A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 43. szám - A budapesti kir. járásbíróságok állapota - Az örökösödési eljárás reformja

Tizenegyedik évfolyam. 43. szám. Budapest, 1892. október 23. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendük. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE Jt MAGYAR ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Melyben, vagy vidékre bér mentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » - » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalváiiynyal küldendők. TARTALOM : A budapesti kir. járásbíróságok állapota. — Az örökösödési eljárás reformja Irta : dr. Kovaliczky Elek, kir. közjegyző Homonnán. — Szemelvények a kir. táblák judicaturájából. II. Az özvegyi jog és zárlat. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kir. járásbiró. — Néhány szó egy gyakran felmerülő telekkönyvi jogesetről. Irta . dr. Szathmáry Béla, Aradon. — Belföld. (A mármaros-szigeti ügyvédi kamara jelentése az igazságügymiuiszterhez. — A fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslat.) — Külföld. (Külföldi judicatura.) — Sérelem. (A hagyatéki átadás a nagy-szombati bíróságok területén. Irta : X.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvétiytára« t. előfizetői jelen ssdmttnkhos mellékelve veszik a f. évi törvénycikkek 26. és 2J. ivét (3SI — 400. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A budapesti kir. járásbíróságok állapota. (Az igazságügyminiszter figyelmébe.) Lefolyt a nyári idény, elmultak a szünidők és szabadságok, a fővárosi élet ismét őszi képet mutat. A törvényhozók, a közszolgálatban álló tisztviselők és a birák, szóval a szellemi munkásosztály ékesszólást gyakorló és psnnát forgató tagjai mind újra munkához fogtak; ki-ki a maga helyén, egyesek vezérnek a csapat élén, a többiek közvitéznek a rendes sorban. . . . A jogszolgáltatás munkásai új erővel hozzáfogtak azoknak a hátralékoknak feldolgozásához, melyek a szabadságidő kikerülhetlen következményeiként felszaporodva, legalább az év végéig még elintézendők. Van restancia a királyi Curiánál, van a fővárosi és vidéki kir. ítélő tábláknál, van a kir. törvényszékeknél és van természetesen a kir. járásbíróságoknál is. Ott, a hol a jogszolgáltatás jelszava : »alaposan és lehetőleg gyorsan*, a restancia nem oly kirívó hátrány, de ott, a hol a jelszó »gyorsan és lehetőleg alaposan«, a felhalmozott munka gyors elintézése égető szükség. Ez első sorban az elsőfokú bíróságoknál, de leginkább a jogkereső közönséggel közvetlenül érintkező kir. járásbíróságoknál áll. Közismert tény, hogy a fővárosi kir. járásbíróságok ügyforgalma a vidékiekét tetemesen felülhaladja. És igazi óriásként magaslik ki a fővárosiak közül az V. ker. kir. járásbíróság, a hol az igtató szám a százezret már jóval felülhaladta. Nem mulaszthatjuk el a fővárosi kir. járásbíróságok vezető és ítélő birói tagjainak azt az önfeláldozó tevékenységét dicsérően kiemelni, a melyet ezek a reájuk nehezedő óriási munkahalmaz leküzdésénél azzal tanúsítanak, hogy a szahadságidőböl felmaradt hátralékokat számszerint már majdnem mind feldolgozták, de publicistikus kötelességünknek tartjuk egyúttal azokra a hátrányokra is rámutatni, a melyek a fővárosi kir. járásbíróságok túlterjedt ügyforgalmából eredve, a közélet érdekeire bénitólag hatnak és ezen oknál fogva gyors orvoslást igényelnek. Számítunk ezúttal a magas igazságügyér közelismert figyelmére, melylyel a gondozása alatt álló kir. bíróságoknál felmerült és a szaksajtó által feltárt sebek orvoslásánál példás erélylyel el szokott járni. A fővárosi kir. járásbíróságok ügyforgalma a lakosság számával, valamint az ipar és kereskedelem gyarapodásával, évről-évre párhuzamosan emelkedik. A munkateher szaporodásával a személyzet létszáma is arányosan szaporítandó volna. Sajnos azonban, hogy e tekintetben a közérdektől megkívánt tevékenység a jogos igények határain még mindig messze túl maradt Sajnos, hogy a költségvetésileg most már rendesen kimutatott évi több millió bevételi többletből az a pár ezer — mondjuk 10-15 ezer forint a fővárosi e. f. bíróságok személyzeti létszámának szaporítására nem fordítható, talán azért nem, mert a fővárosi kir. járásbiróLapunk mai szám ságok a végső erőfeszítéssel is a munkahalmaz áradását leküzdve, a restanciák tengerében el nem merülnek és addig, míg el nem merültek, segítségre nem számithatnak! Rá kell tehát mutatnunk azokra a hátrányokra, a melyek az egyes birák túlfeszített munkálkodásából eredve a számok szerinti munka leküzdésénél az ügyek szerinti elintézések rovására felmerülnek. Egészséges ügyforgalmi viszonyok közt egy ítélő egyes bíró, egy tárgyalási határnapra legfeljebb 10 ügy tárgyalását és ebből legfeljebb 3 folytatólagos tárgyalást tűzhet ki, Ha a fővárosi egyes bíró ezt a munkarendszert alkalmazza, legrövidebb idő alatt oda jut, hogy az új ügyek tárgyalására 6—8 hetes terminust, a folytatólagosokra pedig 3 — 4 hónapost kell kitűznie. Ez aztán addig fokozódik, míg a jogkereső közönség illetékes helyen panaszt emel és azzal végződik, hogy az illető biró addig új ügyeket nem kap, míg a régiekkel rendes kerékvágásba nem jött. Természetes dolog, hogy azt a munkát, a mely az egyenlő elosztás elvcinéi fogva a hátramaradt rovására esett volna, addig, mig ez diatát tart, a többi itélő egyes birák közt kell felosztani, a kik azt, hátramaradt kartársuknak reputációja kedvéért hallgatag elviselik, de azt, hogy beteggel van dolguk, a collegialitás legnagyobb discretiója mellett sem bírják eltitkolni. Betegség hirében senki sem szeret állni, legkevésbé az, ki magát egészségesnek tudja és ebből kifolyólag az illetékes felettes helyeken és a közönség körében közelismerési lefokozást nem óhajt elnyerni. Az egészséges birák tehát 10 tárgyalás helyett 20 vagy 30 tárgyalást tűznek ki egy napra, ebből új ügy 15—24, folytatólagos pedig 6 —10. Mi ennek a következménye? Kétségtelenül az, hogy a tárgyalások napjain a bírónak a folytatólagos tárgyalások legnagyobb részét el kell halasztania, az újakat pedig, ha abban a reményben csalatkozott, hogy ezek megszüntetéssel, makacssággal, vagy birói egyességgel befejezhetők, ezeket ipso facto szintén elhalasztja. Ezzel pedig tenger sok idő, költség és munkaerő vész kárba. És ha az egyes biró azt az időt, a mit üres, azaz érdemleges munkanélküli jegyzőkönyvek kitöltésével eltölt, az ügyek ügydöntő letárgyalására fordíthatná, a munka jobban haladna és a felek előbb jutnának a megkívánt gyors elintézéshez. Scyllából Charybdisba, a végeredmény az, hogy az igazságszolgáltatás drágul, annak értéke pedig nem emelkedik. Mindehhez hozzájárul még az a nyomatékos körülmény, hogy az egyes birák a munka tengernyi áraival küzdve, legjobb akarat mellett sem képesek az ügyek elintézésénél azt az alaposságot kifejteni, a mely a felső bíróságok felülbírálási tevékenységének kelleténél nagyobb fokát szükségtelenné tenné. Ebből pedig kikerülhetlen következményként az folyik, hogy a felső bíróságok felülbírálása kelleténél felette több esetben feloldást és póttárgyalást rendelő eredményre vezet. És ha az ítélet rendelkezése a felülbírálási próbát kiállja, annak indokolása sok esetben oly hézagos és vázlatos, hogy a felsőbíróság a megfelelő indokolás pótlólagos szerkesztését ki nem kerülheti. Mindezen kárba veszett és felesleges munka pedig eredetében csak arra vezethető vissza, hogy a fővárosi kir. járásbíróságok itélő bírái munkával annyira túl vannak halmozva, hogy emberi erejükkel ezt a legjobb igyekezet mellett sem bírják leküzdeni ; ambíciójuk tehát abban központosul, hogy tekintet nélkül a munka érdembeli eredményére, azt legalább igtató szám szerint elintézni iparkodnak. Hogy ezzel a jogszolgáltatás igaz követelményeinek eleget nem tehetnek, bizonyításra nem szorul. Figyelmébe ajánljuk tehát a felettes hatóságoknak és intéző köröknek ezen a gyakorlati életből merített hátrányok behatóbb megvizsgálását és orvoslását, a most általánosan ecsetelt tényeknek statisztikai adatokkal való illusztrálását pedig az év végével közlendő tevékenységi kimutatások alkalmára fentartjuk. Az örökösödési eljárás reformja. Irta: dr. KOVALICZKY ELEK, kir. közjegyző Homonnán. A szaktanácskozás alapjául szolgáló tervezet, a melyet mult évi október hóban volt alkalmunk olvasni, lényeges s mondjuk ki már itt, előnyös átalakuláson ment keresztül. 1%2 oldalra terjed.