A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 3. szám - A házassági jogból - Tiszafüredi nyomor

A . panaszjegyzökönyvet megsemmisítette! Ez se mindennapi dolog. 1 A kii. járásbiró ur imént leirt s a vizsgálat folyamán hivatalosan beigazolt, törvénybe ütköző cselekménye rendkívül leveröleg hatott mindenkire ; a magyar bírói kar méltán tisztelt ÉS féltékenyen őrzött tekintélye a legszigorúbb vizsgálat minél . lobbi megejtését és példás igazság kiszolgálását várja, mert a magyar bírói kar tagja egy pillanatig sem lehet Q 1 y e g y é n, ki ilyet elkövetett. Az 1891. évi dec. hó U-én befejezett hivatali ügymenet vizsgálata óta vagyunk aztán sehogyse ! A vizsgálóbiztos nr ugyanis szigorúan megtiltotta a kezelő­személyzetnek, hogy a kir. járásbiró nrnak fogalmazzanak ; a kir. járásbiró azonban, ki csak a kezelőszemélyzet fogalmazói mun­kássága mellett volt képes — a szellemi képzettségénél (négy középiskolát végzett) sokkal magasabb tudományosságot igénylő birói teendőkben — valamire menni, megfosztva egyedüli táma­szaitól : 1891 évi dec. hó 14-étöl nem dolgozik semmit ! Pedig nem kevesebb, mint 160 drb hagyaték, 200 drb fenyítő (vétség, kihágás) és megközelítőleg ugyanennyi folyó ügye vár el­intézésre ! Az idegen bíróságok megkereséseit 0 —4-szeri sürgetés után is alig veszi tekintetbe; a máramaros-szigeti kir. törvényszék, mint váltóbiróságnak, a tiszafüredi kir. járásbírósághoz 1891. évi szept. hó 6-áu beérkezett s 2,509/1891. p. sz. a. beiktatott 9,487/1891. p. számú megkeresésének ma — 4 hó múlva — sem tett eleget ; a vétség és kihágási- ügyek egyszeri felebbezés eseté­ben sem fejeztetnek be 20 hónapon belül a kir. járásbiró ur el­járási rendszere mellett, mert a panasz tárgyalására legrövidebben négy hónapra tíizi ki a határidőt, ha — mi rendes — pót­tárgyalás és tanuhallgatás szükséges, azt újabban 4 hónapon belül nem tűzi ki; az f»kkor szóval kihirdetett Ítélet 5 hónapon belül nem készíttetvén el, a felebbezés fel nem terjeszthető előbb, a felsőbb bíróság a felebbezést elintézi 8 hó alatt, sőt ekkorra már le is érkezik a másodbiróság ítélete, de ennek kihirdetésére is ritkán tüz ő hónál rövidebb határidőt; ha pedig a másodbiróság ítélete ellen — ha mindjárt idonyerésből is — felebbezés vétetik igénybe, akkor a 20 hónaphoz lelkiismeretesen hozzászámítható még 12 hónap. A hátralékok nagymérvű felszaporodásának és a hosszú határidők alka'mazásáuak korántsem a nagy ügyforgalom az elő­idézője, hanem a kir. járásbiró ur munkaképtelensége és tétlen­sége, ki sohasem birt felemelkedni hivatása magaslatára és sohasem felelt meg hivatali kötelességeinek. A törvénv, a hivatal neki: semmi! A tanukkal ily szövegű esküt tétet: »É n, N. N. esküszöm az egy élő istenre, hogy igazat mondottara. Isten engem ugy segél­je n.« Tessék aztán az ily szövegű esküt tett tanút — esetleg — hamis tanúskodásért elitéltetni. Hivatalos szobája az el nem inté­zett ügydarabok lomtára! Mikor eszébe jut, minden engedély nélkül elutazik s napokig távol van. mint legutóbb is 1891. évi dec. hó 17-töl 21-tig. Tisztelettel kérdem az igazságügyminiszter urat: Kegyelmes uram.' Van-e mindezekről tudomása és ha ezúttal jutott csak értésére a tiszafüredi kir. járásbiró ur hivatalos viselkedése, kegyeskedik-e ezen tarthatatlan állapotokon segíteni ? A jogkereső közönség méltán megkövetelheti, hogy ügyeiben szakképzett, ügybuzgó, munkaképes és megbízható bírák járjanak el lehető gvorsan, nehogy csak megőszült unokák érhessék meg azon, most kiskorúakat illető hagyatéki ügyek elintézését, melyek a tiszafüredi kir. járásbiró ur asztalain, divánján, mosdóján és fiókjaiban porlepetten aluszszák csendes álmukat. Egy a sok k'oz'úl. Vegyesek. A m. kir. Curia elnöke a birói ügyviteli szabályok .'534. §-a alapián Wörösmarty Béla, Mikó Miklós és Pabiny Ferenc bírákat a büntető, S á n t h a Gábor, Szeremley Lajos és N é­m e t h Péter bírákat pedig a polg. szakosztályok részére esetleges szavazó tagokul kirendelte 1892. évre. A gyulai kir. törvényszék ellen ottani ügyvédi körökből azon panasz érkezett be hozzánk, hogy a keresk. perbeni ítéleteket a meghozatal után csak 6-8 hét múlva kézbesitteti. Reméljük, hogy a bajon ezen kis emlékeztetés által segítve lesz. A budapesti ngyvédvizsgaló bizottság megtartotta alakult; ülését, a melyen V a j k a y Károly betegeskedése miatt Halmosj Endre, curiai bíró eluökölt. Elnök megnyitván az ülést, a jegyző­könyv vezetésére dr. Wolf Vilmos ügyvédet kérte fel. Az ügyvéd- I vizsgáló bizottság mult évi működéséről téve jelentést, kiemelte, hogv az elmúlt évben 223-an tettek ügyvédi vizsgát, a kik közül 207-et képesítettek. Megválasztották ezután az ötös- és hetes bizottságot. Az ötös bizottság elnöke lett: Keresztszeghy Lajos, curiai biró ; tagjai : Havass Károly, kir. táblai biró, Antal Gyula, j egyetemi tanár, Környei Ede és Schmidl Ignác, ügyvédek. A hetes bizottság elnöke : Vajkay Károly ; tagjai: Halmosy Endre _ és i Székely Ferenc, curiai birák, Tergovcsics István, kir. táblai biró, j dr. Nagy Dezső, dr. Rexa Pál és dr. Wolf Vilmos, ügyvédek. Hol töltbetö ki a fogházbüntetés? Az igazságügymiuister f. évi 1,162. sz. alatt a következő körrendeletet intézte az összes I [ főügyészekhez, ügyészekhez és járásbíróságokhoz : ;>Kéteh merülvén fel az iránt, hogy melyik hatóság van jogosítva határozni a járás­bíróságok hatáskörébe utalt vétség vagy kihágás miatt fogház-, illetőleg elzárásbüntetésre itélt, azonban nem az illető járásbíróság területen lakó egyéneknek ama kérelme felett, hogy az ellenük megállapított szabadságvesztés-büntetést a lakhelyük szerint ille­tékes járásbíróság fogházában tölthessék ki : e kételynek eloszla­tása végett a következőket rendelem el : A járásbíróságok hatás­körébe utalt valamely vétség vagy kihágás miatt fogház, illetőleg | elzárás-büntetésre itélt egyénnek ama kérelme felett, hogy bünte­tését a lakhelye, vagy esetleg állandó tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságnak fogházában tölthesse ki, első sorban az illető bűnügyben eljárt járásbíróságnak vezetője (járásbiró vagy helyettese), mint a járásbíróság által megállapított szabadságvesztés­büntetések végrehajtására, illetőleg e végrehajtás feletti felügye­letre hivatott administrativ hatóság van jogosítva határozni. Ha­sonló kérelem, vagy a fogház-, illetőleg elzárás büntetéséi meg­állapított jogerős ítélet kihirdetésekor azonnal, vagv a kirdetéstől számított nyolc nap alatt szóval vagy Írásban terjeszthető elő. A szóval előterjesztett hasonló kérelem jegyzőkönyvbe veendő. A fentebbi határidő lejárta után előterjesztett hason tárgyú kére­lem, mint elkésett, visszautasítandó. A mennyiben az itélő járás­bíróság vezetője a lentebbi tárgyban előterjesztett kérelemnek helyt nem adna, a folyamodónak jogában áll az elutasító hatá­rozatnak kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől számított 8 nap alatt indokolt írásbeli kérvényben folyamodni azon főügyészhez, a kinek főfelügyelete alá tartozik az a fogház, a melyben folya­modó büntetését az engedély meg nem adása esetében kitölteni köteles lenne. A kérvény az eljárt járásbíróságoknál adandó be, mely azt az elutasító határozatnak és indokainak hiteles másola­tával együtt határozathozatal végett az illetékes főiigvészhez hala­déktalanul felterjeszti A kérvénynek a büntetés végrehajtására halasztó hatálya van. A fentebbi rendelkezések nem zárják ki azt, hogy a fogházra elitéltnek lakhelyén vagy állandó tartózkodási helyén lévő járásbirósági fogház felügyeletére hivatott administrativ hatóságok, a mennyiben ezt a járásbirósági fogháznak elhelyezési vagy egészségügyi viszonyai szükségessé teszik, az illető elitéltnek más fogházba leendő átszállítását akkor is elrendelhessék, ha az ellene megállapított fogházbüntetésnek a lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság fogházában leendő végrehajtása a fentebbi pontok értelmében részére megengedtetett. Kelt Budapesten, 1892. évi január hó 8-án.« Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre f. hó 11-én tartotta meg évzáró folytatólagos közgyűlését. A választmány jelen­tése szerint a lefolyt évben 14 fölolvasó- és vitaestélye volt a körnek. S ezen kivül dr. Plósz Sándor és dr. Fayer László tartottak fölolvasást. Három kérdés volt pályadíj mellett megvita­tásra kitűzve. A pályadíjakat Laufer Lajos, Szirmay István és Weiler Jakab nyerték el. A körnek :i alapító, 83 pártoló és 221 rendes tagja van, vagyona pedig 616 frt 07 kr. Közvetítés végett 471 esetben fordultak a körhöz, A tisztikar ez évre a következőleg alakult meg: elnök: Payer Imre dr., alelnökök: Knorr Kálmán és dr. Zelenka Gyula, titkár: Platthy György, jegyzők: Komjáthy (jyula és Balogh Arnold, pénztáros: dr. Víg Viktor, ellenőr: dr. Weiler jakab, könyvtárosok : dr. Mészáros István és Gonda Dezső, háznagyok: Csák Károly és Krucs Boldizsár. A közgyűlés még 20 választmányi, 18 felügyelő bizottsági és 2i) szakbizottsági tagot választott meg. Végül még elhatározták, hogy az elhunyt Lovassv László sírjára koszorút helyeznek, emlékét jegyzökönyben örökítik meg és családjához részvétiratot intéznek. — Kartársainkuak nem eléggé ajánlhatjuk ezen, a legszebb célú kört. A női kalapok a színházban legközelebb ismét foglal­koztatni fogják a bíróságot és pedig ezúttal Amerikában. Az amerikaiaknak a szépnem különcségei iránti türelme ismere­tes ; néha azonban az ez által elkényeztetett ifjabb és idősebb hölgyek mégis elég bő anyagot szolgáltatnak különféle panaszokra, ' igy többek között az által, hogy a színházban toronymagasságú kalapjaikkal a mögöttük ülőktől a színpadra való kilátást elzárják. A színigazgatók hiába kérték a hölgyeket, hogy szörnykalapjaikat ne vigyék be a színházba, kérelmük nem vezetett célhoz. íme most egyidejűleg 2 színházlátogató is, az egyik Minneapolisban, Minn., a másik Scrautonban, Pa., kik Thalia templomában zárt­szíkbérlők, de a színpadra való kilátást az előttük ülő hölgyek előlük elzárták, miután az illető igazgatók vonakodtak nekik más helyet rendelkezésükre bocsátani, pert indítottak. Az egyik kere­sete csupán a lefizetett bérleti összeg visszaadására irányul, a másik, a ki a szóbeli panasz emelésekor kissé nyíltabban oda­vágott s e miatt a művészet templomából nem a legudvariasabb módon kitétetett, fájdalomdíj címén és sértett becsületének orvos­lási végett 1.500 dollár iránt indított keresetet. A debreceni kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1892. évre. I. tanács (közpolgári és úrbéri ügyek). Elnök : Pukv Gyula. Birák : Tamássy Béla, dr. Horváth Dezső, Sztancsek János, dr. Kiss Endre, Tar Gyula, Sárói Szabó László. II. tanács (köz­polgári, váltó-, kereskedelmi és csődügyek). Elnök : Csathó Ferenc. Birák: Egry Kálmán, Coraanesku Sándor, Danilovics Elek, Kovács Antal, Giczey Gyula, Mérey Ottó, dr. Gajzágó Béla. III. tanács (bűnügyek). Elnök: Széli Farkas. Birák: Nyers Lajos, Draveczkv Adorján, Hieronymi Béla, Naményi József, Garam Jenő, Unger Gusztáv, Naszády Iván.

Next

/
Thumbnails
Contents