A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A képviselőház ülése november hó 3-án

184 A JOG. felszólította W. Ferencet, hogy a R. Miksa által a nevezett cégre átruházott 65 frtos váltóra járó 33 frtos tartozását fizesse ki. Minthogy pedig W. Ferenc ezen felhívásnak meg nem felelt, öt a nevezett cég beperelte s W. Ferenc a marasztaló ítélet alap­ján 54 frt 46 krt volt kénytelen a nevezett cégnek megfizetni. Ez alapon W. Ferenc pai asza folytán az eljárás R. Miksa ellen megindittatván, R. Miksa a kihallgattatása alkalmából önmaga beismerte, hogy ö a W. Ferenc által kifizetett 65 frtos váltót Ph. Mayforth & Comp. cégnek adta át, azzal védekezik azonban, hogy ez csak tévedésből történt. Ez a védekezése azonban figyelembe nem jöhet, mert neki akkor, mikor W. Ferenc a szóban forgó váltó kifizetését postai reclamatió utján igazolta, a 65 frtos váltót vagy megsemmisítenie vagy pedig W. Ferencnek visszaadnia kellett volna. R. Miksa azonban e helyett ama váltót újból értékesítette; ezen cselek­ménye pedig, tekintettel az okozott kárra, a Btk. 379. és 380. §-ai alá eső csalás bűntettének tényálladékát látszik megállapitani, ennélfogva őt a íentebbi értelemben vád alá kellett helyezni. (1891. november 10. 2,799. sz. a.) A győri kir. itélő tábla: az első bíróság végzését meg­változtatja és R. Miksa ellen a csalás bűntette miatt indított bűn­vádi eljárást megszünteti. Indokok: R. Miksa terhelt ellen a vizsgálat adatai szerint megállapítható ugyan, hogy r 1890. augusztus 27-én a Mayforth cégre forgatta panaszosnak 65 írtról kiállított váltóját, a 33 frt hátralékos követelés erejéig, dacára annak, miszerint a csatolt postai tudakozványra 1890. augusztus 14-én aláirta magát annak igazolására, hogy a 33 forintot már megkapta és igy olyan váltót forgatott a Mayforth cégre, melynek értékét az elfogadó neki már előzőleg megfizette. Minthogy azonban a különben szabályszerűen kiállított váltó­nak a kifizetés után történt beperlése, avagy más egyénre történt átruházása, tekintettel arra, hogy a polgári perben a kifizetés megtörténtére nézve jogait a váltó-adós érvényesítheti, nem fog­lalja magában a csalás fogalmának alkatelemeit, R. Miksa tény­kedésében büntetendő cselekmény jelenségei fen nem forognak, hanem a panaszos polgári uton követelheti kártérítési igényét: a kir. itélő tábla az első bíróság végzésének megváltoztatásával az eljárást R. Miksa ellen megszüntette. (1891. december 2l-én 2,543. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy R. Miksa vádlott az által, hogy az ügynöke utján sértettnek eladott szecskavágógép 65 frtnyi vételárát sértettől két részletben már egészen átvette, azon jogszerű meggyőződést keltette fel sértettben, hogy ő a szecskavágó árában vádlottnak már nem tartozván, azt sem egész­ben, sem részben újból többé nem kell megfizetnie : tekintve, hogy sértett ezen meggyőződése mellett és járat­lansága folytán is a már kifizetett váltót vádlottól vissza nem kérvén, vádlott ezt arra használta fel, hogy a váltót saját tartozása részbeni fedezésére a Ph. Mayforth & Comp. bécsi cégre forgatta, ez pedig a reá forgatott váltót sértett ellen a bécsi cs. kir. ke­reskedelmi törvényszéknél beperelvén, illetőleg sommás fizetési meghagyást kieszközölvén, ezen végzés jogerőre emelkedése után hátralékban levőnek állított összegnek és a perköltségeknek be­hajtását érvényesítette; tekintve, hogy vádlott a 65 frtnyi váltó összeg második részletének a 32 írtnak kézhezvételét is a postai felszólamlás alkal­mával 1891. január 31-én aláírásával elismerte ; tekintve, hogy ezen postai reclamatió alkalmával okvetlenül reá kellett jutnia, hogy a kérdéses váltó teljes értéke a sértett által már kifizetve lett; tekintve, hogy az esetben, ha mint vádlott állítja, a kétszer követelés, illetőleg sértettnek a kitett összeg kétszeri megfizetésére való kényszerítése vádlottnak erre irányzott szándékán kivül s csupán azon indokból származott volna, hogy ő a fizetés második részletének teljesítését könyvébe bejegyezni elfeledte s a váltót ezen tévedése folytán forgatta a nevezett bécsi cégre, ez esetben az említett postai reclamatió alkalmával, s midőn vádlott a posta­hivatalnak tényleg felvilágosítást is adott, hogy a kérdéses össze­get a postahivatal csakugyan az ő kezéhez juttatta, és hogy ő azon pénzt tényleg fel is vette, látnia és meggyőződnie kellett, hogy a váltó egész értéke már előbb le lett fizetve, s hogy tehát 8 a »Ph. Mayforth & Comp.« cégre egy oly váltót forgatott, a melynek teljes értékét ö (a vádlott) már a forgatás előtt felvette, a melyből tehát neki már a forgatáskor nem volt semmi követe­lési joga; tekintve, hogy vádlott kiemelt mentségének való gyanánt elfogadása esetében ö neki azonnal, a mint a fentebb kiemelt tények után állítólagos tévedése eloszlattatott s ő a valódi tény­állásról meggyőződve, azt a postahivatalnak adott válaszában meg is erősítette, azonnal intézkednie kellett volna, hogy a Ph. May­forth & Comp. cég a valódi tényállásról felvilágosittassék, illetőleg a kérdéses váltó-értéknek általa leendő megküldésével intézkednie kellett volna, hogy a Mayforth cég azon már kifizetett váltót visszaküldje, és hogy a sértett az általa teljesen kifizetett váltó birtokába jusson; tekintve, hogy vádlott ezt nem tette, hanem a váltót forgat­mányával ellátva, továbbra is a forgatmányos cég birtokában hagyta s ez által a sértettet most már kétségtelenül és minden ellenvetést kizáró tudatossággal a másodszori fizetésre való tör­j vényes kényszerítésnek kitéve hagyta, ezen körülményekkel i leg tényekkel szemben a kárositási s/ándék kizárásának i helyett a tévedésnek mentség gyanánt való felhozatala alapfala i bizonyult; tekintve ezek után azon körülményt, hogy vádlott mint i ember, különösen mint kereskedő a váltó természetét és 1 sajátosságát ismerte; tekintve, hogy vádlott igen jól tudta, hogy a kellőleg k tott és beperelt váltóval szemben a kötelezett részéről előbb jesitett fizetés kifogása csupán a mindenkori felperes ellen ] nálható jogi értékkel; tekintve, hogy e szerint vádlott tudta azt is, hogy a v nak a Mayforth cégre forgatása és annak ezen cég általi ber. lése után, a sértett hasztalanul hivatkoznék az általa m; forgatás előtt vádlott kezeihez teljesitett fizetésre, ezen kifog szemben az Ausztriában érvényben levő váltótörvénynek a ma váltótörvényünkkel e tekintetben azonos rendelkezésére, érvé nem számolhat és sértettnek a váltókötelezettség aluli felmen nem eredményezhetné ; tekintve, hogy ezek után nem következtethető más felt< mint az, hogy vádlott, mindent tudva és előrelátva, a polgári formáit ravaszul és egyenes kárositási szándékkal felhasználta hogy saját tartozását, illetőleg tartozásának bizonyos részét mir jog nélkül másnak vagyonával törlesztesse; tekintve, hogy ezen tények lánczolatában a Btk. 379. alá eső csalás valamennyi ismérve ki van merítve; a másodfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az < fokú bíróság végzése hagyatik helyben. (1892. szeptember 2,778. sz. a.) A pénzbüntetés kiszabásánál a vádlott vagyoni viszonyai dig figyelembe veendők, nehogy a szerény vagyoni viszonyok ki élő vádlott a magasabb pénzbüntetéssel aránytalanul sujtassék. A debreceni kir. törvényszék mint büntető bíróság az 1891. szeptember hó 24-ik napján 10,198. sz. a. kelt vég2 vei gondatlanságból okozott súlyos testi sérlés vétsége miatt alá helyezett N. J. elleni bűnügyben a mai napon 1892. évi n hó 24-én következőleg ítélt : A kir. törvényszék szabadlábon N. J. vádlottat (h.-szoboszlói születésű és lakos, 70 éves, re mátus, családos napszámos, vagyonos, nem ír, nem olvas, 1 tétlen) a btk. 310. §-ba ütköző gondatlanság által okozott sú testi sértés vétsége miatt bűnösnek kimondja s ezért őt a 310. §. alapján a 91. §. alkalmazásával jelen Ítélet foganato sától számítandó egy hónapi fogházra és az 1887. évi VIII. 1. §-ában megjelölt célokra fordítandó, 15 nap s végrehajtás ti alatt fizetendő s behajthatlanság esetén további három napi házra átváltoztatandó harminc forint pénzbüntetésre ítéli, elmai tálja őt a B. M. sértett részére a btk. 311. §. alapján 25 frt térítés, az államkincstárnak pedig 6 frt 90 kr. eljárási költség az Ítélet jogerőre váltától számított 15 nap s végrehajtás ti alatti megfizetésben s kötelezi a felmerülendő tartási költsé; nek a fennálló szabályok szerinti viselésére. (3,133/1892. B. sz A debreceni kir. itélő tábla: Az elsőfokú bíróság itt részben megváltoztattatik, vádlott pénzbüntetése behajthatta] esetén három napi fogházra átváltoztatandó, 15 forintra leszi tátik; egyebekben a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik. In dokok: N. J. vádlott pénzbüntetése, szerény vag; viszonyaira való tekintetből szállíttatott le. Egyebekben a kir.' vényszék ítélete vonatkozó indokain felül még azért hagyi helyben, mert Sz. J., F. M. és F. M.-né tanuk vallomásával, v mint vádlott beismerésével bizonyítva van, hogy már előző na is megtámadott a vádlott koca sertése egy kis gyermeket, H. F. tanú azt adta elő, hogy egy héttel azelőtt ez a sérti is megtámadta. Továbbá B. L., H. B., R. J., R. J.-né és R tanuk bizonyítják a koca sertés veszélyes támadó termész miről vádlottnak, mint tulajdonosnak is tudomása volt. Ezek rmt helyesen állapíttatott meg a vádlottnak gondatlanságból f bűnössége (1891. évi aug. hó 16-án, 169. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Bodanszky Miksa e., veszprémi tszék, bej. dec. félsz. jan. 16, csb. Berky Károly, tmg. Baranyay Zsigmond. — Dax JálK pozsonyi tszék, bej. jan. 4, félsz. jan. 9, csb. dr. Kovách Ödön, tmg. Pl Károly. — Gold Tódor e., kaposvári tszék, bej. dec. 9, félsz. dec. 24, Holics Gyula, tmg. Schwarcz Samu. — Vilcsek Salamon e., ar.-ma tszék, bej. dec. 15, félsz. jan. 16. csb. Besse Dezső, tmg. dr. Kaszán Kálmán. — Bérly Lajos e., nyitrai tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 21. Horváth József, tmg. Szurovy László. — Lőwy Lipót e., szombat tszék, bej. dec. 10, félsz. dec. 29, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Szabó Lászl Gál István e., rózsahegyi tszék, bej. jan; 9, félsz. febr. 6, csb. Vi Alfons, tmg. dr. Stodola Emil. Pályázatok : A berettyó-ujfalui jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 20­A nagy-mihályi jrbságnál albirói áll. nov. 20-ig. — A tokaji jrbsi a 1 b i r ó i áll. nov. 20-ig. — A kassai kir. itélő tábla területén 4 gyakornoki áll. nov. 22-ig. — A tamási jrbságnál aljegyzői nov. 23-ig. — A kolozsvári tszéknél jegyzői áll. nov. 24-ig. A r; jrbságnál albirói áll. nov. 24-ig. — A zilahi tszéknél jegyzői nov. 24 ig. — A pécsi tszéknél jegyzői áll. nov. 24-ig. — Az erzs városi tszéknél birói áll. nov. 25-ig. — A nagy-kanizsai tszéknél b áll. nov. 25-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents