A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - A zsolnai kir. járásbíróság

A J O Gr. helyi 78, iniskoiczi 127, nagyszebeni 65, nagyváradi 168, pécsi 174, pozsonyi 309, soproni 68, szabadkai 223, szatmár-németi 100, szegedi 211, székesfehérvári 123, szombathelyi 99, temesvári 229, zalaegerszegi 183. Fiumei kir. tszék területén 12. .Bejegyezve maradt összesen 4,532 az 1891. évben (lS77-ben bejegvezve volt 4,377, 1888-ban 4,395, 1889-ben 4,463, 1890-ben 4,487.). 2. Ügyvédjelöltek. 1891. év végén az ügyvédi kama­ráknál, illetőleg a fiumei kir. törvényszéknél bejegyezve maradt összesen 1,468 ügyvédjelölt. Ebből esik : Aradra 39, Balassa - Gyarmatra 15, Beszterce Bányára 8, Brassóra 30, Budapestre 512, Debrecenre 50, Egerre 25, Eper­jesre 36, Győrre 51, Gyúla-Fehérvárra 22, Kassára 23, Kecske­métre 14. Kolozsvárra 33, Mármaros-Szigetre 25, Maros Vásár­helyre 33, Miskolcra 19, Nagy-Szebenre 27, Nagy-Váradra 29, Pécsre 45, Pozsonyra 73, Sopronra 21, Szabadkára 80, Szatmár­Németire 27, Szegedre 63, Székes-Fehérvárra 22, Szombathelyre 27, Temesvárra 71, Zala-Egerszegre 37, fiumei kir. tszékre 11, összesen 1,468 (1887-ben 1,557, 1888-ban 1.448, 1889-ben 1,449, lS90-ben 1,481). Ügyvédjelölt ellen fegyelmi panasz elintézésre várt összesen 24. Ausztria és külföld. Külföldi judlcatura. Az üzletnek a céggel együtti eladása eseté a azon érmek es díszoklevelek is a cég új tulajdonosára átruházhatók, a melyek az eddigi tulajdonosnak üzletének termékeiért valamely kiállítási bizottság, iparegylet vagy közhivatal által adományoztattak. Ily átruházás, ezen kitüntetések használati jogának eladását ké­pezi. A szerző tehát jogosítva van követelni, »hogy az eladó ugy mint a céget nem jegyezheti, ezen kitüntetéseket se hasz­nálja többé. »Ezen magyarázat annál indokoltabb, mert a kitün­tetések közös használata azért nem engedhető meg, mert ez által a kitüntetettnek meg volna engedve a nyert kitüntetéseket tet­szés szerinti számban sokszorosítani, a mi ezek céljával ellentét­ben állana és az üzleti forgalomra nézve ezen kitüntetések érté­két teljesen megsemmisítené. Oly kitüntetések, melyek nem üzleti termékekért adomá­nyoztattak, nem ruházhatók át. (Drezdai orsz. főtörvényszék 1890. április 16.). A részvénytársaság céljával összeegyeztethető, ha a társulat vállalata harmadik személynek azon kötelezettség mellett átenged­tetik, hogy ez az üzletet saját nevében és saját számlájára foly­tassa, de az üzleti forgalomból eredő nyereségben a részvény­társaságot is részesítse. A részvénytársaságnak ily irányban ho­zott határozata sem nem érvéuytelen, sem nem a társulat fel­oszlatását nem vo íja maga után. I Orsz. főtörvényszék Stuttgart, 18S7. deczember 30-án.;. A részvénytársaságot bizonyos körülmények között a fel­ügyelő bizottság cselekményei is kötelezik. Így pl. ha a bizottság a társulat érdekében perlekedik és e célból ügyvédet meg­hatalmaz vagy ha rovancsolás alkalmával szakértő könyvvizsgá­latot alkalmaz. (Orsz. főtörvényszék Hamburg, 1891. március 17-én.;. A részvénytársaság vállalatáuak eladása nem képez ipso jure a feloszlásra okot. (Orsz. főtörvényszék Stuttgart, 1887­december 30-án.j. S é r e 1 e m. * A. zsolnai kir. járásbíróság;. ** A következő sorok közlésére kérték föl lapunkat : A »Pozs. S z e m 1 e« f. évi 37. sz. és a »Jog« f. é. 38. számában kiadott »Sérelem« cím alatt megjelent közlés folytán a pozsonyi kir. itélő tábla elnöke megkérette a »Pozs. Szemle« szerkesztőjét, hogy az egész terjedelmében közölt zsolnai kir. járásbirósági vég­zésnek eredetijét neki felmutatni szíveskedjék. A személye­sen megjelent szerkesztőnek pedig a végzés betekintése után előadta, hogy a zsolnai kir. járásbíróságnál megtorlódott hát­ralék, mind a trencséni kir. törvényszéki elnöknek, mind a po­zsonyi kir. táblai elnöknek figyelmét már ámult évben is magára vonta és a nevezett kir. járásbíróság alaposan meg lett vizsgálva, nemcsak a mult év őszén, a kir. törvényszék elnöke által, hanem a folyó év április havában a pozsonyi kir. tábla tanácselnöke által is. Előadta továbbá a tábla elnöke, hogy a zsolnai kir. járásbíróságnál jelenleg minden rendszeresített állás be van töltve 03 hogy az ottani személyzet viszonyítva * Ezen ro/atban, programmunkhoz hiven, teljes készéggel tért nyi­tuak a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ** Szívesen helyt adunk az igazság érdekében e közleménynek. A szerkesztőség. a más járásbíróságok ügyforgalmához, elégséges. A baj oka a vizsgálatok eredményéhez képest nem is a személyzet csekély voltában, hauem az igazságügyi igazgatástól tel­jesen független és több éven át épen ennél a járásbiró­ségnál folyton felmerült, véletlen körülmények ö3szetalálkozá­sában keresendő. Ilyenek, hogy maga az előbbi járásbiró hosszabb ideig és az egyik albiró folyó év május havában bekövetkezett haláláig e járásbíróságnál alkalmaztatásának egész ideje alatt beteges volt és e miatt hetekig, sőt hónapokig a hivatalból kimaradt, hogy az albirák személyében előléptetésük s egynek a pozsonyi kir. táblához berendeltetése következtében f o 1 v t o n változás történt, a mi a megüresedett helynek gyors betöltése mellett is mindig legalább 2 havi időt vesz igénybe stb. Ily vi­szonyok között a felügyeleti jog legszigorúbb kezelése mellett is idő kívántatik ahhoz, míg az ügymenet a rendes kerék­vágásba zökken. A trencséni kir. törvényszék elnöke az ügyviteli szabályok értelmében minden évben eszközlendő vizsgálatot a kir. tábla elnökének felhívása folytán sem teljesíthette azonnal, mert a kir. törvényszéknél több b;ró törvényes szabadságát élvez­vén, székhelyét rögtön el nem hagyhatta a nélkül, hogy a saját törvényszékének ügymenetében zavart ne okozzou ; azonban jelen­leg már Zsolnán teljesíti a vizsgálatot és azokon a ba­jokon, a melyeken a fentebb előadott viszonyok között hamaro­san segíteni lehet, kétségkívül saját hatáskörében segíteni fog. E z a valódi tényállás. Irodalom. A kereskedelmi kamarákról szóló 1870. évi törvény. (Gesetz über die Handelskainmern vom 24. Február 1870. Mit Einleitung, Commentar und Sachregister. Erláutert von Dr. R. Stegmanu, Secretár der Handelskam.ner fúr den Regieruugs­bezirk Oppeln. (153. S.) Berlin, 1892. Guttentag) Nagybecsűvé válik e míí az által, hogy a jegyzetekben a tárgyalásoknak és a birodalmi törvényszék határozatainak közlésein kivül, még a tör­vénynek a kereskedelmi kamarák által történt alkalmazását is ismerteti. Az előszóban jegyzetek foglaltatnak a kereskedelmi ka­marák történetéhez, a függelékben pedig kivonatok a bizottsági jelentésekből és az egyes kérdések tárgyalásaiból s végre össze­hasonlító kimutatás következik a Poroszországon kivül létező ke­reskedelmi kamarák szervezéséről és pedig nemcsak a német­országi, hanem az osztrák-magyarországi, olaszországi, francia­országi, németalföldi és romániai kamarákra vonatkozólag is. Megjelentek: A valuta rendezéséről szóló 1892. évi XVII-XXI. törvénycikkek. Ara 50 kr. — Függe­lék a fogyasztási és italmérési adótörvények­hez. Ara 1 frt 20 kr. Mindkét füzet Ráth Mór kiadásában jelent meg, mint az általa szerkesztett: A törvényeknek elsőrangú szakférfiak által commentált külön kézi kiadásainak XV. a b) és XIX. füzete. — Továbbá: Athén aeum phil. és államtud. folyóirat harmadik száma, a magyar tudományos aka­démia kiadásában. Kiváló színvonalon álló tartalmában ben­nünket jogászokat különösen érdekelnek a következő cikkek : A magyar parlament reformja Meltzl Oszkártól és Az utolsó nádor és kora Vámos Sándortól. — Végül J e g y z é k-N apló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végre .ajtók számára. 18y3. évre. Szer­keszti dr. Kenedi Géza. Légrády testvérek kiadása. Ezen kitűnő gonddal és szakavatottsággal szerkesztett Jegyzék­naplót, mely immár huszonkilencedik évfolyamát éli, nem malaszthatjuk el újólag a szakférfiak részére ajánlani. Vegyesek. A budapesti kir. közjegyzői kamara az 1874: XXXV. t.-c. 28., 29. és 31. §-ai értelmében a kamara alakítása céljábóli közgyűlés helye s határidejéül Budapesten V. alkotmány­utczában a törvénykezési palota I. emeletén a budapesti kir. tör­vényszék tanácstermében folyó 1892. évi október 16 -ik napja délelőtt 10 óráját határozván meg: az ezen kamarához tartozó tekintetes kir. közjegyző urak, a kitűzött helyen s határ­ipőben tartandó közgyűlésre meghivatnak és pedig az 1886 : VII. 12. §-a értelmében a kamara székhelyén kivül lakók — azon megjegyzéssel, miszerint »szavazatjegyeiket, pecsétükkel lezárt borítékban a kamarához a közgyűlés napjáig postán, ajánlva meg­küldhetik, a borítékra azonban kötelesek neveiket sajátkezüleg reá írni és megjelölni, hogy a kül­demény szavazatjegyet tartalma z.« Kelt Budapesten, 1892. szeptember 17-én. Tokaji Nagy Lajos, kam. elnök. Dr. Darányi Ignác — mint 39. számunkban már jelen­tettük — tizenhét évi ügyvédkedés után megvált a kartól. Le­mondásával legközelebbi ülésében foglalkozott a budapesti ügyvédi kamara választmánya, a melynek tagja volt. Darányi lemondó nyilatkozatában előadja, hogy nem készül pihenni, »hanem az eddiginél nagyobb odaadással szándékozik a közügyeket és ezek közt az ügyvédi karnak a jogszolgáltatással kapcsolatos érdekeit is szolgálni.« A választmány élénk sajnálkozással vette tudomásul Darányinak a karból való kilépését, kiben oly tagot vesztett el, a ki annak díszét képezte és tekintélyét emelte s egyszersmind ki­fejezést adott a hozzá intézett búcsúlevélben annak, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents