A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 44. szám - A telekkönyvi intézmény behozatala Franciaországban

176 A Jütí. tagló nyelével, G. Borbála és B. Mária tanuk pedig határozottan azt mondják, hogy az ablakfonás beütése után nyomban hallották L. Márton azon feljajdulását: »jaj szemem!« mikből megállapítható, hogy L. Márton sérülését ifj. N. Pál okozta akkor, midőn az ablakfonást a taglónyéllel betaszította. Végül ifj. N. Pál vádlott a khbtk. 127. §-ba ütköző tulajdon elleni kihágásban is bűnösnek volt kimondandó, mert önmaga beismerte, hogy az ablakfonást kiszedvén, azt megrongálta, mi által L. Mártonnak kárt okozott. Vádlottakra nézve csak súlyosító körülményt lehetett figyelembe venni, mert a rendőrkapitányi bizonyítvány szerint hasonnemű törvényszegésért már többször voltak büntetve, mely körülmények mérlegelésével szabta ki a kir. törvényszék az ítélet rendelkező részében kitett büntetésüket stb. A budapesti kir. itélő tábla. (1892. február 1-én 24,400.) az elsőfokú biróság ítéletének a vádlottakat a L. Mártonné irányában elkövetett becsületsértés vádja alól felmentő, nem felebbezett részét nem érintve, felebbezett egyéb részében megváltoztatja akkép, hogy az id. N. Pál vádlottra kiszabott fogházbüntetés tartamát négy hónapra leszállítja, ifj. N. Pál vádlottat pedig a L. Mártonné sérelmére elkövetett súlyos testi sértés vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti s ezt a vádlottat a terhére fenmaradt súlyos testi sértés büntette és tulajdon elleni hihágás miatt összbüntetésül 10 havi börtönre itéli s illetve a reá első bíróságilag kiszabott börtönbüntetést ilykép leszállítja, mellőzvén egyszersmind a súlyos testi sértés vétsége miatt reá kiszabott pénzbüntetést is, végül hogy ugyané vádlottnál a becsületsértés vét- I sége tekintetében a pénzbüntetés átváltoztatásánál a btk. 96. §-ára való hivatkozást mellőzi, id. N. Pál vádlottnál pedig a pénzbüntetések kiszabását illetően a btk. 102. §-át felhívja. Ezzel a változtatással egyebekben az elsőfokú biróság ítéletét helybenhagyja. Indokok. Id. N. Pálra nézve felette nyomatékos enyhítő körülményt képez az, hogy L. Márton akkor este csakugyan olyan marhát vágott, a melyért a fogyasztási adó lefizetve akkor még nem volt s vádlott az anyagi érdekeit sértő ezen mulasztás következtében s abbeli igyekezete folytán, hogy a levágott borjut, mint fogyasztás bérlő elszállíthassa, nagyobb fokú ingerültségbe jött s eme felindulás hatása alatt követte is el a bűncselekményt, mihez képest dacára annak a súlyosító körülménynek, hogy már testi sértés miatt büntetve volt, az első bíróságilag reá mért fogház tartamát le kellett szállítani. Ifj. N. Pál pedig nem terhelhető azzal, hogy L. Mártonnén az orvos látleletileg megállapított testi sértést ő, akár id. Nagy Pállal együttesen közreműködve is okozta volna, mert erre nézve semmi bizonyíték előállítva nem lett, sőt maga a legilletékesebb tanú L. Mártonné sértett is határozottan vallotta ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás rendén, hogy ezt a testi sértést rajta egyenesen id. N. Pál okozta. Ennélfogva a bizonyítva nem lévő eme vád és következményeinek terhe alól őt felmenteni kellett s minthogy ő nála is, mint id. N. Pálnál figyelembe veendő az az enyhitő körülmény, mely a meg nem adóztatott borjú átszállítására való törekvés közben őt is felindulásba hozta és hogy immár egy vétség vádja alól felmentve van, büntetését megfelelő mérvre leszállítani kellett, noha már ő is volt büntetve testi sértés miatt. A pénzbüntetés átváltoztatásánál a btk. 96. §-ára való hivatkozás helyet nem foghatván, ez mellőzendő volt, ellenben mert id. N. Pál becsületsértés miatt pénzbüntetésre s testi sértés vétsége miatt is pénz, mint mellékbüntetésre ítéltetett, ez alapon a btk. 102. §-ra hivatkozni kellett. Egyebekben a kir. tábla az első biróság ítéletét vouatkozó indokokból hagyta helyben stb. A m. kir. Curia (1892. szept. 2-án 3,162.) Figyelembe véve azt, hogy a vádlottak együtt és közös elhatározással támadták meg sértett feleket, mely dulakodás közben szenvedte L. Mártonné az orvosszakértőileg megállapított fejsértést, tehát bűnügyi felelősség eme eredményeért mindkét vádlottat egyaránt terheli, tekintve továbbá, hogy ifj. N. Pál vádlott az ablakfonalán át ütötte taglónyéllel sértett L. Mártont szemen, tehát az ablakfonalat nem abból a célból szakította be, hogy sértettnek kárt okozzon, hanem azért, hogy sértettet megüsse s így a kbtk. 127. §. szerint a vádba helyezett tulajdon elleni kihágás, az okozott súlyos testi sértés alapján, megállapított súlyos testi sértés bűntettével egy egységes cselekményt képezvén, önálló bűncselekménynyé nem minősül. Figyelembe véve mégis mindkét vádlott javára azt, hogy L. Márton sértett mészáros a borjú levágásáért járó díjt le nem fizette és így id. N. Pál, mint a fogyasztási adó bérlője és Felnémet község képviselő testületének megbízottja és fogyasztási adó kezelője a szokatlan késő éjjeli órákban eszközölt vágásért jogosan vonhatta L. Mártont felelősségre és tőle a bárca nélkül levágott marhát el is kobozhatta, tehát jogos téren állott, midőn a marha kiadását követelte, ellenben sértett fél volt az: ki a jogos felhívás teljesítését megtagadta, miből a súlyos következményű huzakodás támadt. és tekintve, hogy vádlottak anyagi érdekeik kijátszása miatt indokolt erős felindulásban követték el a terhükre eső cselekménveket : ezen okoknál fogva mindkét alsóbb biróság Ítéleteinek ben való változtatásával: N. Pál II. r. vádlott a L. Mártó okozott s a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétség mondatik ki bűnösnek és főbüntetése összbüntetés gyanánt n azonáltal a bűnösség enyhébb fokához mérten, a btk. 91. reá vonatkozólag figyelembe véve hat havi börtönre, id. N. büntetése pedig a btk. 91. §. alapján 1 havi fogházra szállít le, azzal a kiegészítéssel, hogy az első bíróságilag ifj. N. Pál lottra a súlyos testi sértés vétsége miatt szabott pénzbüntett az azt helyettesítő börtönbüntetés érvényében fenntartatik, e bekben a kir. tábla Ítélete az első biróság ítéletéből elfoga indokokból helybenhagyatik. stb. A már jogerejüleg elitéltetés után s csupán személyi ] bizhatóság hiányából elrendelt vizsgálati fogság a büntetésb nem tudható. A budapesti kir. törvényszók: S. F. azon kérelmi hogy harmadbiróságilag már jogerejüleg elitéltetése után e! elrendelt vizsgálati fogság ideje a reá kimért szabadságves; büntetésbe betudassék, elutasittatik. Indokok: S. F.-nek a kir. Curia által f. évi januái 27-én hozott marasztaló ítélete után február hó folytán vizsg; fogságba helyezése a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapit; hivatalának azon hivatalos jelentése alapján történt, hogy szal lábon hagyatás esetén megszokásétól lehetne tartani és a h tetés végrehajthatásának biztosítása személyileg teljesen meg hatlan vádlott letartóztatását teszi szükségessé s a btkv. 94. értelmében csak az elitéltetése előtti időben elszenvedett viz; lati fogságnak hosszú tartama levén egyéb feltételek melle szabadságvesztés-büntetésbe beszámítandó s a fennálló bírói ; korlat értelmében a már jogerejüleg elitéltetés után s csu személyi megbízhatóság hiányából elrendelt vizsgálati fogsá; büntetésbe be nem tudható, minélfogva a kérelem elutasítandó ' A budapesti kir. itélő tábla az e.-b. végzését helyt hagyja indokánál fogva és azért, mert S. J. a kir. törvénys nek 1891. febr. 6-án 4,302. sz. a. kelt ama végzésébe, a m lyel ellene a vizsgálati fogság elrendeltetett, belenyugodotl miből eléggé világos az, hogy tervezett szökésére a végzés ind szerint vont következtetés helyességet ő sem kifogásolta. A m. kir. Curia: A kir. tábla végzése az abban felhő; és az elfogadott elsőbirósági indokoknál fogva helybenhagyj (1892. szept. 21-én 8,408.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Kollll Farkas e., veszprémi törvényszék, bej. nov. félsz. dec. 12, csb. Berky Károly, tmg. dr. Rosenberg Lajos. — Appel C. e., veszprémi tszék, bej. dec. 12, félsz. jan. 4, csb. Berky Károly, I dr. Fodor Mihály. — Gaál F. László e., szolnoki tszék, bej. okt. félsz. nov. 16, csb. dr. Gyenes József, tmg. Veress Sándor. — Hersko Jenő e., n.-váradi tszék, bej. nov. 12, félsz. nov. 23. csb. Jelentsik lst tmg. Róz József. — "VVeisz Jetti e., beregszászi tszék, bej. okt. 20, i november 4, csb. Nagy Péter, tmg. dr. Spitzer Sándor. — Holub Ká) Jakab e., kassai tszék, bej. dec. 20, félsz. 1893. jan. 9, csb. dr. Hon Ödön, tmg. Aranyossy Gusztáv. — Kron Antal e., pancsovai tszék, 1893. jan. 15, félsz. febr. 11, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Korsós F — Lázár Ágoston e., beregszászi tszék, bej. november 21, félsz, dei csb. Nagy Péter, tmg. Csépes Péter. — Kattler Hermáim e., szol tszék, bej. december 10, félsz. dec. 28, csb. dr. Gyenes József, tmg. S József. — Maucll & Buclnvald e., ipolysági tszék, bej. dec. 12, t 1893. jan. 10, csb. Dluhovits Béla, tmg. Honicz Hugó. Pályázatok : A budapesti kir. itélő tábla kerületében 7 j o g g k o r n o k i áll. nov. 6. — A m.-vásárhelyi kir. itélő tábla kerületébei joggyakornoki áll. nov. 6. — A n. szt-miklósi jbiróságnál alje z ö i áll. növi 5. — A pécsi tszéknél b i r ó i áll. nov. 5. — Az ep< tszéknél aljegyzői áll. nov. 5. — A szombathelyi tszéknél b i r ó i nov. 6. — A temesvári tszéknél aljegyzői áll. nov. 6. — Ad jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 6. — A karánsebesi kir. ügyészsé ügyészi áll. nov. 6. — A szegedi tszéknél II. oszt. jegyzői nov. 6. — A brassói kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 8. — erzsébetvárosi kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 8. — A szo; tszéknél birói áll. nov. 8. — A győri itélő tábla kerületében 10 gyakornoki áll. nov. 10. — A rimaszombati tszéknél birói áll. 10 ig. — A fehérgyarmati jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 10. — A sz itélő tábla kerületében 10 joggyakornoki áll. nov. 12. Nyomatott a „Pesí könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.