A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 38. szám - Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. (A birói rangsorozatról.)

A JOG. 287 Pozsony városa és a táblájához csatolt vidék joggal követelheti, hogy az igazságszolgáltatás szekere ép oly gyorsan haladjon itt, mint más tábláknál! Ez pedig csak ugy érhető el, ha az igazságügyi kormány a kellő munkaerőt megadja, nem pedig az által, hogy az ugy is csekély számú birói kart hónapokig csonkáu hagyja! Ha az igazságügyér sem mint miniszter, sem mint képviselő nem ér reá ilyesmit észrevenni, akkor a város másik képviselője figyelmére méltathatná a dolgot! A mire őt ezennel a közügy érdekében fel is kérjük !! Ausztria és külföld. Német jogászgyülós. A f. évi szept. 7 —11-ig Grácban tartatni szándékolt XXII. német jogászgyülés — melynek napirendjét f. é. 35. számunkban kimerítően közöltük — az országot fenyegető kolerajárványra való tekintettel 1893. évre halasztatott el. A franciaországi iparbiróságok. A franciaországi Prud'hommes-bíróságokra vonatkozó törvényjavaslat a francia képviselőház által egyhangúlag elfogadtatott, oly eset, mely a szociális törvényhozás történetében páratlanul áll. A Prud'-hommes bíróságok, melyek eddig csak 200 francot meg nem haladó követelésekre nézve határoztak végérvényesen, ezentúl 500 francnyi összeg erejéig lesznek ugyanily hatáskörrel illetékesek és ezen törvény életbelépte napjától kezdve az eddig 200 francot meghaladó követelésekre nézve mint felebbezési fórum illetékes volt kereskedelmi törvényszékek helyébe a polgári bíróság fog lépni azzal a különbséggel, hogy ez csakis az 500 francot meghaladó követelésekben fog Ítélni. A javaslatnak azon intézkedése, hogy a Prud'-hommes mint másodfokú bíróság is ítéljenek, nem fogadtatott el; ép oly kevéssé fogadtatott el azon indítvány, hogy a felső fórum egy békebiró elnöklete alatt a hajdani Prud'-homraesböl, vagy életük 35 évét elért munkásokból és vállalkozókból álljon. Bármennyire kívánatos is lett volna, hogy a Prud'-hommes bíróságok minden, a munkaszerződésből származó perekben, tekintet nélkül a per összegére, mint legfőbb bíróságok ítélkezzenek, még sem kell ezen javaslat elejtésének nagy horderöt tulajdonítani, mert az 500 francot meghaladó perek ritkán fognak előfordulni és még ritkábbak az eddigi gyakorlat szerint az ilyen perekbeni felebbezések. Így például 1879. évtől 1888. év végéig tehát 10 év alatt a Prud'-hommes bíróságok előtt folyamatban volt 410,280 per közül csak 2,445 per, vagyis nem egészen 1 százalék terjesztetett a másodfokú bíróság elé, dacára annak, hogy a Prud'-hommes csak a 200 francot meg nem haladó követelésekben ítéltek végérvényesen. Ily felebbezések tehát jövőre még ritkábban fognak előfordulni. A törvény sok tekintetben és különösen az által, hogy a Prud'-hommes bíróságok hatásköre az iparra, kereskedésre, szárazföldi és vízi közlekedésre, valamint a mezőgazdaságra is kiterjesztetett, nagy haladást jelent a törvényalkotás terén. Az osztrák es. kir. közjegyzői egyesület évi gyűlése Troppauban. F. é. augusztus hó 8 án a morvaországi és sziléziai cs. kir. közjegyzők egyesületének XXIV. rendes közgyűlése, valamint az osztrák cs. kir. közjegyzői egyesület évi gyűlése tartatott meg Troppauban. Jelen volt 23 közjegyző és közjegyzői jelölt. Dr. Mikschiczek Károly közjegyző előterjesztette az évi jelentést, közölte továbbá az utolsó gyűlés óta történt és az egyesületet érdeklő eseményeket és végre előadta a pénztári és az egyesületi könyvtárra vonatkozó jelentéseket. A jövő évben tartandó gyűlés helyéül Brünn jelöltetett ki. Az egyesület tisztikara választás útján a következőképen alakult meg. Elnök: dr. Wallaschek Károly, pénztárnok: Mikschiczek Vince, bizottsági tagok: dr. Mauer Gusztáv, dr. Frendl Károly, dr. Hummer József, dr. Hanisch Nándor, dr. Raynoschek Gusztáv. Az évi gyűlés következő pontját dr. Freiberger József cs. kir. közjegyzőnek jelentése képezte azon álláspont tekirtetében, melyet elfoglalandónak tart a birói kiképeztetési szolgálat és a birói vizsgára vonatkozó törvényjavaslat és ezen törvényjavaslatnak a közjegyzői jelöltekre mimódon leendő kiterjesztése tekintetében, továbbá ama tapasztalatok felett, melyeket kisebb telekkönyvi ügyekben a hitelesítési kötelezettségnek megszüntetésére vonatkozó törvények hatásáról észlelt. Dr. Hummer cs. kir. közjegyző előadta ezután véleményét a közjegyzői jelölteknek a közjegyzői karban törvény által leendő bekeblezésére nézve az egyesület V. közgyűlése által hozott hatá rozatok alapján, továbbá előadta jelentését a gyámsági, gondnoksági és hagyatéki ügyekre vonatkozó illetékességi határozatok módosítását tárgyaló törvényjavaslatnak jelentősége és befolyása fölött. Az előadónak ezen jelentése alapján a közgyűlés kimondotta, hogy a jelöltek a közjegyzői karba leendő bekeblezése iránt a szükséges lépések megteendők és hogy a fent jelzett törvényjavaslat feletti vélemény az igazságügyminiszteriumhoz és a birodalmi tanács mindkét házához felterjesztendő. Sérelem. Az igazságügyminiszter ur ő excellentiája szíves figyelmébe! A zsolnai kir. járásbíróságnál — mint a »Pozs. Sz.« írja — valóban szomorú állapotok existálhatnak ; ijesztő bizonyítéka ennek, hogy egy aug. hó 7-én beadott sommás kereset tárgyában szept. 1-én beadott sürgető kérvényre a következő végzést hozták: »Folten, szül. B. T. zsolnai lakosnőnek sürgető kérvénye dr. R. M. elleni sommás perben. Végzés. Ezen kérvény folytán felperes dr. S. ügyvédje utján értesíttetik, hogy e kir. járásbíróság a munkahalmazzal s illetve a folyamatban lévő perekkel s új keresetekkel annyira el van árasztva, hogy a folyó év napjait határnapokkal már mind betöltötte s számos új kereset határnapra vár s minthogy az igazságosság azt megkivánja, hogy a bíróság a felek között különbséget ne tegyen s a beadványokat sorszámuk szerint elintézze, igy legjobb akarat mellett ez év folyamán keresetére határnap nem tűzhető. Kir. járásbíróság: Szalay, kir. aljbiró.« Zsolnán, 1892. évi sept. hó 3-án. Ehez nem kell commentár! Segítséget kérünk ! Dr. S. Irodalom. A részletüzlet reformjához Ausztriában, Irta ; dr. Fanta Ferenc (Prága, 1892. Dominicus H-nál). Szerző a részletüzletnek igen jellemző magyarázása után, mely üzletet ugy nemzetgazdasági, mint közerkölcsi szempontból igen veszedelmesnek tart, reá tér a részletüzlet javítását célzó reformtörekvésekre Németországban és Ausztriában. Jogi elbírálás alá veszi azon törvényjavaslatot, mely ingó dolgoknak részletfizetés melletti eladása tekintetében az 1890. évben és javított alakban 1891. évben az osztrák képviselőház elé terjesztetett és most az igazságügyi bizottság által meg lett változtatva. Szerző többek közt kifogásolja a kormány azon tervét, hogy a házalás a részletüzletből teljesen kizárassék és javasolja a törvényjavaslat 1., 2., 5. és 7. §-ainak lényeges változtatását és kiegészítését. Dr. Fanta ezen munkálata minden esetre figyelmet érdemel a részletüzlet reformjának törvény útján leendő szabályozása alkalmával. A német büntetőjog tankönyve. Irta: dr. Liszt Ferenc. Ezen mü negyedik átdolgozott és kibővített kiadása jelent meg. A mű átdolgozása különösen a büntetőjogi politika gyors haladása folytán vált szükségessé. A legújabb irodalom kimerítően figyelembe vétetett és a német birodalom egyes országainak büntetőtörvénykönyvei, valamint a külföldi törvények ismertetésére is különös gond fordíttatott. Vegyesek. Csodabogár. »Jelen kincstári kamatadó kivetése elleni felszólamláshoz készült kivonat, az eredeti telekkönyv nyilvánkönyvi állásának megfelel azzal, hogy Messer Lipót részére bélyegmentesen kiadatott. Kelt Kisjenőn, 1892. évi aug. hó ... án. R u s s u Gyula m. k., kir. tkv. vezető.« Az eredeti feltalálható az aradi kir. pénzügyigazgatóságnál M. L. felszólamlási kérvénye mellett. A tud. egyetem 1892—93. első félévi tanrendé. J o gés államtudományi kar. Magyar közjog (alkotmány), dr. Lechner Ágoston. Magyar közigazgatási jog, ugyanazon tanár. Egyetemes európai jogtörténet, dr. Hajnik Imre. A magyar perjog a Hármaskönyv korszakáig, ugyanazon tanár. Magyar büntetőjog, dr. Schnierer Aladár. Bevezetés a jogbölcsész2tbe, ugyanazon tanár. Magyar polgári törvénykezési rendtartás, dr. Herczeg Mihály. Magyar magánjog, ugyanazon tanár. Magyar csődtörvény, ugyanazon tanár. Ausztriai általános magánjog, dr. Sághy Gyula. Az egyházjog nevezetesebb forrásai és a katholikus egyház szervezete, ugyanazon tanár. A pandekták általános része, ugyanazon tanár. Jogbölcsészet, dr. Pulszky Ágost. Nemzetközi jog, ugyanazon tanár. Római jogtan, dr. Vécsey Tamás. A polgári törvénykezési rendtartás rendssere, dr. Plósz Sándor. Váltó- és kereskedelmi jog, ugyanazon tanár. Egyházjog, dr. Antal Gyula. Ausztriai magánjog, ugyanazon tanár. Egyházi jog, dr. Kovács Gyula. Protestáns egyházi jog, ugyanazon tanár. Állarnszámviteltan, dr. Bochkor Károly. Nemzetgazdaságtan, dr. Földes Béla. Magyarország és Ausztria közgazdasági története, ugyanazon tanár. Nemzetgazdasági és statisztikai szeminárium, ugyanazon tanár. Magyar magánjog, dr. Zsögöd Benő. Magyar magánjogi paraktikum, ugyanazon tanár. Kereskedelmi és váltójog, dr. Nagy Ferenc. Magyar büntetőjog, dr. Wlassits Gyula. Büntetőjogi szeminárium, ugyanazon tanár. Magyar alkotmány ós jogtörténet, dr. Timon Ákos. Magyar egyházjogi intézmények, ugyanazon tanár. A családi és örökösödési jog fejlődése a középkorban, ugyanazon tanár. Magyar pénzügyi jog, dr. Mariska Vilmos. A pénz és helyettesítői, ugyanazon tanár. Politika (alkotmányi), dr. Concha Győző. Társadalomtan, ugyanazon tanár. Közegészségügy, dr. Fodor József. Telekkönyvi rendtartás magyarázata, dr. Csillag Gyula. Büntetőjog, dr. Fayer László. Bűnvádi eljárás, ugyanazon tanár. Büntetőjogi szeminárium, ugyanazon tanár. A kereskedelmi ügyletekről, dr. Neumann Ármin. Tételes európai nemzetközi jog, dr. Csarada János. Konverzatórium a jogbölcselet, a természet vagy észjog és jogászat (jurisprudentia) egymáshoz való viszonyáról, dr. Pikler Gyula. Jogbölcseleti szeminárium (összehasonlító jogtudományi kutatások), dr. Pikler Gyula. Törvényszéki orvostan, dr. Csatáry Lajos. Statisztikai szeminárium, dr. Körösi József. Az egyházhivatalok betöltése, dr. Melichár Kálmán Gyakorlatok a pandektajogból, dr. Schwarcz Gusztáv. Magyar bűnvádi eljárási jog, dr. Balogh Jenő. Bevezetés a nem-