A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 39. szám - Egy telekkönyvi hatóság munkálata

156 ez magzatának elhajtása végett neki valami folyadékot adott, de | ezt zavaros szine miatt be nem vette, hanem szintén N. Józsefné tanácsára 30 krajcárért sáfrányt vásárolt, abból egy pár szálat egy I kis pohárba beáztatott s azt megitta, rossz ize miatt a sáfrányból I többet nem ivott. F. Ágnes ellen ezen beismeréséből csak az állapitható meg, miszerint a magzatelhajtást oly módon, mely sikerre is vezethetett volna, megkisérlette, de a megkezdett bűntettől visszalépett, noha a sáfrányoldatnak nagyobb adagban való bevétele által, miként azt, a kir. törvényszéki orvos is állítja, célt érhetett volna. Ezért F. Ágnest, minthogy a bűntett befejezésétől önként visszalépett, a B. T. K. 67. §. 1. pontja alapján a vád alól fel kellett menteni. N. Józsefné tagadja, hogy F. Ágnest a magzat elhajtására biztatta, neki azt tanácsolta s annak a bűntett véghezvitelére szert adott volna. Vádlottat ezen tagadásával szemben F. Ágnes vallomása terheli s N. Ilka tar ú azon előadása, miszerint hallotta, mikor N. Józsefné F. Ágnest valami orvossággal kínálta s ez az orvosságot visszautasította. N. Józsefné tagadásával szemben F. Ágnes és N. Ilkának ismertetett előadása nem szolgálhat elég bizonyítékul annak megállapítására, hogy N. Józsefné valóban elősegitője lett volna F. Ágnes által megkisérlett magzatelhajtás cse lekményének s ezért a B. T. K. 285. §. 2. pontja alá eső bűntett vádja alól felmentendő volt. (1891. január 20-án, 325. sz.) A debreceni kir. ítélő tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és N. Józsefné vádlottat illetőlég még azért is, mert büntethető cselekmény nem létesülvén, N. Józsefné bűnrészessége sem volt megállapitható. (1891. június 25-én, 207. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla fentidézett keletű és számú ítélete az abban foglalt és felhívott indokaiból helybenhagyatik. (1892. március 17-én. 1891. évi 8,677. sz.) Vendég', ki a neki szállást adott gazda kárára lop, nem büntethető a B. T. K. 3.%. §. 8. pontja alapján, linhariarab elvitele lakott házból lopás, habár a ruha a pitvarajtó mellett is feküdt. (B. T. K. 336. §. 8. p. 365. §. — A m. kir. Curia 1892. jun. 9. 2,095. sz.) Az anya, ki 12 éven aluli gyermekeit az apának előleges beleegyezése nélkül magával viszi, midőn férjétől megszökik, nem j követ el büntetendő cselekményt. (B. T. K. 254., 317. §§.) A kecskeméti kir. törvényszék : W. Alajos és F. Gyuláné született F. Róza ellen a B. T. K. 254. §-ába ütköző családi állás bűntette s a B. T. K. 317. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntette miatt előterjesztett feljelentés félretétetni rendeltetik. Indokok: F. Gyula nagy-kőrosi lakos az ottani rendőrkapitányi hivatalhoz intézett s ezen törvényszékhez áttett feljelentésében azt panaszolja, hogy sógora W. Álajos f. évi augusztus havában New-Yorkból, hol állítólag könyvkereskedéssel foglalkozik, eljött őt meglátogatni. W. Alajos ezen látogatási időt panaszos törvényes hitvesének F. Rozáliának elcsábítására használta fel, mi sikerült is, mert felesége csábi tójával tőle megszökött, magukkal vivén panaszosnak F. Rozáliával nemzett gyermekeit, a 8 éves Róbertet s a 8 hónapos Irmát. Miként a megtartott rendőri nyomozat folytán beérkezett 9,789/891. számú átiratából a brémai rendőrségnek kitűnik, W. Alajos s panaszos neje folyó évi szept. 12-én Amerikába utazott. Panaszos W. Alajost s nejét ezen cselekményükért megbüntettetni kéri, mert akkor, midőn atyai hatalom alatt álló, 12 éven aluli gyermekeit panaszosnak erőszakkal és ravaszsággal elvitték, a B. T. K. 317. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntettét követték el; mivel pedig a gyermekeket ez által atyjuk (panaszos) által nyert családi állásuktól megfosztották, illetve ezen családi állásukat megváltoztatták, a B. T. K. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntettben tettek bűnösök. Panaszos feljelentése a kiadatási eljárás mellőzésével félreteendő volt a következő okokból: a B. T. K. 254. §-ában meghatározott bűntett lényegét az képezi, hogy valamely gyermek családi állása megváltoztattassék, tehál a szándék a gyermek származásának és ettől feltételezett állásának nyomtalan eltűnésére irányoztassék; a B. T. K. 317. §-ában meghatározott bűntett (gyermekrablás) lényegét pedig az képezi, hogy a kiskorú gyermek a szülei beleegyezése nélkül, annak hatalma alól erőszakkal, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal elvitessék. Jelen esetben tény az, hogy panaszos neje W. Alajossal megszökött s magával vitte gyermekeit is, de ezzel semmi büntetendő cselekmény elkövetve nem lett. Nem forog fenn gyermekrablás, mert jóllehet 12. éven alóli gyermeknek jogilag akarata nincs s igy ezekkel szemben, tekintet nélkül esetleges beleegyezésükre, mindenkor csak akarata ellenére történik az elvitel, de mivel az 1877. évi XX. t.-c. 10. §-a szerint a kiskorú gyermek feletti felügyelet nemcsak az atyját, de az anyját is megilletvén, azzal, hogy anyjuk őket magával vitte, a szülői hatalom alól, bár kétségtelen, miszerint az atyai hatalmat az idézett törvény 15. §-a szerint az atya gyakorolja, elvéve nem lettek. Nem forog fenn továbbá a családi állás elleni bűntett sem, mert a panaszolt cselekménynyel a gyermekek családi állása megváltoztatva nem lett, hogy pedig más olyas kö tetett volua el, mi a hivatkozott törvényszakaszba ütköző lehe panaszos maga sem állit. (1891. szeptember hó 30-án, 4,358. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszéknek \ zését indokainál fogva s a B. T. K. 317. §-ába ütköző gyenr rablás bűntettét illetőleg még azért is helybenhagyja, mert aki midőn panaszosnak neje férjétől távozván, gyermekeit magi vitte, az arra illetékes polgári bíróság az iránt, hogy a gyerme melyik szülő tartsa magánál, még nem határozott; addig pe az 1877. évi XX. t.-c. 13. §-ára va!ó tekintettel a szóban fo bűntett a szülő által el nem követhető. (1891. november 23 23,079. szám.) A in. kir. Curia: A kir. itélő tábla végzése felhozott az elsőfokú bíróság végzéséből elfogadott indokoknál fogva h benhagyatik. (1892. április 12-én, 714. sz.) Zugirászat hivatalbóli üldözése. A zalaegerszegi kir. törvényszék: A kir. törvénys ezen ügyben a bűnvádi eljárást megszünteti s az ügyiraté további illetékes eljárás céljából a zalaegerszegi kir. járásbirós hoz átteszi. Indokok: Tekintettel arra, hogy panaszos Cs. Jó; söjtöri lakos kihallgatásából az derül ki, hogy jelen esetben r büntető útra tartozó sikkasztás, hanem csak az 1874. évi XXX t.-c. 48. § a rendelkezése alá eső és a 4,544/79. I. M. rend szerint, polgári eljárás szerint elbírálandó ügyvédi kötelesí szegésről lehetne szó, ennélfogva a panaszolt sikkasztás m elrendelt nyomozást megszüntetni s mivel panaszos vallomás; az látszik igazolva, hogy fenyítő feljelentését B. János ismert 2 irász szerkesztette és adta be s igy ez ellen a zugirászat mu kőzik megállapíthatónak, ezen kihágás elbírálása végett az irs az illetékes kir. járásbírósághoz átteeudők voltak. (1892. májuí 1,408. szám.) A győri kir. itélő tábla: A kir. törvényszéknek 1892. június hó 18-án, 1391. szám alatt hozott végzését helybenhag mert az 1892. évi május hó 7-én, 1,408. szám alatt ho végzés B. Jánosra nézve az ellene felmerült zugirászat m további eljárás végett az iratoknak a kir. járásbírósághoz leei áttételét rendeli, a mely intézkedése a bíróságnak a feljelen pótolja, minthogy pedig az ily intézkedések ellen felebbezés helye nincsen, ekként a kir. törvényszék B. Jánosnak az 1,4 szám alatti végzés ellen benyújtott felebbezését helyesen utasiti vissza. (1892. augusztus 16. 2,534.) Azon körülmény, hogy sértett vádlott megbüntetését 1 kívánta, a büntetés kiszabását nem befolyásolhatja. (A szegedi tábla 1892. aug. 16. 2,649.) Hivatalból üldözendő cselekmény esetén a bűnösség és b tetésre nézve sértettnek, ha a kárösszegre nézve megnyugod felebbezési joga nincs. (A szegedi kir. tábla 1892. aug. 16. 2,565.) Ha a sérteti az erőszakos nemi közösülés alkalmával ragál betegséggel is iníiciáltatik, erőszakos nemi közösülésen felül ezzel a btkv. 95. §-a szerint eszmei halmazatban álló, a btkv. 3 §-a szerint súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek mondai ki. (A m. kir. Curia 1^92. március 29-én, 1,971. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Frincato Gerardo e., fiumei tszék, bej. okt. 31, fe nov. 29, csb. Lucich Kelemen, tmg. dr. Sach E. — Áriám Gusztáv Eberlillg Antal e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. dec. 18, fe 1893. jan. 17, csb. Horvav Árpád, tmg. Dedniszky Kálmán. — Strans Gyula e., nyitrai tszék, bej. nov. 2, félsz. nov. 11, csb. Horváth Józ tmg. dr. Gutoill Pál. — Gaál F. László e., szolnoki tszék, bej. okt. félsz. nov. 16, csb. dr. Gyenes József, tmg. Veress Sándor. — Hochnu Béla e., komáromi tszék, bej. okt. 25, félsz. okt. 29, csb. Hegyme László, tmg. Kellner Jakab. — Csádos János e., z.-egerszegi tszék, okt. 24, félsz. nov. 23, csb Nagy Géza, tmg. Isoó Ferenc. — Mudl'i Ferenc e., újvidéki tszék, bej. nov. 15, félsz. nov. 24, csb. dr. De László, tmg. Pressburgei Gábor. — Sclnvarcz Miklós e., nagy-kikir tszék, bej. okt. 20, félsz. nov. 10. csb. Szekeres János, tmg. Reich József. Pályázatok : A pozsonyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. 7-ig. — A n.-szebeni tszéknél aljegyzői áll. okt. 7-ig. — A kis-i jrbságnál aljegyzői áll. okt. l-ig. — A temesvári itélő tábla terüli 2 joggyakornoki áll. okt. 2-ig. — A m.-vásárhelyi itélő tábl; joggyakornoki áll. okt. 2-ig. — A lugosi tszéknél aljegyzői ok. 3-ig. — A budapesti itélő táblánál joggyakornoki áll. okt. 5-ij A miskolci tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 4-ig. — A szatr németii tszéknél aljegyzői áll. okt. 4-ig. — A miskolci kir. ügyészsé alügyészi áll. okt. 4-ig. — A mohácsi jrbságnál -a 1 b i r ó i áll. 4- ig. — A beregszászi tszéknél alj e g y z ő i áll. okt. 4-ig. — A lu tszéknél aljegyzői áll. okt. 4-ig. — A szegedi itélő táblánál 13 j gyakornoki áll. okt. 6-ig. — A szegedi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. 5- ig. — A zilahi kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 5-ig. A bpesti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 6-ig. — A dévai tszé aljegyzői áll. okt. 6-ig. — A pozsonyi itélő tábla területén 3 j gyakornoki áll. okt. 7-ig. — A kir.-helmeci jrbságnál iárásbi áll. okt. 6-ig. Nyomatott * „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.