A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 44. szám - Három új törvényjavaslat - A debreceni ügyvédi kamara és a reform törvényjavaslatok

A. J fiutódai hiányában annak hét leánygyermekére szállott, kiknek mindkét ágú ivadékai főleg hazánk föuri s e megyén kivül lakó rákiadtagjai a közbirtokosok, mig caducitás vagy más jogcímen a m. kir. kincstár is jelentékeny, majdnem egy ötödben részes. Az uradalom maga, melynek egyik nevezetességét a mult dicsőségére még most is oly hatalmasan reá mutató Árva vára is képezi, mintegy 50,000 holdnyi erdőgazdaság, havasi legelők s kisebb mezőgazdaságból áll, árva-váraljai központból házilag kezeltetik ; az úrbér idejében a megye majdnem összes községeiben birt földesúri, kisebb kir. haszonvételek, italmérési stb. joggal mig kegyúri joga számos egyházra most is kiterjed. Az egykori pallosjoggal is felruházott, uriszékek tartása s kiváltságos jogok gyakorlatával a megyének ''-'/áo-részét birtokban tartott uradalom, a többi csak '/ao-részre szorított kisebb nemesi birtokosság közt mintegy hatalmi colossus emelkedett ki, befolyását, hatalmát majdnem korlátlanul gyakorolva a megyében. A hatalmi idők, az urbériség, kisebb kir. haszonvételek, italmérési jog megszűnte s megváltásával lezajlottak, az árvái uradalom egy magán nagybirtokká változott át, mely jellegét, dacára a telekkönyvi intézmény életbeléptének, különös módon tartja fenn. Jogi oldalát tekintve nem hitbizomány, de egy nagy közbirtokosság, melynek közbirtokosai azonban nyilvár.könyvileg ismeretlenek, vagyis azokban kitüntetve nincsenek; az uradalom a telekkönyvekben mint: » Közbirtokossági Árvái uradalom néh. gróf Thurzó György mindkét nembeli ivadékainak osztatlan birtoka* fordul elő. Ezen a réven s azon belkezelés mellett, mely szerint akár örökösödés megnyílta, akár más jogcímen hárul egyik-másik közbirtokos hányada más személyre, sikerült azt egybetartani akkép, hogy a személyi és vagyoni változások csakis házilag az uradalmi jegyzékekben való kitüntetésével tartatunk világlatban s a jövedelem is a ramaütások arányában osztatik fel, sőt ha az egyik vagy másik közbirtokos hányada eladás tárgyát képezi, azt is rendszerint ismét az uradalom vásárolja meg. Ezer kezelés megfej i minden tekintetben az uradalom közbirtokosainak azon előnyét, hogy mint ilyen képes megvédeni területi épségét, mert mivel egyik-másik közbirtokosnak hányada, sőt neve telekkönyvezve nincsen, az ilyen rész nyilvános árverés alá sem kerül, a netaláni hitelezőnek egyéb útja a netaláni adós jövedelmi jutalékának lefoglalásán kivül — melyhez különben is nehéz a hozzáférés — fenn nem marad. Ily kivételes, mintegy kiváltságos állapot mellett még hagyatéki tárgyalásra sem nyílik tér s a közjegyzői intézmény fennállása óta irodámban egy esetben sem fordult elő. Az esetleges leltár, ha ilyen előkerül, csak arra szorítkozik, hogy abba az örökhagyónak az nradalombani jövedelmi jutalék hányada az uradalmi pénztár által kiállított s a jogigazgató által helybenhagyott kimutatás alapján r>°/o tőkésítéssel vétetik fel a vagyoni kimutatás alapjául s miután ez a beszavatoló bíróság által sem kifogásoltatik, az ekkép a bírói átadási végzés alapjául is szolgál. Eléggé érdekesnek véltem ezen eset közzétételét, mert jól leht t feltűnő, de könnyen kimagyarázható a közbirtokosoknak telekkönyvön kivüli állása, ugy másrészt önként felmerül azon jogi kérdés: vájjon az 1877: XX. és 1886 : VI. t.-c. ellenében mi jogalapon élvezhető azon kedvezmény vagy kiváltság, hogy örökösödési ügyekben a szabályszerű eljárás alól mentesség adassék s a leltár felvétel s bírói átadó végzés hozatalának alapjául egy kivételes állapot szolgálhasson, holott a leltár és birói átadó végzésnek a tettleges vagyoni állapot, az állag, e szerint a birtokhányad s nem pusztán az ebből kifolyó jövedelmi hányad meghatározását, megállapítását kellene tartalmaznia, az új tulajdonos jogainak kétségen kivüli kitüntetésével; ámde ezen mód és út ismét könnyen a nyilvánkönyvek felé is vezethetne, ez pedig a közbirtokosság érdekét alig mozdítaná elő, sőt integritására veszélyt hozhatna. A telekkönyvezett »osztatlan« birtok a közbirtokosokat egymás közt mintegy alapszabályszerűen az állagi állapot ekképeni fentartására kötheti s azon jogszabály : »contractus contraheutibus legem ponit« itt elvben is zsinórmértékül szolgálhat, sőt családi és történelmi szempontból, ámbár a tulajdonjogot megszorítja — becsese1, értékkel bírhat, — azonban ismét azon kérdés merülhet fel: vájjon az »osztatlan birtok«, mely kifejezés az »oszthatatlan« által még erősebbé válhatott volna, egy harmadik személy esetleg szerzett jogait érintheti, csorbithatja-e vagy sem, jóllehet a nyilvánköüyvezett >>osztatlanság« erős fegyver a közbirtoko-sági uradalom területi integritásának megvédéséhez. Ezen jogviszony a »pro« és »contra« nézetek kifejezésére eléggé tág teret hagy hátra. Ezekben rejlik az árvái uradalom közbirtokosságának előnye, s alig hiszem, hogy egész Magyarországon ehhez egy más, hasonszervezetű közbirtokosság létezzék. Belföld. Három Új törvényjavaslat. Az igazságügyminister három törvényjavaslat előadói tervezetét bocsá:otta közre, a melyek szerves összefüggésben vonnak egymással, a mennyiben a fizetésképtelenséget, továbbá a csődön kivüli egyezséget és az adós jogcselekményeinek csődön kivül O Gk 333 való megtámadását és a csőd ujabb szabályozását célozzák. A javaslatok mélyen belevágnak a kereskedelmi hitelviszonyok rendezésébe és bizonyára nemcsak jogászkörökben, hanem a kereskedői világban is élénk vitákra fognak alkalmat szolgáltatni. Mi is visszatérünk még reájuk, egyelőre pedig csupán lényeges tartalmuk rövid ismertetésére szorítkozunk. Az első javaslat a fizetésbeszüntetésről és a csődön kivüli egyezségről szól, mely teljesen új jogintézményt kiv.'in meghonosítani. A javaslat ugyanis célszerűnek tartja hazánkban a csőd előtti egyezkedést törvényhozási intézkedés tárgyává tenni ugy az adósnak, mint a hitelezőnek érdekében. Tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy nem minden hitelezőnek van elég belátása, hogy adósának fizetésbeszüntetése esetében hitelező társaival egyetértően járjon el és az erre méltó adósának megfelelő egyezségét támogassa. A csődnyitás következtében a csődtömeg legalább 20 százalékkal apad és a hitelezők érdekében éppen ennek akarja elejét venni a javaslat. A csőd előtti egyezséget a javaslat következőleg szabályozza : Az egyezségre törekvő adós köteles fizetéseinek beszüntetését a törvényszéknél bejelenteni az összes hitelezők jegyzékével együtt. A törvényszék a bejelentő adós fizetés-beszüntetését bíróilag kimondja és mielőtt a hitelezőket megidézné, vagyonfelügyelőt nevez ki, vagy a hitelezők sorából, vagy ama kereskedők és iparosok köréből, kiket az igazságügyminister a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg a kereskedelmi kamarák területére állandóan kinevez. A javaslat tehát mellőzi az ügyvédeket a csőd előtti egyezség lebonyolításánál és a vagyonfelügyelőnek kereskedelmi minősítését azzal okolja meg, hogy az adósnak üzletmenete nem zavartatik meg és az adós jogosítva lesz például a vagyonfelügyelő ellenőrzése alatt nyilt üzletében továbbra is a szokott módon elárusítani. A vagyonfelügyelő kirendelése után a bíróság az összes hitelezőket postai uton tárgyalásra idézi meg és az idézést tartalmazó hirdetmény a hivatalos lapon kivül két kereskedelmi napilapban is közzéteendő. A tárgyalási határnapon az adós tartozik összes üzleti könyveit magával hozni, a fizetésbeszüntetés okát a hitelezők előtt előadui és egyezségi ajánlatát megtenni, sőt a hitelezők kívánatára esküt tenni, hogy vagyoni állapotából semmit sem titkolt el. Utána a vagyonfelügyelő teszi meg jelentését a tapasztaltakról, mire aztán az egyezségi ajánlatot szavazás alá bocsátják. Az egyezség akkor jön létre, ha a tárgyaláson megjelent hitelezők többsége ahhoz hozzájárul és ha e többségnek követelései az összes követeléseknek legalább háromnegyed részét képezik. » Az ilykép létrejött egyezség hatálya kiterjed ama hitelezőkre is, kik azt nem fogadták el, lényegében tehát megegyezik a csőd alatti kényszeregyezség hatályával, Ha az ismételten megkisérlett egyezség nem sikerül, a csőd hivatalból megnyitandó. A második törvényjavaslat a csődtörvény módosítását tárgyazza és annak 10 évi fennállása óta tapasztalt hiányain kiván javítani a nélkül, hogy a gyökeres változtatást szükségesnek tartaná. Elrendeli például, hogy a felek értesítése a csődben nem a határozatoknak kifüggesztése által, hanem postai uton történjék. — A csődnyitás elrendelésére elegendőnek nyilvánítja azt, hogy csődöt kérő csupán valószínűvé tegye követelésének fennállását. Mig tehát a bíróságok eddigelé egyszerű könyvkivonatok alapján a csődöt nem nyitották meg, sőt tárgyalást sem tűztek ki, a módosítás következtében jövőre a bíróságok szabadabban fognak eljárhatni a csődnyitásnál. Az ideiglenes csődválasztmány tagjainál nem kívánja meg a javaslat, hogy a biróság székhelyén lakjanak. Kiemeli a javaslat azt is, hogy a kereskedelmi csőd nem csupán bejegyzett kereskedőkre, hanem a kereskedőkre általában alkalmazandók. A harmadik törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadhatásáról szól és szintén igen fontos ujitást képez. A megtámadási jogot a javaslat szerint csak az a hitelező gyakorolhatja, a kinek végrehajtható követelése van és a ki az adós vagyonára vezetett végrehajtás által nem nyert teljes kielégítést. A megtámadás esetei azonosak a csődtörvényben felsorolt esetekkel. A debreceni ügyvédi kamara és a reform törvényjavaslatok. Ujabbi alkotmányos életünk egész folyama alatt — írja a »Debr. ért.« — oly mélyre ható és sokoldalú változásnak igazságszolgáltatásunk még kitéve nem volt, mint most van. Egész legio a száma a kész és készülőfélben lévő javaslatoknak. A debreceni ügyvédi kamara élni akarván az 1874. XXXIV. t.-c. biztosított jogával, a javaslatok egy részét saját tagjai között kiosztotta még régebben véleményes jelentéstétel végett. Dr. Kola János, mint a kamara elnöke folyó hó 16-ára értekezletre hivta össze a kamara összes tagjait. Ezen értekezletnek tárgyául a kiosztott törvényjavaslatokról készült előadmányok voltak kitűzve. Azonban fájdalommal constatáljuk, hogy ismételten beigazolást nyert az ügyvédek ellen oly sokszor hangoztatott vád, hogy t. i. hiányzik a karból a nemesebb értelemben vett ambicio és hogy az egyesek lelkesedését azonnal lelohasztja a tömeg rideg közönye. Az értekezlete ugyanis a meghívott ügyvédi karból 12 - e n jelentek meg, a 6 előadó közül pedig csupán egy készítette