A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 45. szám - Törvényjavaslata fizetésbeszüntetésről és csődön kivüli egyezségről. (Előadói tervezet.)

340 A J OGL A díjak az esetre, ha adós és hitelezői között ezen törvény értelmében egyezség létesült, szabad egyezkedés tárgyát képezik az adós és a vagyonfelügyelő között. Ha ily egyezség nem létesül, a díjakat a törvényszék állapítja meg. Törvényszéki megállapításnak van helye akkor is, ha adós ellen ezen törvény értelmében a cződ nyittatik meg. Az ekként megállapított díjak csőd esetére tömegköltséget képeznek. A törvényszék megállapító végzése ellen ugy az adós, mint a vagyonfelügyelő, csőd esetében pedig a tömeggonduok felfolyamodással élhetnek. 12. §. A 8. §. szerint kitűzött határnapon — melyen a tárgyalást a bírói kiküldött vezeti — adós és illetve közkereseti és betéti társaságoknál egy beltag, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél egy igazgató (felszámolás esetében egy felszámoló) személyesen tartozik megjelenni. Jogában áll azonban a személyes megjelenés mellett ügyvédet is alkalmazni. Tartozik adós ezen határnapon összes üzleti könyveit magával hozni, a vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett (10, §.) készített és általa is aláirt leltárt és mérleget előterjeszteni, fizetésbeszüntetése indokait előadni és mindezek kapcsán hitelezőinek egyezségi ajánlatot tenni. A felajánlott kezesek által is hiteles alakban aláirt egyezségi ajánlat írásban is átadandó és az a tárgyalás menetéről felveendő jegyzőkönyvhöz melléklendő. 13. §. A megjelent hitelezők tőkeösszeg után számítandó Yio-ed részének joga van követelni, hogy az adós (közkereseti es betéti társaságoknál az összes beltagok, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igazgatóság és illetve felszámoló bizottság összes tagjai) a leltár és mérleg valódiságára és illetve arra, hogy a leltár és mérleg tudta és meggyőződése szerint helyes, hogy vagyonából semmit el nem titkolt, hitelezői közül a bemutatott jegyzékben senkit ki nem hagyott, sem olyat, ki nem hitelező, abba fel nem vett, — esküt tegyen. Ha az esküre kötelezettek mindegyike jelen van, az eskü a kiküldött bíró által nyomban kiveendő és ennek megtörténte a jegyzőkönyvben kitüntetendő. Ha az esküre kötelezettek mindegyike jelen nincs, a kiküldött biró a tárgyalás folytatását rövid határnapra elhalasztja, a jelenlevőket a folytatólagos tárgyalás határuapjáról szóval értesiti, az esküre kötelezetteket pedig postai uton visszvevény mellett, a szükséghez képest sürgönyileg a törvény ezen §-ára való hivatkozással megidézi. Ha az esküre kötelezettek avagy azok egyike által az eskü letétele akár az első, akár pedig a folytatólagos határnapon megtagadtatik, a további egyezségi eljárás beszüntetendő és a bejelentő adós ellen a csőd hivatalból megnyitandó. Ugyancsak cscdnyitásnak van helye akkor is, ha adós a tárgyalási határnapon való személyes megjelenést elmulasztja. A kiküldött bírónak azonban joga van, a bejelentő adósnak a személyes megjelenéskor akár az adós indokolt kérelmére, akár pedig a hitelezők előterjesztésére új határnapot engedélyezni 14. §. Az adós egyezségi ajánlatának előterjesztése után (12. §.) a vagyonfelügyelő tesz Írásbeli jelentést az üzletmenetről, valamint a leltárral és mérleggel kapcsolatos észleleteiről. Mindezek megtörténte után a kiküldött biró felhívja a megjelent hitelezőket, hogy az adós által bemutatott jegyzékben felsorolt hitelezők követelései tekintetében netán fennforgó aggályaikat, illetve kifogásaikat adják elő. A kiküldött bírónál a tárgyalás megkezdéséig Írásban ügyvédi ellenjegyzés mellett vagy közjegyzőileg hitelesített alakban benyújtott kifogások ugy vétetnek, mintha a tárgyalás alkalmával szóvei terjesztettek volna elő. Ugy a kifogás, mint a kifogásolt hitelező észrevétele — ha a tárgyaláson jelen van — röviden jegbzőkönyvbe veendő. A hitelezők követelései tekintetébeni eljárás ezen §. értelmében akkor is foganatosítandó, ha a tárgyalás egyébkénti elhalasztása szükséges. (13. és 19. §§.) 15. §. Ha a megjelent hitelezők a szavazásra jogosult összes hitelezők tőkeköveteléseinek 9/io-ed része ellen kifogást nem tesznek, a kiküldött biró az egyezségi ajánlatot nyomban szavazás alá bocsátja. 16. §. Azok, kik csőd esetében teljes kielégítést követelhetnének, vagy a kiknek követelései a csődhitelezők I. osztályába tartoznának (1881 : XVII. t.-cz. 60. §.), az egyezségi tárgyalásnál szavazati joggal nem birnek. 17. §. Azok, a kiket külön kielégítési vagy visszakövetelési jog illet, teljes szavazati joggal csak akkor bírnak, ha a kielégítési alapról, illetőleg a visszakövetelt dologról vagy annak értékéről lemondanak és követeléseiket csak mint fedezetlen hitelezők érvényesitik. Ezen esetben az egyezségi tárgyalásoknál a többi hitelezőkkel egyenlőknek tekintendők, feltéve, hogy mint hitelezők egyáltalában igénynyel birnak. A mennyiben a fentebb érintett hitelezők a lemondásra nem hajlandók, szavazati joggal követeléseinek csak azon részére nézve birnak, mely az azok fedezésére szolgáló alapból, illetőleg annak értékéből ki nem merült vagy annak birói becsértéke által nem fedeztetik. A szavazati jog ez esetben a 14. §. szerint kitűzendő tárgyalásnál és illetve a 20. §. értelmében a bíróság által állapittatik meg. 18. §. A ki az adós által előterjesztett jegyzékben felsorolt valamely hitelező követelése ellen az eljárás késedelmezése céljából merőben alaptalan kifogást tesz, a biróság által a kifogásolása folytán esetleg szükségessé váló ujabb tárgyalás költségeiben marasztalandó. Az e tekintetben hozott végzés ellen felfolyamodásnak van helye, de az csakis az ezen törvény szerinti eljárás befejezése után terjesztetik fel. 19. §. A tárgyaláson megjelent szavazásra jogosult hitelezők tőkekövetelés szerinti többsége jogosítva van követelni, hogy az adós vagyoni viszonyai (cselekvő és szenvedő állapota) a fizetésbeszüntetést megelőzött cselekvényei, a leltár, mérleg és üzleti könyvek egy a hitelezők a vagy megbízottaik kebeléből kiküldött a megjelentek által tőkeköveteléseik szerinti többséggel választott legalább három és legfelebb öt tagú bizottság által megvizsgáltassanak. A hitelezők ezen bizottságot arra is felhatalmazhatják, hogy a vagyonfelügyelőt ellenőrizzék. Ez esetben a vagyonfelügyelő a kiküldött bizottság utasításaihoz és határozataihoz kötve van. Ha a hitelezők az ezen §. szerinti jogot veszik igénybe, a 13. §-ban meghatározott eskü csak a közelebbi határnapon veendő ki. A bizottság köteles vizsgálata eredményét a kiküldött bírónál legfelebb nyolc nap alatt írásban bemutatni. A bizottság indokolt kérelmére a kiküldött biró legfelebb további nyolc napi halasztást engedélyezhet. 20. §. Ha az egyezségi ajánlat bármely okból nem bocsátható az első tárgyalásnál szavazás alá, a kiküldött biró a felvett jegyzőkönyvet a törvényszéknek mutatja be, mely a 14. §. szerint megtámadott és illetve a 17. §-ban emiitett hitelezőknek adandó szavazati jog kérdésében minden jogorvoslat kizárásával határoz es a kiküldött birót a további eljárás folytatására utasítja. 21. §. Mihelyt a törvényszék a megtámadott hitelezők szavazati joga felett határozott avagy — mennyiben a hitelezők a 19. §. szerinti jogot vették igénybe — mihelyt a hitelezők által kiküldött bizottság jelentését bemutatta, a kiküldött biró legfelebb 15-öd napra az egyezségi ajánlat érdemleges tárgyalására új határnapot tűz ki. Az idézésre és annak közzétételére nézve a 8. §. rendelkezései irányadók azzal, hogy a külföldi lapokban való közzététel mellőzendő. 22. §. Az előző §. értelmében kitűzött újabb határnapon újból felolvastatik az adós egyezségi ajánlata, előterjesztetik a leltár és mérleg, kivétetik a 13. §-ban meghatározott eskü, felolvastatik a törvényszéknek szavazati jog tekintetében hozott határozata és a kiküldött hitelezői bizottságnak jelentése, melyet ez szóval is kiegészíthet. Mindezek megtörténte után a kiküldött biró az egyezségi ajánlatot szavazásra bocsátja. 23. §. Az egyezség érvényesen elfogadottnak akkor tekintetik : 1. ha a tárgyalásnál személyesen vagy meghatalmazott által megjelent szavazatképes hitelezőknek többsége az egyezséghez hozzájárul. A mennyiben ugyanazon követelés, akár határozott, akár határozatlan arányban több személy illet: ezek a szavazásnál egy személynek tekintetnek. Ugyanaz áll a követelésnek részbeni engedményezésére is, tekintet nélkül arra, hogy az engedményezés mikor történt; 2. ha az egyezséget elfogadó hitelezők követelései a szavazásra jogosított hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább háromnegyed részét képezik. Az adós fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársa és jegyese, testvéreinek házastársai és házas társainak testvérei az egyezségnél szavazati joggal nem birnak. Azon hitelezők, kik nem a törvényszék területén laknak, Írásbeli, a kiküldött bíróhoz intézendő beadvány utján is szavazhatnak. Ebbeli beadványaik azonban csak az esetben vehetők tekintetbe, ha azok a szavazás megkezdéséig a kiküldött biró kezéhez jutottak Az Írásban beadott szavazati nyilatkozatok ügyvédi ellenjegyzés mellett nyújtandók be, ilyennek hiányában közjegyzőileg hitelesiteudők. Az egyezség által azon hitelezőknek, kik csőd esetében egy osztályba tartoznának, egyenlő jogok biztositandók. Az ezzel ellenkező egyezség csak azon esetben tekinthető érvényesnek, ha abba a megrövidített hitelezők határozottan beleegyeznek. A hitelezők beleegyezése nélkül keletkezett azon megállapodások, melyek által a hitelezők valamelyikének kedvezőbb feltételek biztosittatnak, semmisek. Ha az egyezségben a követelések kifizetésére egy esztendőnél hosszabb határidő állapittatik meg, az egyezségi hányadoknak ez idő után esedékes részeitől 6°/o-os kamatok fizetendők. 24. §. Ha az előbbeni §-ban érintett többség csak az egyik irányban éretik el, a kiküldött biró az egyezség megkísérlése végett nyolc napon belül ujabb határnapot tűz ki, erről a jelenlevőket szóval értesiti s ezt a jegyzőkönyvben kitünteti. Az ujabb tárgyalásra s a határozat hozatalára nézve az előbbeni §§. szolgálnak irányadóul. Azon ajánlatok, le- és elengedések, továbbá azon határozatok, melyek az első tárgyalás alkalmával keletkeztek, ismételt tárgyalás esetében kötelező erővel nem birnak; az adós és kezesei azonban az eredeti ajánlathoz az újabb tárgyalásig kötve maradnak. 25. §. Az egyezségnek az összes, az adós által bemutatott jegyzékben kitüntetett hitelezők követeléseire (a 16. és 17. S-okban emiitettek kivételével) ki kell terjeszkedni.