A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadhatásáról. (Előadói tervezet.)

A JOG. 349 Egj szóval, Magyarországon csak az ismerhető el bíróságul, a mit a torvény világosan azzá statuál. Ezen egy idézettel befejezhetném értekezésemet, mert ez másféle magyarázatot meg nem tűr és kétségkívül kizárja bármely oly bíróság elismerését, a melyről törvényeink meg nem emlékeznek. Az utóbb kifejlődött birói gyakorlatra való hivatkozás már csak azért sem iogadható el, mert semmi bíróság sincs arra feljogosítva, hogy hatáskörét másra felruházza s egyáltalán ilyen hatásköri kérdésekben birói gyakorlat, mint követendő szabály, nem 18 fejlődhetik. Ha ilyen birói gyakorlat fejlődött volna, az ellentétbe helyezkedett hazánk államjogi különállásával, a törvény világos betűjével s az eljárási szabályokkal. — Ilyen birói gyakorlat nem állítható fel követendő például. Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadhatásáról. (Előadói tervezet.) 1. §. Az adós végrehajtás alá vonható vagyonát érintő jogcselekvények a hitelező kielégítése céljából, mint vele szemben hatálytalanok, ezen törvény rendelkezéseihez képest csöilön kivül is megtámadhatók. 2. A megtámadási jogot, tekintet nélkül követelése keletkezésének idejére, azon hitelező érvényesítheti, kinek az 1881 : LX. t.-c. 1. §-a értelmében végrehajtható követelése van, ha az adós vagyonára vezetett végrehajtás nem eredményezte teljes kielégítését, avagy feltételezhető, hogy teljes kielégítését' eredményezni nem fogja. A megtámadási jog akár kereset, akár kifogás alakjában érvényesíthető. 3. §. Ha a hitelező a megtámadási jogot oly követelése kielégítése végett érvényesítette, melynek végrehajthatósága az 1881 : LX. t.-c. 1. §-áuak b) pontján alapszik, a megtámadási perben hozott marasztaló Ítélet végrehajtása attól teendő füg gövé, hogy az adós ellen hozott ítélet jogerőre emelkedik. 4. §. Kifogás alakjában, valamint vételár-felosztási eljárás folyamán a megtámadási jog akkor is gyakorolható, ha a táraadó hitelező követelése a 2. §. értelmében még végrehajthatóvá nem vált. ö. §. Megtámadhatók : Az adósnak a megtámadási jog érvényesítését tíz évvel megelőzőleg létesített azon jogcselekményei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. G. §. A mennyiben a megtámadási jog birói érvényesítését megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók : 1. az adósnak azon jogcselekvéuyei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond : továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher nélkül vagy színleges visszteher mellett kötött, a menynyiben azok tárgyát nem a szokásos ajándékot képezik ; 2. azon terhes szerződések, melyeket az adós házastársával, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokonaival, fél- vagy egész testvéreivel vagy végre e személyek valamelyikének házastársaival kötött, a mennyiben azoknak megkötése által a hitelezők megkárosittattak s az érintett személyek igazolni nem képesek, hogy az adósnak a hitelezők megkárosítására irányozott szándékáról tudomással nem bírta;; 3. a házastárs részére történt ajándékozások, nemkülönben a hozományok s a férj kezelése alá került egyéb női javaknak biztosítása vagy kiadása, a mennyiben ez nem a törvény, vagy a fentebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt. 7. Ha az adós ellen a csőd az 1881 : XVII. t.-c. 87. §-ában felsorolt indokok valamelyike folytán nem volt elrendelhető, megtámadhatók : 1. az adósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által a hitelezők megkárosittattak, feltéve, hogy a másik félnek az ügylet megkötésekor a csődnyitási kérvény beadásáról illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 2. az adósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítés vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítést, vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 3. az adósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, vagy a csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvéuyei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést ad, melyhez annak általában, vagy akkor még joga nem volt, ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről, az utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. 4. Az adós által a csődnyitási kérvény beadását hat hónappal megelőzőleg létesített adásvételi csere vagy szállítási ügylet, ha ez oly körülmények között történt, melyekből a másik félnek a hitelezőket károsító vagyon-elpazarlást kellett felismerni. Az adós azon jogcselekvényeiuél, melyek a csődnyitási kérvény beadását 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. 8. §. A 7. §. alapján érvényesíthető megtámadási jog elévül két év alatt azon naptól számítva, melyen az adóst az 1881 : XVII. t.-c. 87. §-a alapján eskületételre kötelező birói határozat jogerőre emelkedett. 9. §. Azon körülmény, hogy az adós ellen végrehajtható határozat vagy egyezség keletkezett vagy hogy a végrehajtás elrendeltetett avagy foganatosíttatott, a jogcselekvény megtámadhatását ki nem zárja. A jogcselekvény hatályon kivül helyezésével a hitelezővel szemben a határozat vagy egyezség is hatályát veszti. Különösen nem zárja ki a megtámadhatást a 7. §. 2. és 3. pontjának eseteiben az, hogy a kielégítés vagy biztosítás bírósági közbenjövetellel kielégítési, illetőleg biztosítási végrehajtás útján lett kieszközölve. 1<>. §. Ingó dolgoknak nyílt üzletben kicsinyben való eladása és vétele, továbbá nyilvános árverésen történt vételek csakis az 5. §-ban meghatározott feltétel fenforgása esetében támadhatók meg. 11. §. A fizetés, melyet az adós váltóra teljesít, ezen törvény 7. §-a alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására, a többi váltókötelezettek elleni visszkeresetének különbeni elvesztése mellett, a váltótörvény szerint kötelezve volt. Ilyen esetben a kifizetett váltóösszeg erejéig az utolsó visszkereset, vagy a mennyiben a váltó egy harmadik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős, ha a váltó továbbadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszűnteié séről tudomással bírt. 12. §. A hitelező jogosítva van, mielőtt még követelése végrehajthatóvá vált, azt, a kivel szemben az adós a 6. §-ban felsorolt ügyletek valamelyikét teljesitette, megtámadási szándékáról birói vagy közjegyzői úton értesíteni. Ez esetre a 6. §-ban meghatározott két évi határidő az értesítés kézbesítésétől visszamenőleg számíttatik. Tartozik azonban a hitelező — ha az adós elleni keresete még folyamatban nem lenne — azt az értesítés kézbesítésétől, ha pedig követelése még le nem jár, a lejárattót számitott harminc nap alatt megindítani, mert különben az értesítés hatályát veszti. Megtámadásnak ez esetben is csak akkor vau helye, ha feltételezhető, hogy a hitelező az értesítés idejében az adós vagyona elleni végrehajtásból nem nyert volna teljes kielégítést. 13. §. Az, a mi a megtámadható jogcselekvény által az adós vagyonából eliiiegenittetett, a mennyiben a támadó hitelező kielégítésére szükséges, ugy tekintetik, mintha még annak vagyonához tartoznék. Ezen szabály a jóhiszemű szerzővel szemben arlíi nézve, a mit az adósnak visszteher nélküli ügylete folytán kapott, csak annyiban nyer alkalmazást, a mennyiben ez által a megtámadás idejében még gazdagabb. 14. §. A jóhiszemű szerző az előbbeni §-ban megállapított kedvezményt igénybe nem veheti: 1. ha szerzése mint visszteher melletti is megtámadható lenne; 2. ha a szerzés tárgyát rosszhiszeműen tovább adta. 15. §. Ha a megtámadás tárgya a megtámadottnál természetben fel nem található, avagy az természetben bármely oknál fogva igénybe nem vehető, a megtámadott a helyett kártérítést tartozik szolgáltatni. A kárösszegnek, valamint a megtámadott egyéb kötelezettségeinek és annak meghatározásánál, hogy mennyiben követelheti befektetéseit és költekezéseit, a megtámadott rosszhiszemű birtokosnak tekintendő. 16. §. Az előbbeni §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók akkor is, ha a megtámadott jogcselekvény jogok szerzésére, engedélyezésére, elengedésére vagy megszüntetésére avagy fizetés teljesítésére vagy biztosítás engedélyezésére irányult. 17. §. A jogutód ellen a megtámadási jog gyakorolható : 1. ha a jogutód a szerzés idejekor tudta, hogy a jogcselekvény az adós részéről a hitelezők kijátszása végett történt; 2. ha a jogutód a 6. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerzés idejében tudomással nem bírt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekvény az ö jogelőde ellen megtámadható lett volna. 18. §. A jelen törvénynek határozatai az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekvényeire is alkalmazandók. A lő. §-ban megállapított kötelezettségek az örököst is terhelik. Az örökös azonban az ő birtoklását illetőleg csak annyiban tekintendő rosszhiszemű birtokosnak, ha azon körülményekről, melyek az örökhagyó ellen a megtámadási jogot magállapitják, tudomással birt. Rosszhiszemű birtokosnak tekintendő az örökös akkor is, ha a megtámadási kereset már az ő kezéhez lett kézbesítve. 19. §. Ha a megtámadás tárgyára harmadik személv által az első, avagy későbbi szerzővel szemben oly jogok szereztettek, a melyek ezen törvény értelmében meg nem támadhatók, a