tárgyalási határnap után érkezett bejelentések a csődmegszüntetési kérelem érdemleges elintézésénél figyelembe nem vétetnek. Az 1881 : XVII. t.-c. 188. §-a helyett: 44. §. Ha az észrevételek a tárgyalás alkalmával békés uton el nem intézhetők, a csődbiztos az érdekeltek nyilatkozatait jegyzőkönyvbe veszi s azt a szükséges iratokkal együtt a csődbíróságnak haladéktalanul bemutatja, mely a vitás kérdések felett végzésileg határoz; határozatát a helyben lakó hitelezőknek, illetőleg a hitelezők helyben lakó képviselőinek kézbesitteti és azokkal, kik az 1881 : XVII. t.-c. 185. §-ának megfelelően észrevételeket adtak be, meDnyiben nem helyben laknak, postai uton közli. Az 1881 : XVII. t.-c. 192. §-a után ezen §. kiegészítéséül: 45. §. Ha az eredeti okiratok a csődbiróságnál vannak, azokra tömeggondnok a részfizetést a bíróságnál tartozik reá vezetni. Az 1881 : XVII. t.-c. 196. §-a helyett: 46. §. Ha az ismert csődvagyon teljesen értékesíttetett s a peres követelések véglegesen elintéztettek, a tömeggondnok követelései, a mennyiben ez a jelen törvény 25. §-a szerint már meg nem történt, raegállapitandók, számadásai pedig a jelen törvény 89. §. és az 1881 : XVII. t.-c. 163. § a értelmében elintézendők. Ennek megtörténte után a végfelosztás, melyre nézve az 1881 : XVII. t.-c. 178. és következő §-aiban és jelen törvény 44. és 45. §-aiban foglalt határozatok szolgálnak irányadóul, haladéktalanul foganatosítandó. Az 1881 : XVII. t.-c. 200. §-a helyett: 47. §. Az eljárás a kényszeregyezség tekintetében meg nem indítható : 1. ha a közadós, mint szökevény, távol van ; 2. ha csalárd bukás miatt vád alá helyeztetett és jogérvényesen fel nem mentetett; 3. ha közadós kereskedő volt és a mérleget bemutatni vagy azt esküvel megerősíteni vonakodik; vagy ha kereskedelmi könyveket általában nem vezetett; vagy ha könyvei oly rendetlenek, hogy azok alapján vagyoni állása, különösen tartozásainak mennyisége biztosan meg nem állapitható ; 4. ha a közadós már csőd alatt volt és hitelezőivel kényszeregyezséget már kötött; 5. ha a közadós a csődhitelezők tőkeköveteléseinek kiegyenlítésére legalább 400/°'ot fel nem ajánl; 6. ha a közadós a fölfedező esküt az 1881 : XVII. t.-c. 118. és 119. §-a értelmében le nem teszi. Ha az 1. és 2. pont alatt érintett esetek a kényszeregyezség tekintetében megindított eljárás folyamában merülnek fel, az eljárás azonnal megszüntetendő. Az 1881 : XVII. t.-c. 202. §-a helyett: 48. §. Közkereseti és betéti társaságoknál az egyezségi ajánlatot az összes tagok, illetőleg a beltagok aláírni tartoznak. Részvénytársaságoknál az egyezségi ajánlatot a részvényesek közgvülése által e célból megbízott egy vagy több közgyűlési tag köteles aláírni. E végből jogában áll a csődnyitás előtt működött igazgatóságnak és illetőleg felszámolóknak a részvényeseket közgyűlésre összehívni, mely a hitelezőknek teendő egyezségi ajánlat felett az alapszabályok értelmében határoz. 49 §. Az 1881 : XVII. t.-c. 205. és 206. g-ai hatályon kívül helyeztetnek. Az 1881 : XVII. t.-c. 208. §-a helyett: 50. §. Azok, a kiket külön kielégítési, vagy visszakövetelési jog illet, teljes szavazati joggal csak akkor birnak, ha a kielégítési alapról, illetőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről lemondanak s követeléseiket csak mint csődhitelezők érvényesitik. Ezen esetben az egyezségi tárgyalásoknál a többi csődhitelezőkkel egyenlőknek tekintendők, feltéve, hogy mint csődhitelezők általában igénynyel bírnak. A mennyiben a fentebb érintett hitelezők a lemondásra nem hajlandók, szavazati joggal követeléseiknek csak azon részére nézve birnak, mely az azok fedezésére szolgáló alapból, illetőleg annak értékéből ki nem került, vagy annak birói becsértéke által nem fedeztetik. A szavazati jog ez esetben az 52. § szerint kitűzendő tárgyalásnál állapittatik meg. Az 1881 : XVII. t.-c. 209. §-a helyett : 51. §. Ha a választmány az ajánlatot az egyezségi eljárás megindítására alkalmasnak találta, a csődbiztos az egyezségi ajánlat feletti határozathozatal végett tizenöt napon belül tárgyalási határnapot tűz ki s arra tömeggondnokot, a csődválasztmányt s közadóst kézbesítés s az összes hitelezőket, azokat is, kiknek követelései még felszámolva nem lettek, posta utján azon kijelentéssel idézi meg, hogy az egyezségi ajánlat a tömeggondnoknál vagy a csődbiztosnál megtekinthető. Az 1881 : XVII. t.-c. 211. §-a helyett: 52. §. A tárgyalást a csődbiztos vezeti, ki mindenek előtt a felszámolási tárgyalásnál kifogásolt, valamint az utólag az egyezség iránt kitűzött tárgyalási határnapig bejelentett és még fel nem számolt követelések birtokosait illető szavazati jog meg- vagy meg nem adása kérdését bocsátja tárgyalás alá. A csödbiztosnak e részt oda kell hatni, hogy az érdekeltek közt egyetértést létesítsen ; ha ez nem sikerült, azok kölcsönös észrevételeit röviden jegyzőkönyvbe veszi, azt az érdekeltek által aláíratja, vagy az aláírás megtagadását kitünteti, a tárgyalás folytatását legfeljebb három napra elhalasztja és a jelenvoltakat a folytatólagos tárgyalás határnapjáról azonnal szóval értesiti. A felvett jegyzőkönyv a csődbiróságnál haladéktalanul benyújtandó, mely a szavazati jog felett minden jogorvoslat kizárásával végzésileg határoz s határozatát a csödbiztosnak kézbesitteti. 53. §. Ha a szavazati jog kérdésében az érdekeltek között egyetértés létesült az első tárgyalási határnapon, vagy pedig a szavazati jog iránt az előző §. értelmében a bíróságnak kellett határozni a folytatólagos határnapon, a csődbiztos az egyezségi ajánlatot bocsátja tárgyalás alá. Ez utóbbi esetben a csődbiztos mindenekelőtt a bíróságnak a szavazati jog iránt hozott határozatát olvassa fel. Ezután felolvasandó a közadós egyezségi ajánlata. Erre a tömeggondnok a csődtömeg- állásáról s azon eredményről, mely a csődeljárás folytatásából remélhető, előterjesztést tesz. Ezen előterjesztés után a választmáuy az egyezségi ajánlat iránt nyilatkozik. Mindezeknek megtörténte után a csődbiztos az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsátja. A tárgyalásról felveendő jegyzőköuyvnek, mely felolvasás után a csődbiztos, a tömeggondnok és a választmány megjelent tagjai által aláírandó, a tömeggondnok előterjesztésén és a csődválasztmány nyilatkozatán kívül a tárgyalás és a szavazás eredményét és az egyezséget ellenző hitelezők nyilatkozatait kell tartalmazni. Ha egyezség jő létre, a csődbiztos azt ugy, a mint a hitelezők által elfogadtatott, egész kiterjedésben a jegyzőkönyvbe vezeti s ezt az összes iratokkal együtt jelentés mellett a csődbíróságnak bemutatja. Az 1881: XVII. t.-c. 212. §-a helyett: 54. §. Az egyezség érvényesen elfogadottnak akkor tekintetik : 1. ha a tárgyalásnál személyesen vagy meghatalmazott által megjelent szavazatképes hitelezőknek többsége az egyezséghez hozzájárul. A mennyiben ugyanazon követelés, akár határozott, akár határozatlan arányban több személyt illet : ezek a szavazásnál egy személynek tekintetnek. Ugyanaz áll a követelésnek rész beni engedményezésére is, tekintet nélkül arra, hogy az engedményezés mikor történt; 2. ha az egyezséget elfogadó hitelezők követelései a szavazásra jogosított hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább háromnegyedrészét képezik. A közadós fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársa és jegyese, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei, a kényszeregyezségnél szavazati joggal nem bírnak. Azon hitelezők, kik nem a törvényszék területén laknak, írásbeli, a csődbiztoshoz intézendő beadvány utján is szavazhatnak. Ebbeli beadványaik azonban csak az esetben vehetők tekintetbe, ha azok a szavazás megkezdéséig a csődbiztos kezéhez jutottak. Az írásban beadott szavazati nyilatkozatok ügyvédi ellenjegyzés mellett nyújtandók be, ilyennek hiányában közjegyzőileg hitelesitendők.