A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 41. szám - A zsolnai kir. járásbíróság

A J O Gr. helyi 78, iniskoiczi 127, nagyszebeni 65, nagyváradi 168, pécsi 174, pozsonyi 309, soproni 68, szabadkai 223, szatmár-németi 100, szegedi 211, székesfehérvári 123, szombathelyi 99, temesvári 229, zalaegerszegi 183. Fiumei kir. tszék területén 12. .Bejegyezve maradt összesen 4,532 az 1891. évben (lS77-ben bejegvezve volt 4,377, 1888-ban 4,395, 1889-ben 4,463, 1890-ben 4,487.). 2. Ügyvédjelöltek. 1891. év végén az ügyvédi kamaráknál, illetőleg a fiumei kir. törvényszéknél bejegyezve maradt összesen 1,468 ügyvédjelölt. Ebből esik : Aradra 39, Balassa - Gyarmatra 15, Beszterce Bányára 8, Brassóra 30, Budapestre 512, Debrecenre 50, Egerre 25, Eperjesre 36, Győrre 51, Gyúla-Fehérvárra 22, Kassára 23, Kecskemétre 14. Kolozsvárra 33, Mármaros-Szigetre 25, Maros Vásárhelyre 33, Miskolcra 19, Nagy-Szebenre 27, Nagy-Váradra 29, Pécsre 45, Pozsonyra 73, Sopronra 21, Szabadkára 80, SzatmárNémetire 27, Szegedre 63, Székes-Fehérvárra 22, Szombathelyre 27, Temesvárra 71, Zala-Egerszegre 37, fiumei kir. tszékre 11, összesen 1,468 (1887-ben 1,557, 1888-ban 1.448, 1889-ben 1,449, lS90-ben 1,481). Ügyvédjelölt ellen fegyelmi panasz elintézésre várt összesen 24. Ausztria és külföld. Külföldi judlcatura. Az üzletnek a céggel együtti eladása eseté a azon érmek es díszoklevelek is a cég új tulajdonosára átruházhatók, a melyek az eddigi tulajdonosnak üzletének termékeiért valamely kiállítási bizottság, iparegylet vagy közhivatal által adományoztattak. Ily átruházás, ezen kitüntetések használati jogának eladását képezi. A szerző tehát jogosítva van követelni, »hogy az eladó ugy mint a céget nem jegyezheti, ezen kitüntetéseket se használja többé. »Ezen magyarázat annál indokoltabb, mert a kitüntetések közös használata azért nem engedhető meg, mert ez által a kitüntetettnek meg volna engedve a nyert kitüntetéseket tetszés szerinti számban sokszorosítani, a mi ezek céljával ellentétben állana és az üzleti forgalomra nézve ezen kitüntetések értékét teljesen megsemmisítené. Oly kitüntetések, melyek nem üzleti termékekért adományoztattak, nem ruházhatók át. (Drezdai orsz. főtörvényszék 1890. április 16.). A részvénytársaság céljával összeegyeztethető, ha a társulat vállalata harmadik személynek azon kötelezettség mellett átengedtetik, hogy ez az üzletet saját nevében és saját számlájára folytassa, de az üzleti forgalomból eredő nyereségben a részvénytársaságot is részesítse. A részvénytársaságnak ily irányban hozott határozata sem nem érvéuytelen, sem nem a társulat feloszlatását nem vo íja maga után. I Orsz. főtörvényszék Stuttgart, 18S7. deczember 30-án.;. A részvénytársaságot bizonyos körülmények között a felügyelő bizottság cselekményei is kötelezik. Így pl. ha a bizottság a társulat érdekében perlekedik és e célból ügyvédet meghatalmaz vagy ha rovancsolás alkalmával szakértő könyvvizsgálatot alkalmaz. (Orsz. főtörvényszék Hamburg, 1891. március 17-én.;. A részvénytársaság vállalatáuak eladása nem képez ipso jure a feloszlásra okot. (Orsz. főtörvényszék Stuttgart, 1887december 30-án.j. S é r e 1 e m. * A. zsolnai kir. járásbíróság;. ** A következő sorok közlésére kérték föl lapunkat : A »Pozs. S z e m 1 e« f. évi 37. sz. és a »Jog« f. é. 38. számában kiadott »Sérelem« cím alatt megjelent közlés folytán a pozsonyi kir. itélő tábla elnöke megkérette a »Pozs. Szemle« szerkesztőjét, hogy az egész terjedelmében közölt zsolnai kir. járásbirósági végzésnek eredetijét neki felmutatni szíveskedjék. A személyesen megjelent szerkesztőnek pedig a végzés betekintése után előadta, hogy a zsolnai kir. járásbíróságnál megtorlódott hátralék, mind a trencséni kir. törvényszéki elnöknek, mind a pozsonyi kir. táblai elnöknek figyelmét már ámult évben is magára vonta és a nevezett kir. járásbíróság alaposan meg lett vizsgálva, nemcsak a mult év őszén, a kir. törvényszék elnöke által, hanem a folyó év április havában a pozsonyi kir. tábla tanácselnöke által is. Előadta továbbá a tábla elnöke, hogy a zsolnai kir. járásbíróságnál jelenleg minden rendszeresített állás be van töltve 03 hogy az ottani személyzet viszonyítva * Ezen ro/atban, programmunkhoz hiven, teljes készéggel tért nyituak a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ** Szívesen helyt adunk az igazság érdekében e közleménynek. A szerkesztőség. a más járásbíróságok ügyforgalmához, elégséges. A baj oka a vizsgálatok eredményéhez képest nem is a személyzet csekély voltában, hauem az igazságügyi igazgatástól teljesen független és több éven át épen ennél a járásbiróségnál folyton felmerült, véletlen körülmények ö3szetalálkozásában keresendő. Ilyenek, hogy maga az előbbi járásbiró hosszabb ideig és az egyik albiró folyó év május havában bekövetkezett haláláig e járásbíróságnál alkalmaztatásának egész ideje alatt beteges volt és e miatt hetekig, sőt hónapokig a hivatalból kimaradt, hogy az albirák személyében előléptetésük s egynek a pozsonyi kir. táblához berendeltetése következtében f o 1 v t o n változás történt, a mi a megüresedett helynek gyors betöltése mellett is mindig legalább 2 havi időt vesz igénybe stb. Ily viszonyok között a felügyeleti jog legszigorúbb kezelése mellett is idő kívántatik ahhoz, míg az ügymenet a rendes kerékvágásba zökken. A trencséni kir. törvényszék elnöke az ügyviteli szabályok értelmében minden évben eszközlendő vizsgálatot a kir. tábla elnökének felhívása folytán sem teljesíthette azonnal, mert a kir. törvényszéknél több b;ró törvényes szabadságát élvezvén, székhelyét rögtön el nem hagyhatta a nélkül, hogy a saját törvényszékének ügymenetében zavart ne okozzou ; azonban jelenleg már Zsolnán teljesíti a vizsgálatot és azokon a bajokon, a melyeken a fentebb előadott viszonyok között hamarosan segíteni lehet, kétségkívül saját hatáskörében segíteni fog. E z a valódi tényállás. Irodalom. A kereskedelmi kamarákról szóló 1870. évi törvény. (Gesetz über die Handelskainmern vom 24. Február 1870. Mit Einleitung, Commentar und Sachregister. Erláutert von Dr. R. Stegmanu, Secretár der Handelskam.ner fúr den Regieruugsbezirk Oppeln. (153. S.) Berlin, 1892. Guttentag) Nagybecsűvé válik e míí az által, hogy a jegyzetekben a tárgyalásoknak és a birodalmi törvényszék határozatainak közlésein kivül, még a törvénynek a kereskedelmi kamarák által történt alkalmazását is ismerteti. Az előszóban jegyzetek foglaltatnak a kereskedelmi kamarák történetéhez, a függelékben pedig kivonatok a bizottsági jelentésekből és az egyes kérdések tárgyalásaiból s végre összehasonlító kimutatás következik a Poroszországon kivül létező kereskedelmi kamarák szervezéséről és pedig nemcsak a németországi, hanem az osztrák-magyarországi, olaszországi, franciaországi, németalföldi és romániai kamarákra vonatkozólag is. Megjelentek: A valuta rendezéséről szóló 1892. évi XVII-XXI. törvénycikkek. Ara 50 kr. — Függelék a fogyasztási és italmérési adótörvényekhez. Ara 1 frt 20 kr. Mindkét füzet Ráth Mór kiadásában jelent meg, mint az általa szerkesztett: A törvényeknek elsőrangú szakférfiak által commentált külön kézi kiadásainak XV. a b) és XIX. füzete. — Továbbá: Athén aeum phil. és államtud. folyóirat harmadik száma, a magyar tudományos akadémia kiadásában. Kiváló színvonalon álló tartalmában bennünket jogászokat különösen érdekelnek a következő cikkek : A magyar parlament reformja Meltzl Oszkártól és Az utolsó nádor és kora Vámos Sándortól. — Végül J e g y z é k-N apló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végre .ajtók számára. 18y3. évre. Szerkeszti dr. Kenedi Géza. Légrády testvérek kiadása. Ezen kitűnő gonddal és szakavatottsággal szerkesztett Jegyzéknaplót, mely immár huszonkilencedik évfolyamát éli, nem malaszthatjuk el újólag a szakférfiak részére ajánlani. Vegyesek. A budapesti kir. közjegyzői kamara az 1874: XXXV. t.-c. 28., 29. és 31. §-ai értelmében a kamara alakítása céljábóli közgyűlés helye s határidejéül Budapesten V. alkotmányutczában a törvénykezési palota I. emeletén a budapesti kir. törvényszék tanácstermében folyó 1892. évi október 16 -ik napja délelőtt 10 óráját határozván meg: az ezen kamarához tartozó tekintetes kir. közjegyző urak, a kitűzött helyen s határipőben tartandó közgyűlésre meghivatnak és pedig az 1886 : VII. 12. §-a értelmében a kamara székhelyén kivül lakók — azon megjegyzéssel, miszerint »szavazatjegyeiket, pecsétükkel lezárt borítékban a kamarához a közgyűlés napjáig postán, ajánlva megküldhetik, a borítékra azonban kötelesek neveiket sajátkezüleg reá írni és megjelölni, hogy a küldemény szavazatjegyet tartalma z.« Kelt Budapesten, 1892. szeptember 17-én. Tokaji Nagy Lajos, kam. elnök. Dr. Darányi Ignác — mint 39. számunkban már jelentettük — tizenhét évi ügyvédkedés után megvált a kartól. Lemondásával legközelebbi ülésében foglalkozott a budapesti ügyvédi kamara választmánya, a melynek tagja volt. Darányi lemondó nyilatkozatában előadja, hogy nem készül pihenni, »hanem az eddiginél nagyobb odaadással szándékozik a közügyeket és ezek közt az ügyvédi karnak a jogszolgáltatással kapcsolatos érdekeit is szolgálni.« A választmány élénk sajnálkozással vette tudomásul Darányinak a karból való kilépését, kiben oly tagot vesztett el, a ki annak díszét képezte és tekintélyét emelte s egyszersmind kifejezést adott a hozzá intézett búcsúlevélben annak, hogy az