A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 38. szám - Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. (A birói rangsorozatról.)

286 A JOG. egyének fognak jelentkezni, kik a főtelepen jogositvák a cégjegyzésre. Ez kétt-égkivül megfelel a társaságok érdekének, melyek talán nem minden fióktelepnél rendelkeznek közegek felett, melyekre korlátlan cégjegyzési jogot (procura) bizni hajlandók volnának. Ezzel a 2. és 4. §-ok határozmányai is összefüggnek, melyek szerint a fióktelep számára kirendelendő képviseN't csak a fióktelep üzletvezetésének képviseletére van jogosítva és nem jegyzendő be mint a cégjegyző, hanem c s a k a kereskedelmi törvényszéknél bejelentendő és utóbbi áhal közzéteend ő.« Megsérteni vélnök jogász olvasóink iránti tiszteletet, ha előttük ezen világos szavakat még csak egy betűvel is magyarázgatni szükségesnek tartanok. Nem is teszszük. Jogi meggyőződésük a fentiek után kétes többé nem lehet. Az más nem lehet, minthogy az osztrák társaságok itteni fiókjai számára kirendelt képviselőt cégjegyzéssel ellátni és a cég jegyzést bejegyeztetni nem kötelesek. Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. (A birói rangsorozatról.) Irta: RUTKAY ALADÁR kir. aljárásbiró Alsó-Kubin. Ezen becses lapok ez évi 14 ik számában bátorkodtam hozzászólni a ház asztalára fenti cím alatt letett törvényjavaslathoz a birói fizetésről, igyekezvén kimutatni azt, hogy a bírák fizetése az alsó fokon mennyivel mostohább az állami igazgatás többi ága/.atában erejüket fogyasztó tisztviselőkénél és mennyivel jobb dotálásra méltóbbak a speciális ténykedést, a nehéz igazságszolgáltatást gyakorló birák a többi államhivatalnoknál. Jelen alkalommal pedig hozzászólni kívánok a hivatkozott törvényjavaslathoz, az abban contemplált birói rangsorozatra vonatkozólag. A rangsorozatnak nevezzük az államhivatalnokok hivatali állásuk szerinti rangbani megállapítását, a rangsornak pedig amaz állás helyét, melyet az azt betöltő államhivatalnok, viszO' nyitva az illető hivatali állás hatásköréhez az összes állami hivatalnokok között rangban elfoglal. Azon hely, vagyis a rangsorozat helyes megállapítására pedig egyedül mérvadók lehetnek : az illető hivatalnok az állami igazgatás mely ágazatában foglalkozik ; mily qualificatiót, vagyis milyen elméleti előképzettséget kíván meg az állami igazgatás azon ágazata, melynél alkalmazásba vétetik az egyén; az elméleti megkívánt előkészültség megszerzése mily hosszú időtartamot és mily anyagi áldozatot követel az illetőtől ; az elméleti előkészültség megszerzése után a törvény mily hosszú gyakorlati képzettséget szab meg; a gyakorlati képzettség megszerzése mily viszonyok között szerezhető meg; az elméleti és gyakorlati képzettség megszerzése után mily hosszú azon időköz, mely után végre az illető egyén az illető hivatali állást valóban elnyerheti; az elnyert hivatali állás mily önállósággal bir; mily fontos az illető hivatalos hatáskör ; mily széles a hivatalos jogkör; mily viszonyok között gyakoroltatik a munkakör, vagyis mily szellemi és természeti testi erőt emészt föl annak lelkiismeretes betöltése és kiván-e még a hatáskör folytonos önművelést az egyéntől, avagy az önművelés a stagnálás állapotába jut-e ? Mindezen elősoroltak figyelembe vétele mellett és annak előrebocsátása után, hogy birói hivatalról helyesen nem szólhatunk, hanem helyesen csak »birák«-ról és »birói hatásköriről, hogy helyesen a biró közönséges, a többi állami igazgatás szolgálatában állókhoz hasonló hivatalnoknak nem tekinthető, hogy a birói hatalom gyakorlásával már a felségjogból kifolyólag is a hivatalnok kifejezés összeférhetlen és hogy tényleg ezt az elvet vallják a szervezeti törvényeink is, »birák«ről és »birósági hivatalnokokéról emlékezvén meg — nézzük a birói hatáskört: nem-e szerénytelenség nélkül kinyilatkoztathatjuk, hogy a birói állás az egyedüli, a melynek elnyeréséhez a legmagasabb elméleti és gyakorlati képzettség megkívántatik; nem-e a birói hatáskör az, mely a legönállóbb, a legfüggetlenebb ; nem-e a birói hatáskör az, melynek lelkiismeretes betöltése a legfárasztóbb, a szellemi és phisikai erőt egyaránt legjobban emésztő; nem-e a legnagyobb nyilvánosságú s így a legnagyobb kritikának alávetett; nem-e a birói hatáskör a legfontosabbak egyike, mert hát a »jus« drága s az igazság hiányában megbomlik az állami és a társadalmi élet; nem-e a birói hatáskör az, melynek gyakorló személye a jogélet fejlesztésével folytonosan önművelést igényel? Miután pedig ez mind igy és nem másképen van, ily viszonyok között a birói kar jogosan adhat kifejezést azon kérelmének, hogy mindezek tekintetbe vételével némi különbség tétessék ő közte és az állami igazgatás többi ágazatában álló tisztviselők között, hogy a birói karban a magas erkölcsi érzék még inkább fokoztassék s biztosittassék, ekképen nyerjen ez kifejezést, nemcsak a tőle igényelt hivatali ténykedésben, hanem külső viszonyaiban is, a törvénynyé válandó javaslat szerint tehát az első fokú birák ne soroztassanak azon rangsorozatba, melybe kisebb qualificatióval biró, kevésbé fontosabb hatáskörrel felruházott, a hatáskört könnyebb, kedvezőbb viszonyok köpött betöltő, kevésbé önállóbb és mondhatni, segédi, avagy épen kezelői munkát végező állami tisztviselők soroztainak, miként tanúsítja ezt a hivatkozott törvényjavaslat, mely szerint a VlII-ik és IX-ik rangosztályba sorozott birák közé felvétetnek: segédhivatali igazgatók, vámszedők, gondnokok, főtisztek, pénztárnokok, ellenőrök, kezelök, segédtitkárok, fogalmazók és segédek, ügynökök, számvizsgálók, törvényszéki jegyzők a fő- és székvárosban stb. mind olyan hivatali állások, melyek valóban vagy kezelő szakmához tartozók, avagy a melyek nem független önállóak. En a magam részéről azt hiszem, hogy minden művelt jogász nemzet elismeri azt, hogy a birói karnak az állami hivatalnoki sereg nagy zöméből minden tekintetben ki kell emelkednie s tudtommal minden művelt jogász nemzet e tekintetben a birói karával szemben elismeréssel adózik, rangban emeli; miért habár nem rajongok a titulusokért, mégis nagyon helyeselni tudom e becses lapok ez évi 12-ik számában Szürnyeghy Mihály trencséni kir. törvényszéki biró által »jogi tárca a birói tárcákról« irott szellemes tárcacikkében hangoztatott azon intézkedés megtételét, hogy a birói kar mintegy külön álló testület részére külön törvény által külön rangsorozat állapittassék meg, mely kivételes intézkedést pedig számos indok javasolja és mennyivel inkább, mint a tantestületre vagy a posta és távírda szolgálatában állókra nézve. A mennyiben, a mit nem hiszek, a mellett harcolna a legtöbb és legnyomósabb indok, hogy a birói kar nem vindicálhatja magának azon jogot, hogy különálló rangsorozati törvényes intézkedés tétessék meg, akkor már legalább azt joggal kérhetjük, hogy a mennyiben a fönnállott 12 r?ngfokozat 11-re redukáltatott s igy a birák egy rangfokozattal leszálltak a segéd- és kezelő hivatalnokok közé egy rangosztályba : egy rangfokozattal fellebb soroztassanak és a rangsorozatuk ne a kormánytanács, hanem független törvényhozó testület által állapittassék meg; mert a független bit óval szemben, ki ő Felsége által kineveztetik s az igazságszolgáltatást annak nevében gyakorolja, csak ilyen független testület rendelkezése indokolható. E tekintetben a győri királyi törvényszék, ügyészség és bíróság, miként e lapokban érintetett, a kezdeményezés útjára lépett; sajnálandó azonban, hogy ez nem az összes hazai bíróságok nevében általánosságban történik, mely utóbbi esetben a remény nagyobb, biztosabb alappal birna, de dacára ennek, a kérelem jogosságinál fogva megfelelő intézkedés megtételében bíznunk kell. Erre pedig szeretett igazságügyérünk biztosíték. Belföld. A pozsonyi kir. táblán már hónapok óta üresedésben levő birói állás betöltése -• mint a »Pozsonyi Lapok« irják még mindig késik az éji homályban ! Már ismételve utaltunk reá, hogy táblánk birói kara ugy is elégtelen a nagy munkaanyag feldolgozására, miért is a hátralék rendes körülmények közt is nem fogy, hanem folyton szaporodik; most pedig hozzájött a két havi szünet és az egyik birói állás hónapok óta tartó üresedése! Ily körülmények közt nem csoda, ha szeptember havában még januáriusi darabok leszrek elintézve! Valóban megfoghatlan, miért negligálja az igazságügyminiszter ur épen Pozsonyt? Ha már mint miniszter nem bir érzekkel reszortja iránt, legalább mint a város képviselőjének nemcsak joga, de kötelessége volna a város jogos kívánalmait teljesíteni. Már pedig azt senki sem fogja tagadhatni, hogy